Szentatya,
2012.
december 17-én Herranz, Tomko és De Giorgi bíborosok átadták
Őszentségednek annak a vizsgálatnak az eredményét, aminek elvégzésére
megkérted őket a „Vatileaks” néven ismertté vált bizalmas dokumentumok
kiszivárogtatásával kapcsolatban, illetve különösképpen azzal a
személyed elleni halálos fenyegetéssel kapcsolatban, amelyet az „Il Fatto Quotidiano” c. lapnak szivárogtattak ki, és amelyről Darío Castrillón bíboros akkor tájékoztatta Őszentségedet.
Miután
Őszentségéd megállapította, hogy magas rangú vatikáni körökön belül az
egyházi szabadkőművességhez tartozók valóban eltökélték, hogy az
életedre törnek, elhatároztad a lemondásodat. Néhány napon belül
közölted testvéreddel, Georg Ratzinger atyával, hogy el fogod hagyni
Szent Péter székét, hisz soha nem gondoltad volna, hogy az „Egyháznak
ezt az arcát” fogod egyszer megismerni. Karácsony előtt már meghoztad a
döntést a lemondásodat illetően, bár nyilvánosan nem jelentetted azt be
egészen 2013. február 11-éig.
Nem
mintha féltél volna megválni az életedtől, hiszen tudvalevő, hogy
bíborossá való kinevezésedtől fogva ígéretet tettél, hogy kész vagy az
életedet adni Krisztusért. Sokkal inkább az Egyház javát keresve
cselekedtél így, tekintetbe véve azt, hogy amennyiben tényleg sikerrel
járt volna az ellened irányuló merénylet, úgy a halálod mintegy
földrengésként hatott volna, amely a kúria belső ellentéteiből fakadóan
szabadjára engedett volna egy befolyásszerzéstől és mesterkedésektől
fűtött alvilági harcot az utódlás kapcsán. Nem a halálfélelemtől
vezérelve, hanem az Egyháznak okozott lehetséges kár elkerülése
érdekében döntöttél úgy, hogy tanácsosabb félrehúzódnod, hogy így
semlegesítsd a fenyegetést és előmozdítsd a békés utódlást. Ezt pedig
sikeresen elérted.
Egy Arnaldo Zenteno jezsuita atya tollából származó jelentés, amelyet 2013. április 9-én tettek közzé a grupobasesfys.blogspot.mx
oldalon, beszámolt róla, hogy amikor a frissen megválasztott Ferenc
pápa meglátogatott Castel Gandolfoban, ugyanezt vele is megosztottad:
hogy az egyik ok, ami hatással volt a lemondásodra, az ellened irányuló
fenyegetés volt, miután nyilvánvalóvá vált számodra, hogy merényletet
terveztek ellened.
E
tekintetben, Szentanya, még ha a nyilatkozatodban ki is fejezted, hogy
„szabad elhatározásból” mondasz le, a helyzet az, hogy kisebb-nagyobb
mértékben kényszerítve voltál, éppen az említett nyomás súlya alatt.
Ebből következően a szabad elhatározásod a kanonikus doktrína alapján
gyökerében („in radice”) megkérdőjeleződött. Noha a lemondásról szóló
döntésedet a Kánonjogi Kódex (Egyházi Törvénykönyv) által neked
biztosított jog alapján hoztad meg, ezt morális erőszak kényszere alatt
tetted, ami, Szentatya, gyökerében érvénytelenítette ezt a végső
döntésedet és végeredményben magát a hivatalos nyilatkozatot is, amelyet
tettél.
El
kell ismerni, hogy noha az Egyház mindig szent és sérthetetlen
törvénynek tartotta, hogy egy pápa megválasztása örökös érvényű/életre
szóló/visszavonhatatlan („ad vitam”), mégis pozitívum, hogy a Kánonjog
számol azzal az eshetőséggel, hogy a pápa szélsőséges esetben lemondjon,
mint a száműzetés, az üldöztetés, vagy egyéb súlyok ok. Ebből a
szempontból a Kánonjogi Kódex 332-es kánonjában lefektetett lemondás
joga mintegy „vészkijáratként” szolgál, és kellő, hogy biztosítva
legyen, annál is inkább, mivel ez segített Őszentségednek, hogy az
ellened és az Egyház ellen irányuló fenyegetést elhárítsd.
A
helyzet az, Szentatya, hogy mivel a lemondásod ezen erkölcsi erőszak
miatt gyökerében nem helytálló, kánonjogilag az nem történt meg.
Következésképpen a pápai szék nem üresedett meg, és a következőkben
megtartott pápaválasztó konklávé is teljességgel érvénytelen volt.
Ebből
a torz és zavaros konklávéból, minthogy Te sosem szűntél meg Krisztus
Helytartója lenni, egy ellenpápa került ki, aki a Ferenc nevet vette
fel.
Az
a kijelentés, hogy Bergoglio ellenpápa, nem jelenti azt, hogy
szükségképpen rossz ember lenne, vagy rossz szándékai lennének. Az
Egyház történelme folyamán 38 ellenpápa volt. Ez mindössze arra utal,
hogy ő nem Krisztus földi Helytartója, és így a pápai tévedhetetlenség
karizmájával sem rendelkezik.
Ezt
az is bizonyítja, hogy az óta számos tévedésbe esett, amelyek
eretneknek minősülnek és az egyházi hagyományba nem illeszkednek.
Ilyenek a docetista eretnekség hangoztatása, miszerint Krisztus nem volt
valóban haragos, hanem csak úgy tett; vagy, hogy a mózesi szövetséget
Isten nem törölte el, amely ellent mond a Firenzei Zsinatnak és számos
pápa tanításának; valamint annak a sürgetése, hogy „egy szegény Egyházra
van szükség a szegényeknek”, miközben a mi Urunk az tanította, hogy az
Egyház mindenkié kell, hogy legyen, gazdagoké és szegényeké egyaránt.
Továbbá ilyen az V. Szent Piusz-féle mise megvétózása, amelyet pedig Te,
Szentatya, korábban több vallásos és laikus közösség számára
engedélyeztél; vagy a nagycsütörtöki utolsó vacsora ceremóniája, amikor
is két muzulmán nő lábát mosta meg és nem pedig 12 papét, mint ahogy Te
és elődeid mindig is tettétek, hiszen ezt a hagyományt maga a Megváltó
alapította a tanítványok lábának megmosásával. Téves vallásközi
párbeszéd, amely szörnyű következményekkel fenyeget Isten népének hitére
nézve; nem beszélve a liturgia és a hagyomány folytonos áthágásairól,
amelyek jól láttatják azt, hogy Ferenc milyen kevésre értékeli a pápai
hivatalt.
Egyre
több pap beszél egymás között Bergoglionak ezekről az értelmezhetetlen
akcióiról. Így például, Paul Kramer atya, a Fatimai jelenések
szakértője, aki egészen odáig ment, hogy nyilvánosan felszólalt Ferenc
pápa lemondásáért – követve Belarmino Szent Róbert, Szent Alfonso María
de Liguori, Szent Antal és III. Ince pápa doktrínáját, akik azt
tanították, hogy amikor megmutatkozik, hogy egy pápa eretnek, akkor
automatikusan elveszíti a pápai címét, mivel többé nem mondható
katolikusnak: „Aki nem tag, az nem lehet vezető.” Assisi Szent Ferenc,
akinek Ferenc pápa a nevét viseli, előre megmondta, hogy jön majd egy
pápa, akit „nem kanonikus úton választanak meg”, és aki „nem valódi
pásztor lesz, hanem az Egyház lerombolója”.
Tudjuk,
Szentatya, hogy egészen mostanáig inkább egy megfontolt, óvatos csendbe
akartál burkolózni ennyi „mellélövés” láttán, igyekezvén lelkileg
megerősödni, mint ahogy Krisztus is tette, amikor elvonult a pusztába a
szenvedése és a halála előtt.
Azonban
fel kell majd emelned a hangodat, amint megpróbálják meghamisítani az
Oltáriszentséget, hogy szentségi mivoltától megfosszák és csak egy
jelképpé tegyék, ahogy az a protestánsoknál jellemző, hogy többé ne
feszélyezze a más felekezetűeket. Azon a napon, amely már nincs messze,
nem fogod magadban tartani a felháborodást, és nyilvánosan el fogod
ítélni ezt a szentségtörést. Sajnos, addigra már sokan meg lesznek
tévesztve, és távol kerülnek az igaz hittől.
E
tekintetben, Szentatya, elkezd majd beteljesedni a fájdalmas
egyházszakadás, amit több szent és misztikus előre megjövendölt, a
hittagadó egyház és a hithű egyház szétválása.
A
próféciák azt mondják, hogy ez a szakadás egy időben fog megtörténni
Európa váratlan orosz megszállásával, ami egybeesik majd az Ezékiel
próféta által megjövendölt háborúval (Ez 38), a Harmadik Világháborúval.
Akkor a legitim pápát, téged Szentatya, el fognak árulni és üldözni
fognak, és titokban el kell majd menekülnöd Rómából egy messzi helyre,
miközben az ellenpápa továbbra is kormányozni fogja az egyházat a hamis
békét támogatva, a különböző vallások szentségtörő egyesítésével. Ez a
hamis béke lesz az Antikrisztus világkormányának vallási támasza. Ez
lesz az utolsó és a legnagyobb próbaétel, amit az igaz Egyháznak el kell
szenvednie.
Ekkor
az ellenpápa el fogja árulni a hitet, elfogadván ezt a koalíciót az
összes felekezet és vallás között, és ezzel megtagadván magát a
katolikus identitást. Téged, XVI. Benedeket, a végsőkig üldözni fognak,
és X. Szent Piusz pápa látomása szerint kegyetlen mártírhalált fogsz
halni az Eukarisztiáért, amit Lucía nővér ugyancsak leírt a harmadik
fatimai titokban a látomása alapján.
Assisi
Szent Ferenc azt mondta: „Lesz egy nem kanonikus úton megválasztott
pápa, aki nagy szakadást fog előidézni”. Boldog Emmerick Katalin is
feljegyezte: „Nagy ellenségeskedést láttam két pápa között, és láttam,
hogy milyen gyászos következményei lesznek a hamis egyháznak (…) Ez
olyan nagy szakadást fog okozni, amilyet még nem látott a világ.
A Szűzanya nyíltan megmondta La Salette-ben: „Róma el fogja veszíteni a hitet és az Antikrisztus székhelyévé fog válni.”
Számos magán-kinyilatkoztatást és egyházi elöljáróktól származó felhívást fel lehet még sorolni:
- P. Paul Kramer azt mondja: „Az ellenpápa és hittagadó társai, ahogyan Lucía nővér mondta, az ördög pártján állnak majd, olyanok, akik a gonosz érdekében fognak dolgozni minden félelem nélkül.”
- X. Szent Piusz pápa fentiekben említett víziója: „Egy szörnyű látomásom volt, nem tudom, hogy rólam vagy valamelyik utódomról volt szó, de láttam egy pápát amint testvéreinek holttestei között menekült Rómából. Ő titokban fog rejtőzködni egy helyen, és röviddel később erőszakos halállal fog meghalni.”
- Juan de Rocapartida: „Amikor elközeleg az Idők Vége, tragikus fejlemények következtében a Pápának és bíborosainak el kell majd menekülnie Rómából egy olyan helyre, ahol nem ismerik majd el/fel őket, és a Pápa a száműzetésben erőszakos halált fog halni.”
- Flüei Szent Miklós: „A Pápának és bíborosainak szerencsétlen helyzetükben el kell majd menekülniük Rómából egy olyan helyre, ahol ismeretlenségben maradnak. A Pápa száműzetése alatt kegyetlen módon életét fogja veszíteni. Az Egyház szenvedései nagyobbak lesznek, mint a történelem során korábban bármikor.”
- Bartolomé Holzhauser, a világi papok társaságainak alapítója a 18. században: „Isten meg fogja engedni, hogy egy nagy baj érje az Egyházat: váratlanul és meglepetésszerűen be fognak törni, míg a püspökök és papok alszanak. Bejutnak Olaszországba és feldúlják Rómát, templomokat égetnek és mindent elpusztítanak.”
- Elena Aiello anyának, a híres stigmatizáltnak kinyilatkozatott látomás, akivel XII. Piusz pápa gyakran egyeztetett: „Olaszországot egy nagy forradalom fogja megrázni (…) Oroszország le fogja igázni a nemzeteket, különösképpen Olaszországot, és a vörös zászlót fogja felhúzni a Szent Péter Bazilika kupolájára.”
- Juan de Vitiguero szavai: „Amikor a világ meg lesz zavarodva, a Pápa megváltozatja a székhelyét.”
- Elena Leonardi, akinek Pio atya volt a lelki-vezetője: „A Vatikánt kommunista lázadók fogják meghódítani. El fogják árulni a Pápát. Olaszországban nagy felfordulás lesz és egy nagy forradalom meg fogja tisztítani. Oroszország bevonul Rómába, és a Pápa nagy veszélynek lesz kitéve.”
- Enzo Alocci: „A Pápa átmenetileg el fog tűnni, és ez akkor fog megtörténni, amikor Olaszországban egy nagy forradalom bontakozik ki.”
- Boldog Ana María Taigi: „A vallást üldözni fogják és a papokat le fogják mészárolni. A Szentatya kénytelen lesz távozni Rómából.”
- María Steiner misztikus: „Az Anyaszentegyházat üldözni fogják, Róma pásztor nélkül fog maradni.”
- Garabandali jelenések: „A Pápa nem tartózkodhat majd Rómában, üldözni fogják és el kell majd rejtőznie.”
- P. Stefano Gobbi misztikusra, a Máriás Papi Mozgalom alapítójára ez bízta a Szűzanya: „A szabadkőműves erők leplezett és rejtett módon bejutottak az egyházba, és tábort vertek éppen ott, ahol Fiamnak, Jézusnak földi helytartója dolgozik. Lassan beteljesedik mindaz, amit az üzenetem harmadik része tartalmaz, ami bár nem lett felfedve, azonban mégis nyilvánvalóvá vált azon események által, amiken most keresztülmentek.”
- Elődöd VI. Pál pápa: „A Sátán füstje bejutott az Egyházba annak repedésein keresztül.” (Szentbeszéd 1972. június 29-én)
- Szent Pál szerint az Antikrisztus éppen akkor fogja felfedni magát, miután a Pápát eltávolították: „Tudjátok azt is, mi késleltetni föllépésének idejét. A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell az útból eltűnnie, ami még késleleti. Akkor majd megjelenik a gonosz (…)” (2 Tessz 2, 6-8)
A
felvilágosult Canónico Roca, akit az egyházellenes beszivárgásban való
közreműködése miatt közösítettek ki, így írt: „A jelenlegi formájában a
pápaság el fog tűnni, az új társadalmi rendet fel fogják állítani
Rómából, ugyanakkor Rómát mellőzve, Róma nélkül, Róma ellenére, Róma
ellen. És ez az új Egyház, még ha nem is őriz meg semmit a skolasztikus
diszciplínából és az Ősegyház kezdeti formájából, Róma mégis áldását
fogja rá adni és kanonizálni fogja.”
Az
új egyház az ellenpápa vezetésével támogatni fogja a vallások
egyesítését és a hamis békét, beteljesítvén, amit Jézus Krisztus
mondott, miszerint még a kiválasztottakat is meg lehet majd téveszteni.
Karol
Wojtyła bíboros világosan kijelentette a Pennsylvaniai Eucharisztikus
Kongresszus előtt 1977-ben, hogy: „A legnagyobb történelmi konfrontáció
elő állunk, amelyben az emberiségnek valaha is része volt. A végső
küzdelem előtt állunk az Egyház és az ellen-egyház, az Evangélium és az
ellen-evangélium között. Ez az ütközet az Isteni Gondviselés tervei
között szerepel, és ez egy olyan kihívás, amelyet az Egyháznak el kell
fogadnia.”
1917-ben
a portugáliai Fatimában három pásztorgyermeknek ugyanaz a
kinyilatkoztatás adatott, csupán nagyobb részletességgel, mint amit X.
Szent Piusz pápa néhány évvel korábban látomásában látott: „Láttunk egy
fehér ruhába öltözött püspököt, akiről azt gondoltuk, hogy a Szentatya,
amint egy romba döntött városból remegve, tétova léptekkel menekül.”
A
kinyilatkoztatás fatimai „változata” még inkább afelé mutat, hogy Rólad
lehetett szó, Szentatya, ahogyan kifejti: „Láttunk egy fehér ruhába
öltözött püspököt, akiről azt gondoltuk, hogy a Szentatya.” Ha
egyértelmű lett volna, hogy az akkor regnáló pápáról van szó, azt
tagadhatatlanul megmondták volna. Ellenben, egy „fehér ruhába öltözött
püspököt” láttak. Ők soha nem képzelték volna, hogy előfordul a
„lemondásod”, vagyis itt csupán „sejtésükre” hagyakozhattak.
A
második mozzanat még pontosabb, és sokatmondó: „remegve, tétova
léptekkel” látták menekülni, ami következhet az előrehaladott korodból.
És
egy harmadik, szintén sokatmondó dolog: ugyanerről a fehér ruhába
öltözött püspökről, akit korábban menekülni láttak Rómából, később
megerősítették, amikor látták, ahogyan megölik őt, hogy valóban a
Szentatyáról volt szó.
A
legitim pápa elmenekülését követően az ellenpápa Rómában fog maradni az
„új egyház” élén, és támogatni fogja a vallások hittagadó egyesítését.
Ez nem más, mint a Dániel próféta által régtől fogva megjövendölt
„kétségbeejtő förtelem”, amelyet, a szent helyen állítanak fel, és ami
egybe fog esni az Antikrisztus berendezkedésével a harmadízben
újjáépített jeruzsálemi templomban.
Luigi
Ciappi bíboros, II. János Pál pápa személyi teológusának szavaival
élve: „A Harmadik Titok arra utal, hogy az Egyház hitének elvesztése,
azaz a hittagadás (aposztázia) az Egyház központjából fog kiindulni.”
Szentatya,
szeretnénk, hogy tudd, hogy szüntelenül imádkozunk érted, hogy a hited
soha ne lankadjon, és hogy Isten adja meg Neked a szükséges erőt, hogy
tanúságot tegyél, és hogy kész legyél Iránta való szeretetből magadhoz
ölelni a mártírságot. Még mindig a fülünkbe cseng az a néhány szavad,
amelyeket utolsóként mondtál Szent Péter székéből: „Ti mellettem
lesztek, habár a világ számára rejtve fogok maradni.” (a római klérushoz
intézett beszéd, 2013. Február 14.) Melletted vagyunk, Szentatya, és az
elkövetkezendőkben is melletted leszünk, bármit is tartogat számodra az
Isteni Gondviselés.
/ eredeti forrás: http://www.ultimostiempos.org/7-noticias/154-carta-benedicto /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése