Bach-virágterápia – keresztény szemmel
A Bach-virágterápia közismert és közkedvelt. Noha tudományos szempontból „hatástalan gyógyszernek" minősül, egyre több orvos is ajánlja, sőt olykor kórházban is alkalmazzák a „virágokat". Sokan azért használják ezeket a „cseppeket", mert állítólag lelki úton is hatnak. Milyen is pontosan ez a gyógymód, és miért szemléli kritikusan a keresztény ember?Honnan ered a Bach-virágterápia?
A Bach-virágterápia atyja a walesi dr. Edward Bach (ejtsd: 'becs'; 1886–1936). Pályafutását homeopataként kezdte, de hamarosan kifejlesztette saját gyógymódját. Úgy gondolta, hogy minden betegség lelki konfliktusból, a 'felsőbb én' és a 'személyiség' összeütközéséből fakad. E konfliktust jellemhibák okozzák, és olyan beteges állapotokhoz vezet, mint a gőg, a kegyetlenség, az önzés, a gyűlölet, a bizonytalanság, a tudatlanság, a kapzsiság. Dr. Bach összesen 38 negatív lelkiállapotot nevezett meg, amelyeket 38 különleges virágeszenciával kívánt gyógyítani. A „gyógyszernek" nem magát a betegséget, hanem a mögötte rejlő lelki gyengeséget kellett orvosolnia – vagyis a virágkivonatok a jellem fejlesztését szolgálták. A Bach-virágterapeuták ma is azt mondják, hogy lelki válságban, nehéz élethelyzetben, sőt egy-egy komolyabb döntésnél is segít, ha az ember beveszi a megfelelő virágkivonatot. Dr. Bach korai halála után a Bach-virágterápia feledésbe merült. A nyolcvanas években, az ezoterikus áramlat kibontakozása idején kezdték jobban reklámozni. Az üzleti siker miatt ma sok utánzó épít a bachi alapgondolatra.
Hogyan jutott el Bach a 38 virágeszenciához, és hogyan működnek?
Maga Bach doktor is úgy gondolta, hogy gyógyszerei nem hagyományos módon hatnak; a terápiás cél nem mérhető össze a hagyományos gyógyszerekével. A szabadkőműves Bach saját ezoterikus világnézete alapján alkotta meg terápiás elméletét. Úgy gondolta, hogy a betegség mindig valamely téves gondolkodásmód vagy lelki fejlődési hiányosság kifejeződése, ezért mindenki maga felelős a gyógyulásáért. Bach hitt a reinkarnációban, és úgy vélte, gyógyszerei segítségével a betegek könnyebben tudják végrehajtani jelen életük spirituális „feladatait". Az emberen belül megkülönböztette a felsőbb (isteni) ént és a személyiség földi megjelenését. Az ember feladatának tartotta, hogy felismerje saját isteni mivoltát, s végül kizárólag ezt a szívében rejlő „igazságot" kövesse. A „spirituális" virágeszenciákat elsősorban nem gyógyító, hanem üdvözítő szereknek tekintette, és ezért „szentségeknek" nevezte, melyek az ember lelki tökéletesedését szolgálják. Az ezoterikus felfogásnak megfelelően az embernek meg kell tanulnia, hogy egyedül önmagában bízzon, és semmilyen külső tanítást ne fogadjon el. Alkalmazzon-e Bach-virágterápiát a keresztény ember?
Bach mind a 38 virágkivonatot „gyógyhatású szernek" nevezte, de kizárólag az „érzései" alapján határozta meg, melyik milyen lelkiállapotra alkalmazandó. (A módszer hívei szerint például a mezei katáng segítségével az ember könnyebben megérti a szeretet egyetemes erejét, ezért önzetlenebbül tud szeretni; a fenyő spirituális eszenciája pedig megszabadítja a „túlzott kötelességtudattól".) Végül egy 39. szerrel egészítette ki a kínálatot: az öt eszencia összekeverésével készülő elsősegély-csepp bármilyen vészhelyzetben alkalmazható. Bach nem a fitoterápiában is használatos, hagyományos növényi kivonatokat akart előállítani, hanem a virágok spirituális energiáit igyekezett vivőanyagba juttatni, „hogy spiritualizált gyógyszerek segítségével kezelje az emberek lelkét". Mindmáig semmilyen tényszerű ok nem indokolja, miért éppen egy adott virágot javallt valamely lelkiállapotra – mint ahogy a specifikus hatékonyságot sem sikerült egyértelműen bizonyítani. A Bach-virágeszenciák olyan erősen hígított készítmények, hogy a gyógyszerészeti hatóanyagokat már nem lehet kimutatni bennük. Amennyiben tényleges hatás mutatkozik, annak mértéke bőven a többi placebo-készítmény hatékonysági körén belül marad. A fogyasztóvédelmi szervezet szerint a Bach-virágkivonatok nem alkalmasak betegségek kezelésére.
Milyen eszmék állnak a Bach-virágterápia hátterében?Maga Bach doktor is úgy gondolta, hogy gyógyszerei nem hagyományos módon hatnak; a terápiás cél nem mérhető össze a hagyományos gyógyszerekével. A szabadkőműves Bach saját ezoterikus világnézete alapján alkotta meg terápiás elméletét. Úgy gondolta, hogy a betegség mindig valamely téves gondolkodásmód vagy lelki fejlődési hiányosság kifejeződése, ezért mindenki maga felelős a gyógyulásáért. Bach hitt a reinkarnációban, és úgy vélte, gyógyszerei segítségével a betegek könnyebben tudják végrehajtani jelen életük spirituális „feladatait". Az emberen belül megkülönböztette a felsőbb (isteni) ént és a személyiség földi megjelenését. Az ember feladatának tartotta, hogy felismerje saját isteni mivoltát, s végül kizárólag ezt a szívében rejlő „igazságot" kövesse. A „spirituális" virágeszenciákat elsősorban nem gyógyító, hanem üdvözítő szereknek tekintette, és ezért „szentségeknek" nevezte, melyek az ember lelki tökéletesedését szolgálják. Az ezoterikus felfogásnak megfelelően az embernek meg kell tanulnia, hogy egyedül önmagában bízzon, és semmilyen külső tanítást ne fogadjon el. A Bach-virágterápia mögött rejlő ideológia összeegyeztethetetlen a bibliai-keresztény gondolkodással. Az ilyen szerek hosszú távú alkalmazása akkor is befolyásolhatja a gondolkodást és gyengítheti a keresztény felfogást, ha valaki természetes gyógymódnak tartja, és nem foglalkozik az ezoterikus háttérrel. A keresztény ember hiszi, hogy a betegség oka nem feltétlenül a rossz gondolkodásmód, és hogy az ártatlanok szenvedése igenis létező dolog. A keresztény szerint a jellem tökéletesedése kitartó önnevelés, megtérés, ima és kegyelem hatására, nem pedig gyógyszerfogyasztás által megy végbe. Háttere és szemléletmódja miatt a Bach-virágterápia nem annyira alternatív gyógymód, mint inkább az üdvösségről szóló ezoterikus tanítás része. Ezért a keresztény ember tartózkodjék a Bach-virágterápia alkalmazásától.
Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik. További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.
Magyar Kurír
Ezotéria – Mit is jelent pontosan?
A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.
Magyar Kurír
Ezotéria – keresztény szemmel
• A kifejezés görög eredetű, jelentése: belső, befelé.
• Eredetileg titkos tanokra, spirituális, érzékelésen túli, pusztán logikával meg nem érthető jelenségekre utalt
• Az ezoterikus tanokat a XIX. század óta hirdetik nyíltan, a New Age mozgalom nyomán váltak széles körben ismertté a nyugati világban.
• Napjainkban sokak hétköznapi életében jelen van az ezoterikus gondolkodás és gyakorlat, sokszor anélkül, hogy tudomásuk lenne erről.
• Eredetileg titkos tanokra, spirituális, érzékelésen túli, pusztán logikával meg nem érthető jelenségekre utalt
• Az ezoterikus tanokat a XIX. század óta hirdetik nyíltan, a New Age mozgalom nyomán váltak széles körben ismertté a nyugati világban.
• Napjainkban sokak hétköznapi életében jelen van az ezoterikus gondolkodás és gyakorlat, sokszor anélkül, hogy tudomásuk lenne erről.
Vallás az ezotéria?
• Nem, az ezotéria nem vallás, hanem számos olyan irányzat összefoglaló elnevezése, amelyek valamiképpen a spiritualitáshoz, a valláshoz vagy a világnézethez kapcsolódnak.
• Az ezoterikus környezet jellegzetessége a különféle történelmi korokból és (akár mai) kultúrákból származó vallási fogalmak keveredése.
• Az ezoterikus környezet jellegzetessége a különféle történelmi korokból és (akár mai) kultúrákból származó vallási fogalmak keveredése.
Melyek az ezoterikus világszemlélet alaptételei?
• Azt mondják, hogy maga a világegyetem örök és isteni. Személytelen isteni energiának vagy erőnek tartják, amelyet sokszor távol-keleti kifejezésekkel, fogalmakkal jelölnek (csi, qi, prána stb).
• Minden létezőt a koncentrált isteni energia kiáradásának tekintenek. Még az istenekben, az angyalokban, a szellemi lényekben is ez az energia fejeződik ki.
• Úgy vélik, ez az energia – hasonlóságok és analógiák rendszerén keresztül – a világegyetem valamennyi létezőjét összeköti. Maga az ember ennek az energiának részese. Végső elemzésben minden ember a maga istene.
• Az ember és a kozmosz boldogsága ezen energiák összhangján múlik.
• Az öntökéletesítés lelki útja során az embernek olyan szintre kell emelnie energiáit, ahol átéli, hogy saját belső energiái beleolvadnak a magasabb rezgésekbe, az isteni energiába.
• Az embert szellemi lények, angyalok, tündérek, manók, az elemek szellemei veszik körül és segíthetik.
• Minden ember egyedül maga felelős saját magáért, jó sorsáért vagy szenvedéséért, betegségéért vagy egészségéért. A rossz gondolatok betegséghez és szerencsétlenséghez vezetnek, míg a pozitív, helyes gondolkodás sikeres életet eredményez.
• Az ember nem csak egyszer él ezen a világon, hanem számos reinkarnáció során újra meg újra visszatér, miközben szüntelenül fejleszti és tökéletesíti magát.
• Minden vallás ugyanaz, nincsen abszolút igazság. Minden embernek azt kell kiválasztania, ami számára a legmegfelelőbb. Ha szükséges, a vallási felfogásokat meg is változtathatja és tetszés szerint ötvözheti.
Hol találkozhatunk az ezotériával a hétköznapi életben?
Az ezoterikus szemlélet ma gyakorlatilag a társadalmi élet minden területén megjelenik. Az ezoterikus gondolkodás alapvető állításai – különféle eljárásokon, fogalmakon, jelképeken, illetve a különböző vallások összemosása révén – gyorsan terjednek. Jelen vannak a gyógyászatban, a nevelésben, az életformák, a párkapcsolatok, a cégvezetés stb. terén. E felfogásba illeszkedik a fengsui, a Bach-virágterápia, a reiki, a csikung, a taicsi, az asztrológia, a homeopátia, az alternatív gyógyászat, a reiki, az ingázás, a kineziológia, a drágakő-terápia, a jóga, a prána gyógyítás stb.
Az ezoterikus világnézetet ritkán tanítják nyíltan. Elsősorban közvetve, különféle hétköznapi tevékenységeken és elgondolásokon keresztül hintik szét, s csak később derül ki, milyen felfogáson alapszik egy-egy eljárás. Akkora az ilyen jellegű kínálat manapság, hogy a társadalomban kialakult egy általános légkör, amely sokakat magával ragad anélkül, hogy tudnák. Az ezoterikus eszmék tehát észrevétlenül terjednek, és ma már sokakra erőteljesen hatnak. Sokan úgy tesznek magukévá ezoterikus nézeteket, hogy nem is sejtik, honnan erednek.
Mit lehet tenni?
• Azt mondják, hogy maga a világegyetem örök és isteni. Személytelen isteni energiának vagy erőnek tartják, amelyet sokszor távol-keleti kifejezésekkel, fogalmakkal jelölnek (csi, qi, prána stb).
• Minden létezőt a koncentrált isteni energia kiáradásának tekintenek. Még az istenekben, az angyalokban, a szellemi lényekben is ez az energia fejeződik ki.
• Úgy vélik, ez az energia – hasonlóságok és analógiák rendszerén keresztül – a világegyetem valamennyi létezőjét összeköti. Maga az ember ennek az energiának részese. Végső elemzésben minden ember a maga istene.
• Az ember és a kozmosz boldogsága ezen energiák összhangján múlik.
• Az öntökéletesítés lelki útja során az embernek olyan szintre kell emelnie energiáit, ahol átéli, hogy saját belső energiái beleolvadnak a magasabb rezgésekbe, az isteni energiába.
• Az embert szellemi lények, angyalok, tündérek, manók, az elemek szellemei veszik körül és segíthetik.
• Minden ember egyedül maga felelős saját magáért, jó sorsáért vagy szenvedéséért, betegségéért vagy egészségéért. A rossz gondolatok betegséghez és szerencsétlenséghez vezetnek, míg a pozitív, helyes gondolkodás sikeres életet eredményez.
• Az ember nem csak egyszer él ezen a világon, hanem számos reinkarnáció során újra meg újra visszatér, miközben szüntelenül fejleszti és tökéletesíti magát.
• Minden vallás ugyanaz, nincsen abszolút igazság. Minden embernek azt kell kiválasztania, ami számára a legmegfelelőbb. Ha szükséges, a vallási felfogásokat meg is változtathatja és tetszés szerint ötvözheti.
Hol találkozhatunk az ezotériával a hétköznapi életben?
Az ezoterikus szemlélet ma gyakorlatilag a társadalmi élet minden területén megjelenik. Az ezoterikus gondolkodás alapvető állításai – különféle eljárásokon, fogalmakon, jelképeken, illetve a különböző vallások összemosása révén – gyorsan terjednek. Jelen vannak a gyógyászatban, a nevelésben, az életformák, a párkapcsolatok, a cégvezetés stb. terén. E felfogásba illeszkedik a fengsui, a Bach-virágterápia, a reiki, a csikung, a taicsi, az asztrológia, a homeopátia, az alternatív gyógyászat, a reiki, az ingázás, a kineziológia, a drágakő-terápia, a jóga, a prána gyógyítás stb.
Összeegyeztethető az ezotéria a kereszténységgel?
A keresztény hit alapvetően eltér az ezoterikus világszemlélet fogalmaitól és nézeteitől.
• A keresztény ember a személyes Istenben hisz. Isten „Te", olyan személy, akihez szólni lehet.
• Isten teremtette az egész világegyetemet, ám ő maga fölötte áll.
• Minden ember Isten egyedi képmása. Minden egyes embernek maga Isten adja az életet.
• Az „életerő" nem a természetből fakadó erő, hanem ajándék, amelyet maga a Teremtő ad minden embernek élete minden pillanatában.
• Az ember végső célja az örök szeretetkapcsolat Istennel és a többi emberrel.
• A szenvedés eredeti oka az Isten és ember, illetve ember és ember közötti kapcsolat megromlása (a bűn).
• Isten az, aki üdvözít; ez kizárólag kegyelem. Lényege, hogy helyreáll az Isten és ember közötti szeretetkapcsolat.
• Egyszer élünk ezen a világon, nincs következő élet. A keresztény ember a test feltámadásában és a szentek közösségében megvalósuló örök életben hisz.
• A megkeresztelt ember gyakorlatilag célba ért. Nem kell megváltást keresnie, hiszen övé az üdvösség. Emellett földi élete során igyekszik jobban megismerni és szeretni a megváltó Krisztust.
• Van abszolút igazság, és ez az igazság felismerhető. Nincs más út az Atyához, mint Krisztus.
A keresztény hit alapvető kérdésekben összeegyeztethetetlen az ezoterikus felfogással.
Miért terjednek keresztények között is ezoterikus nézetek?A keresztény hit alapvetően eltér az ezoterikus világszemlélet fogalmaitól és nézeteitől.
• A keresztény ember a személyes Istenben hisz. Isten „Te", olyan személy, akihez szólni lehet.
• Isten teremtette az egész világegyetemet, ám ő maga fölötte áll.
• Minden ember Isten egyedi képmása. Minden egyes embernek maga Isten adja az életet.
• Az „életerő" nem a természetből fakadó erő, hanem ajándék, amelyet maga a Teremtő ad minden embernek élete minden pillanatában.
• Az ember végső célja az örök szeretetkapcsolat Istennel és a többi emberrel.
• A szenvedés eredeti oka az Isten és ember, illetve ember és ember közötti kapcsolat megromlása (a bűn).
• Isten az, aki üdvözít; ez kizárólag kegyelem. Lényege, hogy helyreáll az Isten és ember közötti szeretetkapcsolat.
• Egyszer élünk ezen a világon, nincs következő élet. A keresztény ember a test feltámadásában és a szentek közösségében megvalósuló örök életben hisz.
• A megkeresztelt ember gyakorlatilag célba ért. Nem kell megváltást keresnie, hiszen övé az üdvösség. Emellett földi élete során igyekszik jobban megismerni és szeretni a megváltó Krisztust.
• Van abszolút igazság, és ez az igazság felismerhető. Nincs más út az Atyához, mint Krisztus.
A keresztény hit alapvető kérdésekben összeegyeztethetetlen az ezoterikus felfogással.
Az ezoterikus világnézetet ritkán tanítják nyíltan. Elsősorban közvetve, különféle hétköznapi tevékenységeken és elgondolásokon keresztül hintik szét, s csak később derül ki, milyen felfogáson alapszik egy-egy eljárás. Akkora az ilyen jellegű kínálat manapság, hogy a társadalomban kialakult egy általános légkör, amely sokakat magával ragad anélkül, hogy tudnák. Az ezoterikus eszmék tehát észrevétlenül terjednek, és ma már sokakra erőteljesen hatnak. Sokan úgy tesznek magukévá ezoterikus nézeteket, hogy nem is sejtik, honnan erednek.
Mit lehet tenni?
Minthogy a keresztények körében igen nagy a zűrzavar, a hívő embernek a következőket érdemes tennie:
• Ne tegye magáévá a különféle világnézetekkel kapcsolatos divatos eszméket, hanem kritikusan szemléljen minden új jelenséget;
• Észérvekkel leplezze le az irracionális gondolkodást;
• Fedezze fel újra és ismerje meg még jobban keresztény hitét;
• Erősítse keresztény önazonosságát;
• Bátran viselkedjék keresztényként, és nyíltan tegyen tanúságot a hitéről;
• Legyen megértő a keresőkkel szemben, és kínáljon fel nekik keresztény hitéből fakadó válaszokat;
• Hite megélése, a szentségek vétele és a Szentírás olvasása által találkozzék mindennap az élő Istennel!
• Ne tegye magáévá a különféle világnézetekkel kapcsolatos divatos eszméket, hanem kritikusan szemléljen minden új jelenséget;
• Észérvekkel leplezze le az irracionális gondolkodást;
• Fedezze fel újra és ismerje meg még jobban keresztény hitét;
• Erősítse keresztény önazonosságát;
• Bátran viselkedjék keresztényként, és nyíltan tegyen tanúságot a hitéről;
• Legyen megértő a keresőkkel szemben, és kínáljon fel nekik keresztény hitéből fakadó válaszokat;
• Hite megélése, a szentségek vétele és a Szentírás olvasása által találkozzék mindennap az élő Istennel!
Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik.
További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.
A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése