„De ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára…, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged. Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a mezőn… Átkot, zűrzavart és fenyegető veszélyt bocsát rád az Úr minden vállalkozásodban… Vereséggel sújt téged az Úr ellenségeid előtt. Egy úton vonulsz föl ellenük, de hét úton menekülsz előlük. Elrettentő példa leszel a föld minden országának. Déli napfényben is tapogatózni fogsz… és nem segít rajtad senki. Házat építesz, de nem te költözöl bele… Fiaid és leányaid más nép hatalmába kerülnek, te meg csak nézed,… de nem tehetsz semmit. … A köztetek élő jövevény mindinkább föléd kerül, … az lesz az első, te pedig az utolsó. . .. Rettegő szívet, szomorú szemet és csüggedt lelket ad neked ott az Úr.” (5Mózes 28,15-65)

Istenem, olyan borzalmas végigolvasni nagy átkodat. Kegyetlennek látunk, ha szólsz hozzánk. De ha jól belegondolunk, mi okozta népünk és önmaguk sok veszedelmét, kénytelenek vagyunk belátni, hogy nem is lehetett volna más eredménye egyéni és közös bűneinknek. Nem szerettünk eléggé Téged, sem egymást, sem népünket. Ma sem vagyunk hajlandók egyéni érdekeinkről lemondani a közösség kedvéért. Következménye pedig az lesz, hogy tovább örökítjük az átkot utódainkra. Tégy csodát, Urunk! Ne a világot, minket változtass meg, akkor lehet más reményünk. Legalább a gyermekeinket fordítsd magad felé, hogy megszűnhessen felettünk az átok! Adj jövendőt nekünk és utódainknak! Ámen. (Varga László: Isten asztaláról)

Bibliakiállítás from Tebennedbiztunk.hu on Vimeo.