1962 március 4-7.
Nem tudom, mi történt az országban, ezekben a napokban szinte ötpercenként térdre kényszeríttet az Úr szelíd, kérő hangján, hogy engeszteljem Őt.
Március első hetében történtek ezek is:
Házi munkámat is állandóan Benne elmerülve végeztem, és arra kértem, hogy megváltó munkájában minél nagyobb részt vállalhassak. És ekkor az Úr Jézus lelkem mélyén bensőséges beszélgetésbe kezdett:
"Kérj csak bőséges kegyelmet! Minél többet kérsz, annál többet kapsz. Kérj mások számára is! Ne félj, nem kell takarékoskodnom vele, akkor vagyok boldog, ha reátok pazarolhatom. Ó, mily boldogságot adsz Nekem már óhajtásaiddal is! Hátha még az Általam felkínált áldozatvállalásban is kitartó leszel az Én ügyem mellett! Sokszor és sokan vannak, akik részt ugyan kérnek belőle, de amikor az Általam felkínált és Kezem által nyújtott áldozatot is el kell fogadniuk, megriadnak Tőlem. Ne hagyj soha szenvedéseid nélkül, és segítsd a bűnösök megtérését!
Ezekért nagy jutalmat kapsz. Lesz idő, amikor nemcsak lelked mélyén, de valóban is fogod hallani hangosan áldó szavaimat. Leányom, sokat kell szenvedned. Itt a földön semmiféle vigasztalást nem nyújtok, mely a földhöz kapcsolná életedet. Erősítő kegyelmemet szüntelenül reád árasztom, és a Szentlélek ereje veled lesz. "
Majd tovább kért:
"Meg kell változtatnod ezt a rosszra hajló természetedet az Én tetszésem szerint. Én segítek, hogy a helyes utat kövesd. Csak merülj el tanításomban! "
Uram, én minden iparkodásom ellenére semmi előmenetelt sem veszek észre magamon.
"Emiatt ne aggódj! Kezd újra mindennap! A mi Édesanyánk segít neked. Tőle kérdezz mindent! Ő tudja, hogyan kell Nekem kedvemben járni."
Ebben az időben az Úr Jézus sokszor megkért:
"Leányom, mondj le önmagadról! Azért kérlek erre sokszor, mert megváltó munkámban csak úgy vehetsz részt, ha egészen és állandóan Velem egyesülve élsz minden pillanatban. Ezt ajánld fel Atyámnak minden időben, szünet nélkül, azok helyett is, akik Nekem szentelték életüket és mégis inkább a világnak élnek, mint az Én megváltó munkámnak. Nem gondolnak hivatásukra. Őértük vezekelj a te bűneiddel együtt.
Úgy szeretném lemosni bűneiteket, csak jöjjetek Hozzám! Leánykám, ne sajnálj te semmi fáradságot sem. Határt ne ismerj! Megváltó munkámból soha ki ne kapcsolódj egy pillanatra sem, mert ha ezt tennéd, úgy érzem, megfogyatkozott Irántam érzett szereteted, pedig úgy vágyom szeretetedre! Bárcsak mindig Velem éreznél!"
Az Úr egy lélekhez irányított, akivel tizenöt éve nem beszéltem. Egyébként is életemben mindössze háromszor beszéltem vele. Az Úr Jézus nagy bizalmat keltett lelkemben az illető személy iránt (ugyanis rendkívül zárkózott természetű vagyok). Elmondtam neki rendkívüli lelkiállapotom reám nehezedő súlyos sötétségét. A beszélgetés után, mely a kápolnában történt, a Nővér így szólt: "Lehet az önszuggerálás is!" Ez engem nagyon megdöbbentett. Rettentő gondolatok leptek meg és a hitetlenség egész tisztánlátásomat, elhomályosította. Úgy éreztem, az, ami velem történt, mind önámítás, vagy talán a világosság angyalának öltözött gonosz akarja megzavarni nehezen megszerzett lelki nyugalmamat.
Ilyen gyötrelmek között múlt el az egész napom. Amikor este újra elindultam az Úr Jézus imádására, a sötét bizonytalanság közepette arra gondoltam: Én Istenem, mi is van hát velem, hová sodródtam el Tőied? Vajon mi az igaz, ami most bennem van, vagy ami azelőtt volt bennem?
Akinek nem volt ilyen kísértése, az nehezen tudja megérteni, hogy milyen az ember, ha nem ura esze használatának. A hosszú csöndességben eltöltött idő alatt valamennyire feloldódott bennem ez a szörnyű sötétség. Kezdtem úgy érezni, hogy a gonosz már nem zavar annyira, és kezdett lelkem kissé megkönnyebbülni.
Mikor másnap az Úr elé borultam, lelkem nyugalma már teljesen visszatért. A szentáldozás idején már megnyugodva térdeltem az Úr elé, és a Vele való egyesülés után helyreállt lelki egyensúlyom. Otthon is Benne elmerülve végeztem munkámat. Mosás közben is szüntelen imádtam Őt. Lelkem mélyén arra gondoltam, milyen nyomorult is vagyok, nem tudok segíteni Rajta. Amint így elmerültem örök gondolataiban, az Úr Jézus megszólalt lelkem mélyén:
"Kármelita kislányom, add át magad teljesen Nekem, mert csak így tudsz Értem áldozatot hozni. Nagy dolgot kérek tőled. Hallgass meg, ne félj! Légy nagyon alázatos és kicsinyke, mert csak így leszel kérésem teljesítésére alkalmas. Minden csütörtökön és pénteken, kenyéren és vízen böjtölj, és ezt ajánld fel a tizenkét papi lélekért. Mind a két napon négy-négy órát tölts el szent Színem előtt, és engesztelj az Engem ért sok bántalomért. A pénteki napon tizenkét órától három óráig imádd Szent Testemet és Szent Véremet, mely kiontatott az egész világ bűneiért. A pénteki böjtöt Szent Testemnek a keresztről való levétele idejéig tartsd meg. Ez egy különös kegyelmekkel járó áldozatvállalás. Tedd meg ezt leánykám! Úgy esdekelt! Vállald ezt magadra tizenkét héten át azért a tizenkét papi lélekért, akik legalkalmasabbak lesznek terveim keresztülvitelére. A tizenkét papi lélekért, akiket különös kegyelmeimmel akarok méltóvá tenni. Tedd meg leánykám! Így te is Szívem kedveltje lész. Meg fogod tudni, ki lesz az, aki a tizenkét papi lélekhez eljuttatja kérésemet. Nekik is ugyanazt kell tenniük, amit tőled kértem, az engesztelést és kínszenvedésembe való elmélyedést. Leánykám, e tizenkét papi lélek az országban a legkiválóbb."
Azt kérte, hogy tizenkét hétig tartsam meg én is, és a tizenkét papi személy is, akikhez majd eljut üzenete. "Leányom, vigasztalás nélkül hagylak szenvedni nagy lelki szárazságban. A kísértések különböző formában fognak meglepni, de ne félj, kegyelmem szüntelen veled lesz. Légy Hozzám teljes bizalommal. Ez Szívem kulcsa. Hagyj fel kétkedéseiddel! A Szentlélek, kihez oly sokat könyörögsz, birtokába veszi lelkedet, a Szentlélek Mátkája, Édesanyánk által. Tudom, Velem szomjazol a lelkek után. Úgy örül Szívem, ha Hozzám küldöd fohászaidat, hogy soha nem szűnő szomjúsággal vágyódsz Utánam. Én is teutánad, és minden lélek után, kiket elhalmoztam kegyelmeimmel. Ó, bárcsak éreznék lelkem gyötrő szomjúságát! Valósággal koldulok szeretetük után. Kérlek téged, leányom, legalább te ne hagyj el! Szíved minden dobbanásával bánjad bűneidet. Engesztelj és vigasztalj Engem. Ha a te szereteted megfogyatkozna, menj Égi Anyánkhoz, Ő megtölti szívedet irántam való, dús szeretettel. Ó, köszönöm, hogy szíved Velem érez, Bennem dobban. Ne légy soha fáradt Szent Sebeim szemléletében, mely mindig nagy erőt ad. Ajánld fel magad az Örök Atyának, és a Szentháromsággal élj! A kísértésekben menekülj Édesanyánk palástja mögé, Ő megvéd a gonosztól, aki állandóan zaklatni fog. Én veled leszek, csak tarts ki Mellettem. Téged senki és semmi sem szakíthat el Tőlem...
Ne riadj meg leánykám, te csak élj elrejtve nagy alázatosságban. Rólad nem kell tudnia egynéhány személyen kívül senki másnak. A te érdemed a szenvedés, melyet Velem egyesülve ajánlj fel az Örök Atyának a nekem szentelt lelkekért. Alázatosságod oly nagy legyen, hogy a jóság és szeretet áradjon azokra, akikkel érintkezel. Kislányom, mi mindig együtt leszünk. Csak kérd meg mindenkor Szűzanyánkat, tartson meg téged alázatos rejtettségben. Tanulj meg minden felebarátod nyelvén úgy szólni, hogy beszéded által Hozzám vezesd őket. Szeretetet Tőlem kérj, belőlem meríts! Az áldozatokat szünet nélkül meg kell hoznod, mert ez lendítőkerék a cél elérésére. Az Örök Atya tudja, milyennek teremtett. Ismeri erőszakos, rossz természetedet, ezt át kell alakítanunk az Én Szívem szerint... Erőszakot csak a rosszal szemben használhatsz ezen túl. De ne csüggedj! Nézz fel Rám bizalommal, és kérj sok-sok kegyelmet! Leánykám, családod körében légy égő áldozat. Különösen a kis, jelentéktelen áldozatokat hozd meg, és jöjj Hozzám, mert elhagyottan szenvedek. Ne aggódj amiatt, hogy csak kis dolgokat tudsz cselekedni. Nem áll ez jól neked, maradj csak egészen kicsinek! Oldódj fel Bennem, mint csepp víz a borban."
Nem tudom, mi történt az országban, ezekben a napokban szinte ötpercenként térdre kényszeríttet az Úr szelíd, kérő hangján, hogy engeszteljem Őt.
Március első hetében történtek ezek is:
Házi munkámat is állandóan Benne elmerülve végeztem, és arra kértem, hogy megváltó munkájában minél nagyobb részt vállalhassak. És ekkor az Úr Jézus lelkem mélyén bensőséges beszélgetésbe kezdett:
"Kérj csak bőséges kegyelmet! Minél többet kérsz, annál többet kapsz. Kérj mások számára is! Ne félj, nem kell takarékoskodnom vele, akkor vagyok boldog, ha reátok pazarolhatom. Ó, mily boldogságot adsz Nekem már óhajtásaiddal is! Hátha még az Általam felkínált áldozatvállalásban is kitartó leszel az Én ügyem mellett! Sokszor és sokan vannak, akik részt ugyan kérnek belőle, de amikor az Általam felkínált és Kezem által nyújtott áldozatot is el kell fogadniuk, megriadnak Tőlem. Ne hagyj soha szenvedéseid nélkül, és segítsd a bűnösök megtérését!
Ezekért nagy jutalmat kapsz. Lesz idő, amikor nemcsak lelked mélyén, de valóban is fogod hallani hangosan áldó szavaimat. Leányom, sokat kell szenvedned. Itt a földön semmiféle vigasztalást nem nyújtok, mely a földhöz kapcsolná életedet. Erősítő kegyelmemet szüntelenül reád árasztom, és a Szentlélek ereje veled lesz. "
Majd tovább kért:
"Meg kell változtatnod ezt a rosszra hajló természetedet az Én tetszésem szerint. Én segítek, hogy a helyes utat kövesd. Csak merülj el tanításomban! "
Uram, én minden iparkodásom ellenére semmi előmenetelt sem veszek észre magamon.
"Emiatt ne aggódj! Kezd újra mindennap! A mi Édesanyánk segít neked. Tőle kérdezz mindent! Ő tudja, hogyan kell Nekem kedvemben járni."
Ebben az időben az Úr Jézus sokszor megkért:
"Leányom, mondj le önmagadról! Azért kérlek erre sokszor, mert megváltó munkámban csak úgy vehetsz részt, ha egészen és állandóan Velem egyesülve élsz minden pillanatban. Ezt ajánld fel Atyámnak minden időben, szünet nélkül, azok helyett is, akik Nekem szentelték életüket és mégis inkább a világnak élnek, mint az Én megváltó munkámnak. Nem gondolnak hivatásukra. Őértük vezekelj a te bűneiddel együtt.
Úgy szeretném lemosni bűneiteket, csak jöjjetek Hozzám! Leánykám, ne sajnálj te semmi fáradságot sem. Határt ne ismerj! Megváltó munkámból soha ki ne kapcsolódj egy pillanatra sem, mert ha ezt tennéd, úgy érzem, megfogyatkozott Irántam érzett szereteted, pedig úgy vágyom szeretetedre! Bárcsak mindig Velem éreznél!"
Az Úr egy lélekhez irányított, akivel tizenöt éve nem beszéltem. Egyébként is életemben mindössze háromszor beszéltem vele. Az Úr Jézus nagy bizalmat keltett lelkemben az illető személy iránt (ugyanis rendkívül zárkózott természetű vagyok). Elmondtam neki rendkívüli lelkiállapotom reám nehezedő súlyos sötétségét. A beszélgetés után, mely a kápolnában történt, a Nővér így szólt: "Lehet az önszuggerálás is!" Ez engem nagyon megdöbbentett. Rettentő gondolatok leptek meg és a hitetlenség egész tisztánlátásomat, elhomályosította. Úgy éreztem, az, ami velem történt, mind önámítás, vagy talán a világosság angyalának öltözött gonosz akarja megzavarni nehezen megszerzett lelki nyugalmamat.
Ilyen gyötrelmek között múlt el az egész napom. Amikor este újra elindultam az Úr Jézus imádására, a sötét bizonytalanság közepette arra gondoltam: Én Istenem, mi is van hát velem, hová sodródtam el Tőied? Vajon mi az igaz, ami most bennem van, vagy ami azelőtt volt bennem?
Akinek nem volt ilyen kísértése, az nehezen tudja megérteni, hogy milyen az ember, ha nem ura esze használatának. A hosszú csöndességben eltöltött idő alatt valamennyire feloldódott bennem ez a szörnyű sötétség. Kezdtem úgy érezni, hogy a gonosz már nem zavar annyira, és kezdett lelkem kissé megkönnyebbülni.
Mikor másnap az Úr elé borultam, lelkem nyugalma már teljesen visszatért. A szentáldozás idején már megnyugodva térdeltem az Úr elé, és a Vele való egyesülés után helyreállt lelki egyensúlyom. Otthon is Benne elmerülve végeztem munkámat. Mosás közben is szüntelen imádtam Őt. Lelkem mélyén arra gondoltam, milyen nyomorult is vagyok, nem tudok segíteni Rajta. Amint így elmerültem örök gondolataiban, az Úr Jézus megszólalt lelkem mélyén:
"Kármelita kislányom, add át magad teljesen Nekem, mert csak így tudsz Értem áldozatot hozni. Nagy dolgot kérek tőled. Hallgass meg, ne félj! Légy nagyon alázatos és kicsinyke, mert csak így leszel kérésem teljesítésére alkalmas. Minden csütörtökön és pénteken, kenyéren és vízen böjtölj, és ezt ajánld fel a tizenkét papi lélekért. Mind a két napon négy-négy órát tölts el szent Színem előtt, és engesztelj az Engem ért sok bántalomért. A pénteki napon tizenkét órától három óráig imádd Szent Testemet és Szent Véremet, mely kiontatott az egész világ bűneiért. A pénteki böjtöt Szent Testemnek a keresztről való levétele idejéig tartsd meg. Ez egy különös kegyelmekkel járó áldozatvállalás. Tedd meg ezt leánykám! Úgy esdekelt! Vállald ezt magadra tizenkét héten át azért a tizenkét papi lélekért, akik legalkalmasabbak lesznek terveim keresztülvitelére. A tizenkét papi lélekért, akiket különös kegyelmeimmel akarok méltóvá tenni. Tedd meg leánykám! Így te is Szívem kedveltje lész. Meg fogod tudni, ki lesz az, aki a tizenkét papi lélekhez eljuttatja kérésemet. Nekik is ugyanazt kell tenniük, amit tőled kértem, az engesztelést és kínszenvedésembe való elmélyedést. Leánykám, e tizenkét papi lélek az országban a legkiválóbb."
Azt kérte, hogy tizenkét hétig tartsam meg én is, és a tizenkét papi személy is, akikhez majd eljut üzenete. "Leányom, vigasztalás nélkül hagylak szenvedni nagy lelki szárazságban. A kísértések különböző formában fognak meglepni, de ne félj, kegyelmem szüntelen veled lesz. Légy Hozzám teljes bizalommal. Ez Szívem kulcsa. Hagyj fel kétkedéseiddel! A Szentlélek, kihez oly sokat könyörögsz, birtokába veszi lelkedet, a Szentlélek Mátkája, Édesanyánk által. Tudom, Velem szomjazol a lelkek után. Úgy örül Szívem, ha Hozzám küldöd fohászaidat, hogy soha nem szűnő szomjúsággal vágyódsz Utánam. Én is teutánad, és minden lélek után, kiket elhalmoztam kegyelmeimmel. Ó, bárcsak éreznék lelkem gyötrő szomjúságát! Valósággal koldulok szeretetük után. Kérlek téged, leányom, legalább te ne hagyj el! Szíved minden dobbanásával bánjad bűneidet. Engesztelj és vigasztalj Engem. Ha a te szereteted megfogyatkozna, menj Égi Anyánkhoz, Ő megtölti szívedet irántam való, dús szeretettel. Ó, köszönöm, hogy szíved Velem érez, Bennem dobban. Ne légy soha fáradt Szent Sebeim szemléletében, mely mindig nagy erőt ad. Ajánld fel magad az Örök Atyának, és a Szentháromsággal élj! A kísértésekben menekülj Édesanyánk palástja mögé, Ő megvéd a gonosztól, aki állandóan zaklatni fog. Én veled leszek, csak tarts ki Mellettem. Téged senki és semmi sem szakíthat el Tőlem...
Ne riadj meg leánykám, te csak élj elrejtve nagy alázatosságban. Rólad nem kell tudnia egynéhány személyen kívül senki másnak. A te érdemed a szenvedés, melyet Velem egyesülve ajánlj fel az Örök Atyának a nekem szentelt lelkekért. Alázatosságod oly nagy legyen, hogy a jóság és szeretet áradjon azokra, akikkel érintkezel. Kislányom, mi mindig együtt leszünk. Csak kérd meg mindenkor Szűzanyánkat, tartson meg téged alázatos rejtettségben. Tanulj meg minden felebarátod nyelvén úgy szólni, hogy beszéded által Hozzám vezesd őket. Szeretetet Tőlem kérj, belőlem meríts! Az áldozatokat szünet nélkül meg kell hoznod, mert ez lendítőkerék a cél elérésére. Az Örök Atya tudja, milyennek teremtett. Ismeri erőszakos, rossz természetedet, ezt át kell alakítanunk az Én Szívem szerint... Erőszakot csak a rosszal szemben használhatsz ezen túl. De ne csüggedj! Nézz fel Rám bizalommal, és kérj sok-sok kegyelmet! Leánykám, családod körében légy égő áldozat. Különösen a kis, jelentéktelen áldozatokat hozd meg, és jöjj Hozzám, mert elhagyottan szenvedek. Ne aggódj amiatt, hogy csak kis dolgokat tudsz cselekedni. Nem áll ez jól neked, maradj csak egészen kicsinek! Oldódj fel Bennem, mint csepp víz a borban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése