2013. június 9., vasárnap

Elmélkedés a családról

Ha a családról esik szó, mindenki bólogat és sóhajt: fontos, bizony, alapvető. Legkisebb egység. Hűség, örök. Egy test, egy lélek. Holtomiglan, holtodiglan. Jövő nemzedékek. Gyermekek. Értékközvetítés. Háttér. Támasz. Összetartó erő. Generációk.
S ez mind igaz és őszinte. Sokszor mégsem sarjad belőle élet.
Valójában egyetlen kérdést kell feltennünk: én mit teszek mindezért? S a kérdés minden része átgondolandó. Én: mert a másikra mutogatni könnyű. Mit teszek: mert álmodozni, fejet csóválni könnyű. Mindezért: tulajdonképpen miért? A világ is egyre értetlenebbül néz ránk: miért jó ez nektek?
Házasságban, családban élünk. Nem azért, mert nem volt más ötletünk. A világi ember nem egyszerűen úgy maradt, mert nem volt kedve papnak, szerzetesnek menni.
Nem azért élünk családban, mert „csak így találhatom meg a boldogságomat” és „kell egy gyerek, hogy teljes legyen az életem”. Nem azért élünk családban, hogy önzésünket betöltsük.
Jézus arra hív bennünket, hogy életünket adjuk barátainkért (vö. Jn 15,13). Igen, azért választottuk a házasságot, hogy saját céljaink megvalósítása helyett odaadhassuk életünket a ránk bízottaknak. Önfeláldozásból születik a család: s tagjait meg is tanítja az önzetlen szolgálatra, életünk igazi lényegére. Hiszen Isten képmásai vagyunk: mi más lehetne létünk értelme, mint az önárasztó ajándékozás?
Ma, amikor imádságunkkal az Úr elé visszük a magyar nemzet élő és jövendő családjait, tegyük fel azt a kérdést is: hogyan válhatok ajándékká saját családom és mások családjai számára?
Ha fiatal vagy, készülsz-e saját jövendő családodra? Képes vagy-e önzetlenül, másokért élni, lemondani egyéni ambícióidról azért a nagyobb ajándékért, amelyet Isten készít Számodra?
Ha családos vagy, jó szívvel hozod-e meg a mindennapok áldozatait? S képes vagy-e meglátni a Téged körülvevő csodát? Hálát adsz-e érte nap mint nap? Nehézségeiteket oda tudod-e tenni Isten elé, kéred-e, hogy gyógyítson Benneteket?
Ha egyedülálló, vagy idősebb vagy, támogatod-e a hozzád közel álló fiatalok családjait imádsággal; rájuk áldozott időddel?
Imádkozzunk együtt a magunk és sokak önfeláldozó életéért; méltó és szent családokért – az Ő akarata szerint.
Süveges Gergő és felesége, Margit
http://www.suvegesgergo.hu/?page_id=58

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése