A szabadkőművesség egyik célja az volt, hogy a női ruházkodásban mindennemű szemérmet és mindennemű illemet kiirtsanak, hogy ezzel a nép körében a vallást megfosszák gyökereitől. Erről ír az US-amerikai Colleen Hammond – egykori modell és színésznő, aki katolikus vallásra tért – „Dressing with Dignity” (Öltözködés méltósággal) című 2005-ben megjelent könyvében.
Hammond, aki négy gyermek anyja, állításának igazolására többek között az International Review on Freemasony nevű szabadkőműves újság egy 1928-ban megjelent kiadásából idéz: „A vallás nem fél a kardcsapásoktól; de a bomlasztás ütései alatt kialszik. Használjunk fel ilyen területeket ürügyül, mint a sport, a higiénia, az egészség. Szükség van a korrumpálásra, hogy elérjük, hogy fiataljaink gyakorolják a meztelenséget.” … „Hogy megelőzzük a heves ellenreakciókat, módszeresen kell eljárnunk: a könyök szabaddá tételével kel elkezdeni, aztán a térddel folytatni, utána a teljesen csupasz lábakkal és karokkal, végül a felsőtesten a vállaknál elkezdeni és onnan folytatni.” (53. oldal)
[Hogy mindez mennyire így történt, arról ma már a nap minden percében meg lehet győződni. a) Kíváncsi vagyok, hányan vannak a mostani új-konzervatívok közül olyanok, akik felkapták a fejüket, és tiltakoztak, amikor bevezették, hogy a kifejezetten férfisportágakat nők is űzhetik. Számomra az, aki megnéz egy ilyen női viadalt – például, és ezek nem is a legdurvábbak: női foci-, vízilabda meccset –, az már maga is híve a gender ideológiának, mégha nem is hajlandó ezt tudomásul venni: ő ekkor már nem más, mint olyan valaki, aki a sátánista szabadkőművesek által rá kiosztott feladatot kiválóan teljesíti. – b) Minél gyakrabban jelentgetik a nők, hogy őket férfiak inzultálták, mert például valaki véletlenül rátette kezét a karjukra, annál több félmeztelenül, prostituáltaknak való ruházatban megjelenő hölgyike látható mindenütt, az utcán, a középületekben és a média egész területén. – c) És ma már jóformán nincs olyan magát „katolikusnak” nevező intézmény, fórum, amelyik ne szerepeltetne soraiban illetlenül, pogány módon öltözött „tanúságtevő” nőket.]
A Hammond által idézett szabadkőműves lap megjelenése előtt fél évszázaddal a szabadkőművesek stratégiája már ugyanígy hangzott. XVI. Gergely pápa (1831-1846) pontifikátusa alatt az Egyházi Állam rendőrsége lefoglalta a carbonari titkos társaság tagjainak levelezését és egyéb dokumentumait. Ezekben az állt, hogy a hatalom megszerzéséhez először az emberek erkölcsét kell aláásni és megrohasztani.
A pápa kívánságára néhány dokumentumot nyilvánosságra hoztak, hogy az emberek betekintést nyerhessenek e titkos társaságok ideáiba és terveibe: „Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk többé keresztényeket; kerüljük tehát el, hogy vértanúkat hozzunk létre: ehelyett terjesszük el a nép körében a bűnöket. A legfontosabb, hogy a férfit izoláljuk el a családjától, és oltsuk belé egy szabad, kötelezettségektől és családtól mentes élet utáni vágyat.”
Angela Pellicciari, katolikus értelmiségi és a 19. századi egyház- és idea-történelem szakértőnője, a következő kérdést tette fel egyik munkájában: „Miért támogatja a szabadkőművesség az erkölcs felbomlását a társadalomban?” Válaszként két érdekes megnyilatkozásra hívta fel a figyelmet. Az első a Civilta Cattolica olasz jezsuita újságé, a második XIII. Leó pápáé.
A Civilta Cattolica újság egy 1852-ben [!] megjelent cikkében foglalkozott ezzel a kérdéssel. „A titkos társaságok alapvetően vallásellenesek és antiszociálisok. Még az olyan szent kötelékek felbontását is követelik, mint amilyenek az embereket egymással összekötik, az Egyházban, a társadalomban, a családban, hogy ezáltal az emberiséget egy új alakzatban totális alávetettségben újra teremtsék, amiben az állam a minden, és az állam pedig a titkos társaság vezetői.”
XIII. Leó pápa az 1884-ben megjelent Humanum Genus enciklikában, melyben a szabadkőművesség természetét leplezte le – ami abban az időben az új Olaszország politikai és társadalmi életét egészen a pápa ajtajáig uralta –, a szabadkőművesség fő fegyverének a fegyelmezetlenség támogatását nevezte meg.
[XIII. Leó bíboros-államtitkára, Rampolla is szabadkőműves volt; lásd vele kapcsolatban a honlap következő cikkeit:
Egy „pápajelölt” – és új „boldog” – portréja: Johann Baptist Montini,
Az Egyháznak tévedhetetlen tanításával ellentétes gyakorlata]
XIII. Leó pápa ezen enciklikájában megfogalmazott véleménye szerint a szabadkőművesség csak akkor tud korlátlanul uralkodni, ha sikerül neki „kifinomult kieszelt fortéllyal az elpuhult és kéjelgő testnek tápot nyújtva gyönyörérzékének hízelegni, hogy annál könnyebben elaltassák az elcsábított erényt. … Miután pedig álnok és csalárd embereknek senki sem szokott oly szolgailag engedelmeskedni, mint azok, kik a szenvedély uralma alatt egészen elfajultak s szellemileg megtörtek, olyanok sem hiányoztak a szabadkőművesek táborából, kik nyíltan hirdették, miszerint minden módon arra kell törekedni, hogy a néptömeg tervszerűen a bűnök korlátlan szabadsága által kielégíttessék, hogy ezáltal bármilyen gonosztettekre eszközül szabadon fölhasználhassák.”
(forrás: www.katholisches.info – 2018. augusztus 29.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1801/erkolcs.htm