„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez.” Zsolt 18,7
Egy esti kemény „beszélgetés” végén kijelentette a férjem, hogy tehet bármit, próbálkozhat bárhogyan, nekem az sosem elég. Igaza volt. Férjként és apaként is találtam benne hibát eleget.
De mikor úgy fogalmazott, hogy képtelenség a kedvemre tenni, ez már
több volt, mint amit már előtte is elszabadult indulataim elviseltek.
Felkaptam a kabátomat, és kiviharzottam az ajtón. Forró könnyek
csorogtak az arcomon, ahogy újrajátszottam az előbbi jelenetet.
Elhatároztam, hogy pontosan meg fogom fogalmazni, mi a probléma a
férjemmel, és megkérem Jézust, segítsen megváltoztatni. Imádkozásnak
hittem, ahogy kezdtem felsorolni kifogásaimat ellene. Aztán egyszerre
csak meghallottam önmagam: ronda, mérges önmagam. Ekkor döbbentem rá,
hogy nekem van szükségem segítségre. Isten segítségére, hogy megmutassa,
hogyan jutottunk idáig – hét év boldog házasság után.
Már nem csak sírtam, hanem Istenhez kiáltottam segítségért.
Dávid
király nagy volt ebben. Ő mindig Istenhez kiáltott, ha valami
nyugtalanította. Egyik biblikus megjegyzi, hogy „a ’nyomorúságomban’
kifejezés valószínűleg nem egy adott problémára utal, hanem Dávid király
általános állapotát jellemzi, minden olyan helyzetet,
amikor bajban vagy veszedelemben volt, és amikor bevett szokása szerint
az Úrhoz kiáltott, aki mindig kész volt segíteni rajta.”
Akkor
este, mikor végre abbahagytam a beszédet, és figyelni kezdtem, éreztem,
hogy Isten rámutat, mindazért a férjemben keresem a hibát, amiért apám
nem bizonyult jó apának számomra és jó férjnek édesanyám számára.
Összetört szívvel egy széthullott családban töltöttem gyermekkoromat, és
ez rendkívül sérülékennyé, csalódásokra fogékonnyá tett. Mindeddig
ugyanakkor nem gyászoltam el semmivé foszlott álmaimat.
Beteljesületlen
reményeim keserű elvárásokká lettek. Irányító és kritikus voltam, azt
hittem, ha olyan férjjé és apává tehetem a férjemet, amilyenné
szeretném, akkor ezzel széttört álmaim cserepeit újra összerakhatom. De
ez tévedés. Ne a férjemtől várjam, hogy kárpótol az elszenvedett
veszteségért, hanem kiáltsak Istenhez nyomorúságomban, és kérjek Tőle
segítséget.
Te is hurcolsz
sebeket, amik fogva tartanak? Elvárásokat, amiket ember nem teljesíthet?
Segítségre van szükséged? Nekem tudom, hogy igen. És tudom, hogy Isten ott van, és várja, hogy Hozzá kiáltsunk.
Ahogy
elkezdtem feldolgozni gyermekkorom történéseit és ezek hatását a
házasságomra, megtanultam, hogy a gyógyuláshoz vezető utam minden egyes
lépésnél Istenhez forduljak segítségért. Idő kellett hozzá, sok-sok ima
és nagy bátorság, de Isten mindig kéznél levő segítség volt.
Nehogy
elfelejtsem megemlí teni, hogy odavagyok a férjemért. És olyan hálás
vagyok azért az estéért sok évvel ezelőtt, amikor végre Istenhez
fordultam segítségért!
Uram, a segítségedre van szükségem, főleg …….val/vel kapcsolatban.
Mutasd meg, kérlek, hol kezdjem el, és légy segítségem az úton tett minden lépésemnél.
Jézus nevében, Ámen.
Renee Swope: Lord, I Need Your Help
Encouragement for today, 2013.10.08.
www.proverbs31.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése