Égi Édesanyánk üzenete 2015. június 2-án Medjugorjéból

Medjugorje, 2015. június 2.

"Drága gyermekek, általatok szeretnék munkálkodni, általatok gyermekeim, apostolaim, hogy majd végül ott gyűjthessem össze minden gyermekemet, ahol minden készen áll a ti boldogságotokhoz. Imádkozom értetek, hogy tetteitek  megtérésre vezethessenek másokat, mert eljött az Igazság cselekedeteinek ideje, Fiam ideje. Szeretetem munkálkodni fog bennetek, használni foglak titeket. Legyen bizalmatok bennem, mert minden, amit szeretnék, a ti javatokat szolgálja, a Mennyei Atya által teremtett örök jót. Ti, gyermekeim, apostolaim, földi életeteket közösségben élitek azokkal a gyermekeimmel, akik még nem ismerték meg Fiam szeretetét, akik engem nem tekintenek édesanyjuknak, de ne féljetek tanúságot tenni az Igazságról! Ha ti nem féltek és bátran tanúságot tesztek, akkor az Igazság csodálatos módon fog győzedelmeskedni, de jegyezzétek meg, hogy a szeretetben van az erő. Gyermekeim, a szeretet: bűnbánat, megbocsátás, ima, áldozat, és irgalom. Ha majd tudtok szeretni, cselekedeteitekkel fogtok másokat megtérésre vezetni és lehetővé teszitek, hogy Fiam fénye a lelkekbe hatoljon. Köszönöm nektek! Imádkozzatok pásztoraitokért. Ők Fiamhoz tartoznak, Ő hívta meg őket. Imádkozzatok, hogy mindig legyen erejük és bátorságuk Fiam fényét sugározni."

Hermann Weinzierl: Biedermann és a gyújtogatók

A modern ember messzemenően elvesztette a józan eszét, a gondolkozás képességét, miközben azt képzeli, hogy ő a történelem legfelvilágosultabb és legképzettebb embere. Ezen elfajzásért egy hosszú szellemtörténeti folyamat a felelős. Bár egyfelől a technikai képzettség egyre rafináltabb lesz [szerintem ez sem igaz, sőt – a bonyolultabb egyáltalán nem jelenti egyúttal a jobbat, az észszerűbbet is], másfelől a racionális gondolkodásra való képesség egyre jobban elsatnyul. Miközben a technikai képzettséget a gazdasági fejlődés [a mostani egyre silányabb minőségű gazdasági termékeknél hogyan lehet gazdasági fejlődésről beszélni – hiszen az egyre több és egyre kényelmesebb, butább megoldások nem fejlődést hoznak, hanem korcsosulást, iszonyatos minőségi romlást] érdekében egyre fokozzák, szellemi területen minden a tetszőlegességben veszik el. A szabadságról alkotott hamis elképzelés oda vezet, hogy az ember úgy gondolja, szabadnak lenni annyit jelent, hogy mindenki azt gondolhat, amit akar, vagyis, hogy az igazság nem kötelez senkit semmire.
Ráadásul újabban érzelmi intelligenciáról beszélnek, vagyis arról, hogy az ember jobban megbízhat az érzéseiben, és ezért nem kell a dolgokat tárgyilagosan és józanul megítélni. Csak egyszer élünk, tehát élvezzük ki, amennyire lehet ezt az egy életünket – bármit is értünk ez alatt.
Ennek a beállítottságnak azonban messzemenő következményei vannak. A felismerésre törekvő alapvető igyekezetet bizonytalannak, mindennemű világos megkülönböztetést gyanúsnak és idővel lehetetlennek neveznek. „Igazság” alapjában véve nem létezik már, de ha mégis, akkor nem felismerhető – következésképpen nem is követelhető, mondják.
A technikailag kialakított virtuális világban az embereknek egyre kevesebb közük van a valósághoz, ami egyre kevésbé objektív a számukra, hanem az egyes ember szubjektív elképzelésévé válik, és ezért lassan annyifajta, ahány ember létezik. Mind ebből az következik, hogy a modern ember az abszolút, totális relativizmus értelmében liberális és toleráns lény, ahol minden megengedett, csak az igazság hirdetése, megkövetelése nem.

Ez a folyamat természetesen a katolikusokat is elérte. Már a 19. században ugrásszerűen megnőtt az ú. n. „liberális katolikusok” száma. A „liberális katolikusok” [„ez önellentmondás”, mondta Metternich róluk] olyan emberek, akik tényleg elhiszik, hogy a katolikus hit összeegyeztethető azzal a modern szellemi magatartással, mely tagadja, hogy az igazság meg- és felismerhető. Idővel a 19. századi „liberális katolikusokból” a 20. század modernistái, majd a 21. század posztmodernistái lettek.
Egy tévtan ily nagyfokú sikeres elterjedésénél nem maradhatott el a jószándékú katolikusok megfertőződése sem.

A gondolkodás ilyen alapos és messzemenő megváltozása nem történik magától. Mint minden forradalmat, úgy ezt a szellemi forradalmat is egy [egyházi] elit indította el, hajtotta végre és terjeszti világszerte. Jézus Krisztus Egyházának ellenségei már 200 évvel ezelőtt felismerték, hogy a katolikus Egyházat csak akkor lehet a modern gondolkozás számára megnyitni, ha ezen hierarchikusan rendezett közösségnek a csúcsát meghódítják. Egyre inkább rájöttek, hogy Péter székének a megszerzése lenne a legzseniálisabb sakkhúzás, mert ahogy ezt megkaparintották, szilárdan a kezükben tarthatják az Egyházat, tetszésük szerint saját terveik alapján vezethetik és természetesen megváltoztathatják.
1818-ban adták ki a „Folytatólagos instrukciók; A vezetők törvénykönyve és útmutatója a magasrangú szabadkőművességben” (Istruzione permanente, Codice e quida pratica dei Preposti all’alta massonerie), című brosúrájukat, ami a titkos társaságok bosszúságára az Egyház kezébe került, és nagy summák ígérgetése ellenére sem sikerült visszaszerezni. E titkos szöveg végén a következő utasítások olvashatóak [lásd még a honlap következő cikkét: „A pápaság megszűnik; megszentelt kés alatt hal meg, amit az utolsó zsinat atyái fognak megfenni”]:
„Azon az úton, melyet testvéreinknek felvázolunk, nagy akadályokat kell legyőzni és sokszoros nehézségeket áthidalni. De tapasztalattal és ravaszsággal diadalmaskodni fogunk. A cél olyan szép, hogy elérése érdekében minden vitorlát ki kell feszítenünk. Olaszországot forradalmasítani akarjátok? Keressetek egy pápát, amilyet vázoltunk nektek. Meg akarjátok szilárdítani a babiloni kéjnő trónján a kiválasztottak uralmát? Érjétek el, hogy a klérus a ti zászlótok alatt meneteljen, és mégis úgy higgye, hogy a szent kulcs zászlaja alatt jár. Az utolsó nyomát is ki akarjátok irtani a zsarnokoknak és az elnyomóknak? Vessétek ki a hálótokat, mint Simon Barjona, de ne a tenger mélyén, hanem a sekrestyék, a szemináriumok és a konventek belsejében. És ha semmit nem kapkodtok el, akkor még csodálatosabb halfogást ígérünk nektek, mint amilyen a Péteré volt. A halász emberek halászává lett, ti pedig még az apostoli szék lábainál is barátokat fogtok halászni. Így lesz a hálótokban a forradalom a tiara és a karing ellen, melynek élén a keresztet és a nagy pápai zászlót viszik; egy forradalom, melynek csak egy egészen kis segítség kell, hogy a világ mind a négy sarkán a tűz fellobbanjon.” (G. M. Pachtler: Der stille Krieg gegen Thron und Altar oder das Negative der Freimaurereis, nach Dokumenten; 1876)

Ezeket a sorokat katolikus szerzők már sokszor idézték és időszerűségüknek megfelelően kommentálták. Eközben azonban valami nagyon furcsát lehet megfigyelni: Rendkívül ritkán vették komolyan, vagyis tekintették megvalósítható, sőt már beteljesült valóságnak. Még ma is, amikor egy Bergoglio a Vatikán vendégházában tanyázik, ahonnan a katolikus külső utolsó, még megmaradt nyomait is szemétre hányja, a legtöbb modern „katolikus” és tradicionalista is mintha az égből pottyanna alá, ha valaki ezt az 1818-as tervet megvalósítottnak tekinti, amit pedig minden vaknak látnia kellene – legalábbis ez lenne a normális.

Max Frisch svájci író „Biedermann és a gyújtogatók – Egy tandarab tanítás nélkül” című könyve talán ismert egyesek előtt [tavaly a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be Magyarországon], mások még nem hallottak róla – ezért most a dráma tartalmának rövid összefoglalása következik:
Gottlieb Biedermann gazdag hajszesz-gyártó, vagyis a jólszituált polgárság képviselője. Egyik este otthon ül és újságot olvas, amiben a környéken garázdálkodó gyújtogatókról van szó. „Fel kéne őket akasztani!” – kiált fel Biedermann, pont abban a pillanatban, amikor a szobalány egy házalót jelent be, aki nem hagyja magát lerázni és „emberiességet” követel a házigazdától. Már bent is van a szobában, Joseph Schmitz, egykori cirkuszi birkózó. Biedermann eleinte ódzkodik tőle, de aztán a házaló hízelgésére, amivel a házigazda önzését, bizalmatlanságát, rossz lelkiismeretét ügyesen manipulálja, befogadja a házába. Ahogy a jövevény helyet foglal, fesztelenül el kezdi mesélni, hogy gyerekkora óta ért a tűzhöz, mert apja szénégető volt, és hogy a lángok iránti szeretetből már felgyújtott egy cirkuszt.
Miután Schmitz egyre otthonosabban mozog a házban, bejelenti segítőtársát, az egykori pincért, Willi Eisenring-t: „Nekem nincs kultúrám, mert az apám szénégető volt, de a Willinek, aki főpincér volt, amíg a szálló, ahol dolgozott, le nem égett, neki van kultúrája”, és Willi máris megjelenik az ajtóban.
Miközben Biedermann a gyújtogatókkal szemben tökéletesen engedékeny, addig saját, üzleti ügyeiben hidegen, számítóan bánik beosztottjaival. Egyiküket, akinek felfedezése nyereséget hozott a gyárának, és aki az így elért nyereségből részesedni akar, kirúgja, nem törődve azzal, hogy ezzel tönkreteszi annak egzisztenciáját. Sőt, azt ajánlja neki, hogy vagy perelje be őt, vagy ha erre nincs pénze, akkor nyissa ki a gázcsapot és úgy végezzen magával, amit az, Knechtling elkeseredésében meg is tesz.
A két gyújtogató egész éjjel azzal van elfoglalva, hogy a ház padlásán benzines hordókat halmozzon fel, és mindent előkészítsen a szakszerű felrobbantáshoz. Ekkor jön be egy rendőr a halott Knechtling feleségének feljelentésére, aki észreveszi a hordókat. A kérdésre, hogy ezekben mi van, Biedermann, aki megtudta már, hogy a hordókban benzin van, de aki korábban elárulta Schmitznek, hogy ő ajánlotta kirúgott beosztottjának, hogy feküdjön a gázcsap alá, attól való félelmében, hogy Schmitz ezt elmondja a rendőrnek, azt a választ adja, hogy hajszesz.
Biedermann minden figyelmeztetést ignorál, és bebeszéli magának, hogy a két gyújtogató valójában ártatlan alak: „Egy kis bizalom, egy kis jóakarat, nem mindig a rosszat látni, nem mindig borúlátás, uraim.” De mivel egy kicsit mégis csak fél, felmászik a padlásra és a két gyújtogatót vacsorára hívja. Míg fent van, Willi megállás nélkül a gyújtózsinóron és gyújtófejen dolgozik tovább, és közben arról mesél, hogy mekkora élvezetet okoz neki a rombolás és a tűz.
Este a két gyújtogató megjelenik a baráti vacsorán, Schmitz feltűnően, báránybőrbe öltözve. A hangulat emelkedett, sokat és hangosan nevetnek. Biedermann bort kínál a gyújtogatóknak, letegeződik velük, hiszen egy barátnak – gondolja – csak nem fognak ártani. Biedermann még mindig nem hajlandó szembenézni a valósággal, még akkor sem, amikor a gyújtogatók gyufát kérnek tőle. Ha valóban gyújtogatók lennének, nyilván lenne gyufájuk, beszéli be magának. A gyújtogatók még ezen az éjszakán felgyújtják a házat, amiben Biedermann és a felesége meghal. De előbb még megjelenik a színen a gyújtogatók harmadik szövetségese, aki mint értelmiségi lép fel, és felolvas egy manifesztumot a másik kettő ellen, mert meg kellett állapítania, hogy azok nem ideológiai okokból, hanem csak puszta gyönyörűségből gyújtogatnak.
A kórus így kommentálja a tragikus véget: „Amit mindenki már régen előre látott, a soha ki nem törölhető ostobaságot, amit sorsnak neveznek, megtörtént a végén – semmi nem értelmetlenebb, mint ez a történet. Háromszor jaj!” Végül még egy kérdés: Tragikusnak nevezhető Biedermann sorsa vagy sem? A választ a kórus adja meg: „Soha nem érdemli meg, hogy sorsnak nevezzék, csak azért, mert megtörtént: az ostobaságot.”
[Max Frisch, a darab szerzője nyilatkozta darabjával kapcsolatban nézői kérdésekre: „.. melyik politikai párthoz tartoznak a gyújtogatók? – egyetlen mondatuk sem utal arra, hogy meg akarnák változtatni a világot. Szó sincs forradalomról, világjobbításról, amikor gyújtogatnak, csakis puszta élvezetből teszik, mint a piromániások, az ő tevékenységük apolitikus. […] Azt gondolom, hogy mindketten az ördögök családjába tartoznak. Gottlieb Biedermannból születnek – a félelméből, a hazugságaiból, az álságosságából.”
Biedermann úgy fél az emberiséget fenyegető gyújtogatóktól, hogy igyekszik kedvesnek lenni hozzájuk, még a házába is befogadja őket, remélve, hogy majd az általános tűzvészben ő egyedül megmenekülhet. Winston Churchill mondta: „A békéltető abban a reményben eteti a krokodilt, hogy az őt eszi meg utoljára.”
[És még egy furcsasága velejéig és emberileg reparálhatatlanul romlott korunknak, amire ez a darab kiválóan rámutat: az önmagától, önmagáért gonosz tagadása. A 150 embert, köztük sok gyermeket halálba vivő pilóta esete tökéletesen megmutatta, hogy még a gyermeküket veszítő szülők sem hiszik el a gonosz létezését, még akkor sem, ha őket magukat érinti, hanem csakis valamilyen depressziót, megbocsátható érzelmi okot keresnek a legcsupaszabb ördögi gonoszság mögött is! Úgy tűnik, ez elengedhetetlen a kereszténység tagadásához: nincs ősbűn, nincs rosszra való hajlam, nincs megromlott emberi természet, a magára maradt természet nem felbomlik, lezüllik, hanem egyre jobb lesz: evolúció a természetben, az erkölcsökben, a szellemiekben – így szól az új vallás kötelező tanítása.]

A Biedermann-i teológia
Könnyű belátni, hogy ebben a tandrámában rengeteg emberismeret és tapasztalat rejlik. A gyújtogatók az igazsággal hazudnak, hiszen úgy sem hisz nekik senki. Minél leplezetlenebbül mondja valaki az igazságot, annál hihetetlenebbnek tűnik, különösen azért, mert az igazság ijesztő. Ez nem csak a társadalmi-politikai, hanem az egyházi területen is érvényes.

[Ez utóbbi esetre ezután Pater Weinzierl egy példát hoz fel: Pater Florian Abrahamowicz, volt FSSPX-pap szedesvakantista teóriájára az FSSPX osztrák disztriktje választ adott az interneten. Ebben ugyanazokat az érveket hozták fel immár sokadszorra, amiket Williamson püspöktől kezdve az összes mostani és már kilépett vagy kirúgott FSSPX-es pap, akik a Lefebvrizmus hű követői, papagájmódra ismételgetnek, és amelyekre Weinzierl és Zaby atyák csaknem ugyanolyan sokszor már válaszoltak. Mivel ezeket a válaszokat ez a honlap is többször ismertette már, most csak azokat a részeket fordítom le Weinzierl atya írásából, melyek különösen érdekesek, esetleg valami újdonságot is tartalmaznak.]

Miként áll egy pápa eretneksége, milyen minőségük van a zsinat utáni „pápák” által tanított eretnekségeknek?
[Itt beszúrásként egy kis magyarázat a Schütz Dogmatikából: „Formális, azaz tudatos eretnekek (haeretici formales) azok, akik a katolikus igazságnak egyes tételeit szándékkal megtagadják és tagadásukhoz makacsul ragaszkodnak. A materiális, azaz nem tudatos eretnekek (haeretici materiales) saját egyéni hozzájárulásuk nélkül a tévedésbe belesodródott néprétegek, a formális eretnekek követői.”]

Való igaz, hogy pusztán jogilag nehéz bebizonyítani egy pápa formális eretnekségét, ugyanakkor ez mégis lehetséges, miként ez egyfelől a történelmi tények alapján, másfelől azonban teológiailag is megmutatható. Persze ami a történelmi tényeket illeti, ott be kell vallani, hogy a mostani és korábbi esetek között komoly különbség áll fenn. Mivel ma a zsinati „pápákkal” együtt csaknem az egész hierarchia hitehagyott lett, természetesen nem akad már senki, aki a hitehagyott „pápát” szabályszerűen figyelmeztetné. Nincs egyetlen bíboros, egyetlen püspök sem, aki erre hajlandó lenne, hiszen ők maguk is mind modernisták lettek.
De valóban azt jelenti ez, hogy a katolikusoknak egy eretneket mindaddig követniük kell, amíg valamelyik későbbi pápa a mostanit eretneknek nem fogja kijelenteni? A lefebvrizmus követői ezen a véleményen vannak: „Mivel ez a kérdés végső bizonyossággal nem dönthető el, az »in dubio melior est conditio possidentis« (kétség esetén a birtokban levő van előnyben) alaptörvény értelmében mindenképpen kötelező a zsinati pápák érvényességéhez ragaszkodni.”
Igencsak nagy merészség egy katolikus részéről egy teológiailag ilyen alapvető kérdésben egy törvényre hivatkozni, ami szerint egy pápát olyan sokáig legitimnek kell tartani, amíg valamikor egy későbbi pápa nem adja meg a jogi biztosítékot, hogy az illető pápa még sem volt pápa, hanem valójában eretnek, aposztata, netán sátánista volt.
Kérdezzük meg Biedermann urat, mit válaszol ő erre a problémára: „Biedermann úr, mint gondol ön, Sepp és Willi fel fogják gyújtani a házát vagy sem?” – „Ugyan dehogy, a Sepp és a Willi nem gyújtogató. De kérem, ne ijesszen meg ama pár benzines hordó miatt a padláson, ez nevetséges! És egyébként is: kétes esetben a vádlott javára kell dönteni! Nahát, e paragrafus alapján a Sepp és a Willi alapjában véve egészen helyes fickó. Ha ez nem megnyugtató, akkor mi az?”
Nem rémisztő ez a vélekedés egy kicsit? Valóban beválhat-e ez az okoskodás? Valóban engedelmeskedhetnek a katolikusok egy eretneknek úgy, ahogy az Egyház katolikus fejének, Jézus Krisztus helytartójának, a tévedhetetlen tanítónak engedelmeskednie kell? Vagy kicsit másképp feltéve a kérdést: Elfogadhat-e valaki egy eretneket pápának, anélkül, hogy ő maga ne válnék eretnekké, hogy ő maga ne veszítse el a hitet? Ez egészen egyszerűen lehetetlen! Hiszen a katolikus Egyház pápája a katolikus Egyház legfőbb tanítója, és ezzel minden egyes katolikus hitének a közvetlen hitszabálya! Ez dogma! [„Az Egyház hiteles, hivatalos és tekintély jellegű előterjesztése a közvetlen hitszabály, ami kötelező erővel megszabja, mit és hogyan kell hinni. Az Egyház hiteles tanító tevékenységének hordozói: az Egyház feje, a pápa mint Krisztus rendelte főtanító az Egyházban; azok a püspökök, akik a pápával közösségben élnek. Akik az Egyházban teljes tanítói hatalommal rendelkeznek, azok a hit és erkölcs tanításában tévedhetetlenek, ha ezt a teljes tanítói hatalmukat teljes terjedelmében gyakorolják. A teljes tanító hatalomnak egész terjedelmében való gyakorlása kétféleképp történhetik: ünnepélyes és közönséges módon.”]
Fontolják csak meg ezt egyszer teljes nyugalomban, és akkor be fogják látni, hogy nem, ez egészen egyszerűen lehetetlen!

J. B. Heinrich (1816-1891) Dogmatika könyvében ezt írja: „Az Egyházban a tanító- és bírói-hatalom gyakorlása a hit kérdéseiben egyedül a Krisztus által Péterben és az apostolokban megalapított Tanítóhivatalt illeti meg. ... Az egész Egyház a hitben csak ezen tévedhetetlen Tanítóhivatal által fogyatkozhatatlan [»az Egyház fogyatkozhatatlan, indefectibel, ami két mozzanatot ölel fel: a) Jézus Krisztus Egyháza megmarad az idők végéig még pedig lényegét tekintve abban az alakban, mint ő megalapította (állandóság, változatlanság), és b) az Egyháznak a kinyilatkoztatott igazság változatlan őrzésében és hirdetésében való fogyatkozhatatlansága a tévedhetetlenség.« Schütz Dogmatika], és az isteni megalapítás és a dolgok természete szerint csak ez a Tanítóhivatal a közvetlen hitszabály.”

Hogyan lehetne akkor egy eretnek a közvetlen hitszabály? Ez abszolút lehetetlen! Eretnekként sokkal inkább az eretnekség közvetlen szabálya ő! Ezért, aki pápának ismeri el a zsinat utáni fehér reverendás embereket a Vatikánban, és mégsem engedelmeskedik nekik mindenben, ami a hitet és erkölcsöt érinti – tehát például a liturgiában! –, az ezt csak úgy teheti meg, ha megfosztja őket minden fontos hivatali jogkörüktől, vagyis mindattól, ami egy pápát pápává tesz! Ily módon az általuk legitimnek tartott pápából nem marad más, mint a fehér reverenda. Vagyis számukra a férfi fehér reverendában, amennyiben a Vatikánban lakik, egyben pápa is. Jelenleg azonban két fehér reverendás férfi lakik a Vatikánban, és az a hír járja, hogy az ilyen „is-katolikusok” számára Ratzinger az igazi, nem is Bergoglio. Ilyen feltételek mellett akár igazuk is lehet, miért ne?!
A pápaság ilyen tökéletes naturalista felfogásából származik a kiirthatatlan és folyton ismételt hasonlat a biológiai apával. Egy rossz apa még mindig apa, ismétlik imamalomszerűen, tehát egy rossz pápa is még mindig pápa. Ez a hasonlat nem vesz róla tudomást, hogy egy biológiai apa semmit sem birtokol abból, ami egy pápát pápává tesz, ami miatt semmiképpen nem hasonlítható vele össze. E kettő között nincs meg a „tertium comparationis”, az összehasonlítás alapja. A pápát a biológiai apával összehasonlítani, nem csak azt jelenti, hogy az almát a körtével hasonlítják össze, hanem azt is, hogy az összehasonlítónak fogalma sincs, hogy katolikus értelemben ki és kinek kell lennie egy pápának. [lásd „De hát ő az atya” című cikket]

Kérdezzük meg megint Biedermann urat: „Biedermann úr, mi van Schmitz úrral és a báránybőrrel? Nem furcsa ez magának?” – „Ah, a báránybőr csak játék – vagy, ön mit gondol? Mire akar kilyukadni? Miért ne viselhetne báránybőrt mindaddig, amíg nem gyújtogató. Vagy ön úgy gondolja, hogy Schmitz farkas?”

Mindazonáltal jogosan merül fel a kérdés, hogyha – miként a szedesvakantisták mondják – nem csak a pápai szék üres, hanem az egész modernista „egyház” a maga papjaival, püspökeivel és pápáival nem része az Anyaszentegyháznak, akkor ez hogyan egyeztethető össze Jézus apostolainak és utódaiknak tett ünnepélyes ígéretével: „Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20)? Ha az egész hivatalos egyházi hierarchia – ami az apostolok utódaiból áll – elpusztult, hogyan lehet még Krisztus örökké tartó támogatásáról beszélni?
Nem akarunk abba a protestáns modortalanságba esni, hogy Isten szavának eme visszaélésére a Szentírás egy másik idézetével válaszolunk, ami könnyű lenne. [„Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8)] Inkább egy ellenkérdést teszünk fel: Ha tehát a modernista „egyház” az ő eretnek pásztoraival még mindig Jézus Krisztus Egyháza, akkor mi következik ebből? Egyik ellentmondás a másik után.
Idézzük magát a lefebvrizmus kitalálóját, Lefebvre érseket 1976-ból (1976. július 29-i levele a barátoknak és jótevőknek): „Mi fel vagyunk függesztve a zsinati egyháztól és a zsinati egyház számára, amihez azonban nem akarunk tartozni. Ez a zsinati egyház szakadár egyház, mert szakított a katolikus Egyházzal, minden idők Egyházával. Megvannak az új dogmái, az új papsága, új intézményei, új kultusza, melyeket az Egyház korábban már számtalan hivatalos és végleges dokumentumban elítélt. Az az egyház, ami ilyen tévtanokat magáévá tesz, egyszerre szakadár és eretnek. Ez a zsinati egyház tehát nem katolikus. Olyan mértékben, ahogy a pápa, a püspökök, a papok vagy a hívek ezen új egyházhoz ragaszkodnak, olyan mértékben szakítják el magukat a katolikus Egyháztól.” Lefebvre érsek e kemény, egyértelmű szavakat azok után használta, hogy Montini felfüggesztette őt. Csak később, jó két év múlva, miután Wojtyla fogadta őt, tért át egyértelműen és végérvényesen az „elismerni és ellenállni” politikájára.
És egyáltalán, hogyan szól az utolsó mondata teológiailag pontosan? Létezik valóban egy „mérték”, amivel kisebb vagy nagyobb mértékben el lehet szakadni a katolikus Egyháztól, ahogy az érsek állítja? Nem elég egyetlen eretnekség, egyetlen egy eretnekség, hogy valaki ne legyen többé a katolikus Egyház tagja? És nem mond ellen egészen biztosan a mostani, abszurd mértékben szakadár és eretnek „egyház” Krisztus ígéretének: „Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20)?

Ilyen előzmények után nem csoda, ha Lefebvre érsek utóda, a mostani FSSPX-rendfőnök ilyeneket fantáziál: „A Jóisten megengedi, hogy az egyház [a zsinati] beteg legyen. .. A betegség a betegség, de nem az egyház. A betegség az egyházban van, de az egyház eközben az marad, ami. Ez a beteg egyház mégis az, amit Urunk megalapított.” (2013. január 6. SISINONO kongresszus) A német disztrikt 2015. januári lapjában a rendfőnök már odáig megy, hogy ilyeneket állít: „Egyre jobban felbomlik a hitbeli egység és a kormányzási egység a katolikus egyházban.”
Minden katolikusnak az első hittan-órákból tudnia kell, hogy a hitbeli egység Jézus Krisztus Egyházának lényegi tulajdonsága, és mint ilyen, természetesen nem elveszthető. Egy katolikus egyház, melynek hitbeli egysége elveszett, megszűnt létezni.
J. B. Heinrich dogmatikus (1816-1891) hangsúlyozza: „Abban a pillanatban, melyben az Egyház akár csak egyetlen pontban eltérne a lényegi, oszthatatlan, egy, igaz hittől, megszűnne Krisztus igaz Egyháza lenni.”

Kérdezzük meg megint Biedermann urat: „Biedermann úr, Schmitz úr és Eisenring úr éppen azzal foglalatoskodik, hogy a gyújtózsinórt és a gyújtófejet ráerősítsék a benzines hordókra, nem gondolja, hogy ez kissé veszélyes?” – „Ah, ugyan! A Sepp és a Willi csak játékos, mindig gyújtogatást akarnak játszani. De ez egészen ártalmatlan – vagy talán meg akar ijeszteni, csak azért, mert az egész padlás benzinszagú és a Sepp éppen faforgácsot keres, mert az állítólag segíti a szikrák röpködését?”

A zsinati pápák legitimitásának védelmezői ekkor húzzák elő a következő érvüket: Az I. (valójában eddig egyetlen) Vatikáni Zsinat tévedhetetlen tanként kihirdette, hogy „ha valaki azt mondja, hogy nem magának Krisztus Urunknak az intézkedéseiből eredően, vagyis isteni jog alapján vannak Szent Péternek az egész Egyházra kiterjedő primátusa folytonosságában mindig utódai, vagy azt mondja, hogy a római püspök Szent Péternek ugyanabban a primátusban nem utódja, legyen kiközösítve.” (DH 3058) Ha tehát csaknem 60 éve már nincs Péternek igazi utóda, nem kerülünk konfliktusba az Egyház tévedhetetlen tanításával?
Elismerjük, hogy nem mindig egyszerű a tanítóhivatali szövegeket helyesen értelmezni, különösen akkor nem, ha előre kialakított véleménnyel olvassuk őket. Pedig egy szöveg helyes értelmezéséhez feltétlenül szükségeltetik a kijelentő szándékának az ismerete. A Vatikáni Zsinat e tévedhetetlen tanítása azon protestáns, illetve modernista tévtan ellen irányul, mely szerint Szent Péternek Krisztus akarata szerint egyáltalán nem kellett volna utódainak lennie. (A kánon második része pont erre utal.) E protestáns tévtan ellen erősítette meg a zsinat, hogy Krisztus azt akarta, hogy Szent Péternek ne csupán egy vagy néhány, hanem örökké legyen utóda. (lásd még DH 3056, 3057) Ugyanakkor a Péter szék üresedésének lehetőségéről, módjáról és időtartamáról a zsinat e helyen semmilyen kijelentést nem akart tenni!

Már csak azért sincs értelme ennek az érvelésnek, mert egy pápa halála után kezdetektől fogva bizonyos ideig üresen állt Péter trónja. Az egyháztörténelem eddigi leghosszabb szedesvakanciája 3 év 8 hónapig – Szent Marcellinus (†304. október 25.) és Szent I. Marcellus között, aki 308. június 27-én lépett hivatalba – tartott. A lefebvrizmus hirdetői szerint tehát a szöveg értelmezése szerint abban az időben az Egyház 3 év 8 hónapig megszűnt létezni, hogy aztán mint a főnix a hamuból egy új pápa megválasztásával csodálatosan újra feléledjen. Minden józanul gondolkodó embernek könnyű felfogni, hogy az említett zsinati dokumentumban a „folytonosság” nem jelenthet „mindig”-et, azaz megszakítások nélküli folytonosságot.

És a fenti kérdésre talán nem lehetne visszakérdezni, hogyha csaknem 60 év óta legitim módon eretnekek ülnek Péter székében, „nem kerülünk konfliktusba az Egyház tévedhetetlen tanításával”? Miközben az első kérdésre, a válasz „nem”, hiszen az Egyház természetesen soha nem írt elő egy felső határt a szedesvakanciának, addig a második kérdésre kétségtelenül „igen” a válasz, hiszen hogyan állhatna meg az Egyház 60 évig szilárdan a hitben, ha a hit élő és közvetlen szabálya eretnekké vált volna?
De kérdezzük meg erről is Biedermann urat: „Biedermann úr, nem volt könnyelműség a gyújtogatóknak még a gyufát is odaadni? Gondoljon csak a gyújtózsinórra, meg a gyújtófejre, meg a benzines hordókra a padlásán?” – „Maga javíthatatlan! A Sepp és a Willi nem gyújtogató. Vagy látott már valaha gyújtogatót, akinek nem volt gyufája?”

Végezetül még egy rövid megjegyzés a lefebvristák azon felvetésére, hogy a szedesvakantisták szívesen hivatkoznak Bellarmin Szent Róbertre, aki azon a véleményen volt, hogy egy pápa formális és nyilvánvaló eretnekség miatt ipso facto, azaz a tettéből kifolyólag, elveszti a hivatalát. Csakhogy Bellarmin ehhez hozzáteszi, hogy véleménye szerint ennek kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy a pápa egyáltalán nem eshet eretnekségbe. Vagyis ezek a vélemények Bellarmin számára nem többek, mint hipotézisek.
Akik így érvelnek, azok egy s mást nyilvánvalóan összezavarnak. Bellarmin bíborosnak arról a kérdésről írt fejtegetése, miszerint egy pápa, ha eretnekké válik, pápa maradhat-e vagy sem, a biztos teológiai felismerések közé tartozik. Az a kijelentése viszont, hogy az isteni Gondviselés ilyesmit nem engedhet meg, pusztán a bíborosnak egy jámbor vélekedése. Maga Lefebvre 1976. augusztus 4-én a Le Figaronak adott interjújában azt mondta, hogy „amilyen mértékben egy pápa hűtlen lenne a tradícióhoz, szakadárrá válna és szakítana az Egyházzal. Olyan teológusok, mint Bellarmin Szent Róbert, Journet bíboros és sokan mások tanulmányozták ezt az eshetőséget. Ezek szerint nem valami elgondolhatatlanról van szó.” Tehát Lefebvre Bellarmin bíboros vélekedését nem puszta hipotézisnek, hanem valami elgondolhatónak tartotta. És ez valóban így van, miközben az csakis ideológia, ha egy hamisnak bizonyult jámbor vélemény alapján egy biztos teológiai felismerést valaki hipotézisnek nevez.
Arról nem is szólva, hogy kissé furcsa, ha a mai vigasztalan római helyzet láttán valaki még mindig puszta hipotézisről beszél. Gondoljuk csak meg: 50 évvel az ú. n. II. Vatikáni Zsinat után, ami a lefebvristák szerint a szellemi 3. világháború volt, egészen komolyan valaki azt meri állítani, hogy a pápanélküli idő még mindig csak puszta hipotézis, vagyis a fantázia szüleménye csupán? Ez pont olyan, mintha 1995-ben, az első atombombák ledobása után 50 évvel, valaki arra az ideára jutott volna, hogy végre komolyan meg kéne tárgyalni, hogy egy atombomba gyártása csak hipotetikus vagy talán mégis megvalósítható.

Ezek után az 1818-as szöveg nem jár sokkal közelebb a valósághoz, mint a lefebvristák, azaz a mostani pápanélküliség tagadóinak állításai? „Érjétek el, hogy a klérus a ti zászlótok alatt meneteljen, és mégis úgy higgye, hogy a szent kulcs zászlaja alatt jár. … A halász emberek halászává lett, ti pedig még az apostoli szék lábainál is barátokat fogtok halászni. Így lesz a hálótokban a forradalom a tiara és a karing ellen, melynek élén a keresztet és a nagy pápai zászlót viszik; egy forradalom, melynek csak egy egészen kis segítség kell, hogy a világ mind a négy sarkán a tűz fellobbanjon.” – És mindez csak egy hipotézis lenne?

De óvatosságból kérdezzük meg még Biedermann urat: Biedermann úr… – Ah, ugyan. Biedermann úr már nem lakik itt, meghalt a háza leégésekor. Ilyen tragédia – vagy mégsem tragédia? A kórus mindenesetre így vélekedik erről: „Soha nem érdemli meg, hogy sorsnak nevezzék, csak azért, mert megtörtént: az ostobaságot. Amit mindenki már régen előre látott, a soha ki nem törölhető ostobaságot, amit sorsnak neveznek, megtörtént a végén – semmi nem értelmetlenebb, mint ez a történet. Háromszor jaj!”

(forrás: Josephsblatt, Wigratzbad – 2015. június)

Tucatnyi homoszexuális aktivistát tartóztattak le Moszkvában

Tucatnyi homoszexuális aktivistát tartóztattak le Moszkvában, akik megpróbáltak egy a hatóság által nem engedélyezett felvonulást tartani.

Az oroszországi LGBT mozgalom (negatív társadalmi devianciákat népszerűsítő szervezet) által kezdeményezett illegális felvonulás közben tömegverekedés bontakozott ki. A május 30-ára meghirdetett megmozdulás hivalkodással kezdődött, az LGBT csoport vezetője ugyanis máglyát akart rakni és füstbombákat helyezett el a gyülekezési ponton, ahonnan a felvonulás indult volna.

A felvonulást két tüntetés kísérte – egyik megvezetett civilekből állt, akik támogatnák a nyílt homoszexuális propagandát. A felvonulás mellett megjelent egy hazafiakból álló csoport is, akik a közerkölcsöt sértő viselkedés miatt akarták leállítani a felvonulást. A két csoport összeütközésének idejére már a hatóságiak is kiérkeztek. Ezen a ponton az Európában szokványosnak mondható forgatókönyvtől eltérően végződött az eset (és szerencsés véget ért), a rendőrök ugyanis 15 személyt letartóztattak homoszexuális propaganda miatt.

Korábban a moszkvai kerületi bíróság is kimondta, hogy a csoport nem tarthat nyilvános megmozdulást. A LGBT mozgalom eredetileg jogi úton akarta biztosítani, hogy a felvonulást megtarthassák, Oroszország törvényei azonban tiltják a homoszexuális propagandát, és ebbe beletartozik minden olyan tevékenység, ami az “alternatív nemi orientációkat” elfogadható alternatívaként és nyilvánosan jeleníti meg. Súlyosbító tényező, ha a tevékenységet kiskorúak is látták, ami egy ilyen nyilvános felvonulás esetében igen valószínű.

http://hidfo.ru/2015/06/tucatnyi-homoszexualis-aktivistat-tartoztattak-le-moszkvaban/

Az Úr Jézus Krisztusnak Mária Julianna által adott üzenete

2015. május 3. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Az idő rövid, készüljetek! Hamarosan sokan meg fogtok halni. Ha készenlétben, vagyis a kegyelem állapotában ér benneteket a halál, akkor csak átmentek az örök életbe, ahol szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem foghatja, amit Isten azoknak készített, akik Őt szeretik. De ha nem álltok készenlétben, akkor van mitől félnetek. Tartsatok bűnbánatot, és kérjétek, hogy fogadjalak be titeket az Én irgalmas Szívembe! Akkor megmenekültök a kárhozattól, és sokkal kevesebbet fogtok szenvedni a tisztítótűzben.
Kicsinyeim! Ne rendezkedjetek be erre a földi életre! Ez csak egy átmenet. Inkább az örökkévalókkal foglalkozzatok! Ismerjétek meg törvényeimet, az Evangéliumot, és váltsátok tettekre! Így készüljetek föl az örök életre! Akkor boldogok lesztek a földön, és örökké a mennyben. Atyám egy csodálatos országot készített nektek, ahol örök gyönyörűségek és boldogság vár rátok. Isten minden kegyelmét és szeretetét élvezhetitek mindörökké. De ehhez az kell, hogy már itt a földön is szeretetben éljetek. Szeressétek teljes szívetekből a Legszentebb Szentháromságot, és lángoló szívvel imádjátok Őt. Istenben szeressétek egymást önzetlenül, úgy, ahogy Én szerettelek titeket, hogy az életemet adtam értetek.
Gyermekeim! A szeretet mindig áldozatokat kíván tőletek. De olyan lelki boldogságot ad, amit semmi más úton nem kaphattok meg, csak ha szeretetben éltek. Isten Maga a szeretet. Az Ő végtelen szeretetéből hívott létre benneteket. Azért, hogy viszontszeressétek Őt, és Őbenne egymást. Erre vagytok teremtve. Valamennyien szomjaztok a szeretetre. Isten és egymás szeretetére, és csak akkor vagytok boldogok, ha kölcsönös szeretetben éltek. Kicsinyeim, ezt nem pótolja semmi. Ti kezdjétek el szeretni a környezeteteket, akkor majd választ kaptok rá. Ha mégsem, akkor Maga Isten jutalmaz meg érte titeket. Elsősorban Istent szeressétek viszont, Aki előbb szeretett titeket azzal, hogy egy csodálatos világot teremtett nektek, és életre hívott benneteket.
Gyermekeim! Ne kövessetek el bűnt, mert ezzel elszakítjátok magatokat Istentől, és megszomorítjátok Őt. Maga a természet is fellázad az emberiség bűnei miatt. Ezért vannak természeti katasztrófák, és a kedvezőtlen időjárás, ami miatt kevés a termés.
Kicsinyeim! Értsétek meg: a bűn nem tesz boldoggá senkit. Miért akartok magatoknak és másoknak is rosszat, szenvedéseket, könnyeket és tragédiákat? Magasztaljátok inkább Istent, örüljetek az Ő kegyelmének, és éljetek egymással szeretetben, békességben!
Kicsinyeim! A bűnöket nem lehet megúszni, és meg nem történtté tenni. Már itt a földön, és odaát az öröklétben mindenki ugyanazt kapja vissza, amit a másiknak okozott. Ugyanúgy fogtok szenvedni, ahogy a másik ember szenvedett a ti gonoszságotok miatt. Mindenki azzal a testrészével fog szenvedni, amellyel vétkezett.
Gyermekeim! A bűn csak büntetést szül. A bűnös saját magát bünteti azzal, hogy elvágja magát a kegyelemtől, az életszentségtől, amely már itt az örök boldogság kezdete.
Kicsinyeim! Ti, akik olvassátok üzeneteimet, nagyon kérlek, beszéljetek róla azoknak, akik a bűn rabságában élnek, és imádkozzatok értük, hogy kiszabaduljanak ellenfelem csapdájából, és megtérjenek Hozzám, Üdvözítő Istenükhöz, örök életük Szerzőjéhez. Legyetek ti is apostolaim! Hirdessétek az Evangéliumot, amíg még a kegyelem ideje tart! Erre áldalak meg benneteket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Ezt üzenem X-nek: Drága kislányom! Élj mindenkivel szeretetben! Mindenkiben Engem láss, még ellenségeidben is! Értük még többet imádkozz, mint másokért, mert ők ellenfelem csapdájában vergődnek, és csak imával és böjttel = önmegtagadással lehet őket kiszabadítani. Tetszik Nekem életviteled. Menj végig ezen az úton, amely a mennybe vezet. Én fogom a kezed, és amikor nehéz, a karomra veszlek. Ne félj, ha az út egyre rögösebb és meredekebb lesz! Csak kapaszkodj Belém, bízzál Bennem! A szentek is így tettek, és ők már célba értek. Figyeld lábnyomaikat, és kövesd őket! Ne keseredj el, ha útközben megbotlasz, vagy elesel. Azonnal állj fel, és folytasd fáradhatatlanul utadat! A szentek is elestek, de mindig felálltak. Azért engedtem meg, hogy elessenek, nehogy elbízzák magukat. Légy alázatos, kisded lélek! Bízzál még jobban Bennem! Bizalmad mértékében kapod Tőlem a kegyelmet. Mindig megadom, amire szükséged van. Gondoskodom rólad, hogy megérkezz az örök hazába. Soha ne aggódj, és ne vádold magad! Mindig csak Rám tekints, Engem magasztalj és imádj! Adj hálát jóért és rosszért egyaránt! Tudatosítsd magadban, hogy Én, úgy szeretlek téged, amilyen vagy. Hagyatkozz Rám még jobban, mint piciny csecsemő szerető édesanyjára! Csak a jelen pillanatban élj! A múlttal ne foglalkozz, a jövő ne érdekeljen! Elég neked az Én kegyelmem. Ezt mondogasd Nekem: Jézusom, köszönöm, hogy szeretsz, hogy gondomat viseled. Köszönöm, hogy szeretlek. Kérlek, add kegyelmedet, hogy egy egész örökkévalóságon át szeresselek és imádjalak Téged, és hálát adjak Neked! Ámen.
Ezt üzenem Y-nak: Nagyon szeretem őt. Nemsokára Magamhoz veszem. Tartson ki mindhalálig, mentse a lelkeket, és Én örök boldogsággal koronázom meg. Odaát nagyon gyönyörű lesz. Fiatal és szép. A mostani állapotot vegye úgy, mint egy rossz álmot, amely hamar véget ér, de ha mindhalálig kitart, örök jutalommal fizetek meg neki. Megáldom őt Szívem túláradó, megerősítő szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2015. május 5. Szentségimádáson Jézus: „Drága gyermekeim! Szeressetek viszont, könyörögve kérlek benneteket! Mindig csak Engem lássatok a keresztfán! Véremtől áztatott, haldokló, vonagló Testemet. Szeressetek viszont, könyörögve kérlek benneteket! Nézzétek értetek kiontott Véremet, Sebektől borított Testemet, szegekkel átvert Kezemet, Lábamat. Lándzsával átdöfött Szívemet, töviskoronával szurkált vérző Fejemet. Mindezt értetek szenvedtem el. A ti bűneitekért adtam elégtételt. Azért, mert végtelenül szerettelek, és szeretlek benneteket. Azért, hogy megváltásom által megnyissam előttetek a mennyet. Szeressetek viszont, könyörögve kérlek benneteket! Úgy szeressetek Engem, hogy ellene mondotok a kísértéseknek, hogy magatokat megtagadva soha nem követtek el bűnt. Ez az igaz szeretet, amelyre részetekről vágyom. Ha így szerettek, nem ontottam értetek hiába a Véremet. Amit a kicsinyek közül eggyel tesztek, Velem teszitek. Engem lássatok minden keresőben, akik még nem találták meg az élet értelmét. Hirdessétek az Evangéliumot, tanítsátok őket az Isten ismeretére! Vezessétek Hozzám a nyomorultat, a szegényt, akiknek van mit enni, de a lelkük éhen és szomjan hal a pusztában, mert folyton csak tanulnak, de az igazság ismeretére el nem jutnak.

Gyermekeim! Ma a népeknek a legnagyobb szükségük van a Szentlélek vezetésére, az evangelizációra. Ti szólítsátok meg mindazokat, akiket elétek hozok. De ne csak szavakkal, hanem elsősorban életpéldátokkal, cselekedeteitekkel hirdessétek az Evangéliumot. Soha ne felejtsétek: amit a kicsinyek közül egynek adtok, azt Nekem adjátok.

Kicsinyeim! Az idő lejár. Éljetek szüntelen készenlétben! Váltsátok tettekre tanításomat! Én az örök élet Igéjét tártam elétek. Azért jöttem, hogy életetek legyen, és bőségben legyen. Segítsetek minden rászorulón! Én mindig gondoskodom rólatok, hogy legyen mit tovább adni. Az élet rövid. Hamarosan megálltok Szent Színem előtt. Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Fogadjátok meg figyelmeztetéseimet! Én az örök életet kínálom fel nektek, de ezt ki kell érdemelni. A főparancs a szeretet. Istent szeretni annyit jelent, mint megtenni törvényeit. A felebarátot pedig úgy szeressétek, ahogy Én erre példát adtam nektek.

Mindig csak Engem lássatok a keresztfán! Szeressetek viszont! Akkor megtelik a szívetek békével és örömmel. Erre áldalak meg benneteket Szívem túláradó végtelen szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2015. május 9. Itthon az Úr Jézus: „Ezt üzenem X-nek: Drága kisfiam! Van egy nagy kérésem hozzád. Amerre csak jársz-kelsz, közvetítsd az Én őszinte, tiszta szeretetemet. Ha majd felszentelt pap leszel, soha ne utasíts el senkit, mindenkihez legyen egy pár jó szavad, egy mosoly az ajkadon, egy vigasztaló tekintet a szemedben. Azt akarom, hogy te légy Én. Hogy Én legyek te. Hogy te mindenkinek a mindene légy. Ne ragadj le sehol, legyél szabad, mint a madár, röpülj fel Hozzám! Minden nap, minden pillanatban egy-egy fohásszal röpítsd fel Hozzám lelkedet és Én majd akkor megsúgom neked, indítalak téged, mikor hova küldelek. Az állapotbeli kötelességed legyen mindig az első. Téged igaz papomnak hívtalak, akinek az ajkán Szent Vérem piroslik, akinek a kezébe adom feltámadt Testemet és Véremet. Ezért méltónak kell, hogy légy az Én bizalmamra, mert nagyon megbízom benned. A legdrágább Kincset, Magamat szolgáltatom ki általad. Ezért neked, makulátlan tisztának, szentnek kell lenned. Ajkad mindenkor csak az Én igaz Evangéliumomat hirdetheti, elferdítés nélkül. Kezed mindig csak az igazságot cselekedheti, amit megtehetsz nappal, ugyanazt teheted éjjel is, tehát nem lehet titok elemben]. Tudnod kell, hogy nagyon szeretlek téged. Még mielőtt megteremtettelek anyád méhében, már öröktől fogva elhívtalak erre a szent szolgálatra. Amikor a keresztfán azt kiáltottam: „Szomjazom!”, akkor feléd kiáltottam, mert szomjaztam benned az igaz szolgára, aki teljesíti akaratomat. Te mindig csak Engem láss minden emberben. Úgy viselkedj, úgy beszélj, úgy cselekedj velük, mintha Velem személyesen találkoznál. Soha ne a saját népszerűségedet keresd a hamis irgalmasság leple alatt, hanem Engem hirdess, ha kell, az életed árán is. Mindig Engem adj az embereknek! A tanításban, a szentségekben és az irgalmas felebaráti szeretetben.

Kisfiam, mindig veled leszek, lehajolok hozzád. Amikor a legnagyobb megpróbáltatások érnek, akkor fogod legjobban érezni közellétemet. Kerüld a gőgöt, a hiú dicsőségvágyat, légy nagyon alázatos! Soha nem tudsz olyan alázatos lenni, mint Én a Kereszten. Soha ne felejtsd el, hogy számot kell adnod az időről, a helyzetekről és a kapott kegyelmekről! Szeress Engem teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és szeretetből tedd meg mindazt, amit kérek tőled. Akkor könnyű lesz és édes, mert nem lesz teher, nem lesz kereszt, mert az Irántam való szeretet mindig lendületet ad törvényeim, parancsaim megtartására. Valahányszor bemutatod majd a Szentmisét, mindig Engem láss a Keresztfán, mert a Szentmise az Én kereszthalálom és kínszenvedésem vértelen megújítása. Ezzel szereztem meg neked és sokaknak az örök üdvösséget. Amikor kimondod a szavakat: „Ez az Én Testem, ez az Én Vérem”, akkor nem te mondod ki, hanem Én – általad. Akkor mélyen azonosulj Velem és úgy szeress Engem, mint senki más, hogyha abban a pillanatban az életedet kérnék Értem tőled, azt is oda tudd adni, ahogy Én odaadtam teérted.

Kisfiam, az idő rövid. Az élet a földön hamar véget ér. Életed minden pillanatában élj halálra készen, hogy bármikor meg tudj Szent Színem előtt állni. Az életszentségre hívtalak el. Példaként fogsz állni egy egész hívő közösség előtt. Nagyító alatt leszel. Neked még a legkisebb gyarlóságot sem szabad elkövetni. Szentté kell válnod. Ez csak úgy lehetséges, ha örökké Belőlem töltekezel. Ha örökké úgy csüngsz érted átdöfött Szívemen, mint szerelmes jegyes, aki soha nem akar elengedni. A papi hivatás csodálatos, de csak annak, aki szereti a Főt, az Üdvözítőt, akinek tagja lehet. Ha Én vagyok számodra a minden és Énértem képes vagy lemondani mindenről, képes vagy odaadni mindent. Ezt az üzenetet tanuld meg egy életre. Olvasd el többször is, főleg azt, ami az Irántam való szeretetet, a Hozzám való kötődést tartalmazza. Ez legyen a szívedbe írva, és mindig emlékezz rá, főleg, ha kísértések zaklatnak. Menekülj Hozzám mindig! Ott vagyok lelked legbelső szobájában, éjjel-nappal rendelkezésedre állok. Oszd meg Velem mindig minden titkodat. Jobban szeretlek, mint a Föld összes embere együtt véve. Megáldalak téged Szívem túláradó, túlcsorduló szeretetével a nagy harcra, mert ez a szolgálat egy nagy harc mindazon szolgáim számára, akik hűségesen és szeretetben ki akarnak tartani Mellettem mindhalálig. Fogadd áldásomat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2015. május 14. Szentségimádáson Jézus: „Drága Gyermekeim! Nagyon, nagyon szeretlek benneteket. Már ott, a Golgotán előre láttam, hogy viszonozzátok szeretetemet, és életszentségben éltek. Ez adott értelmet kínszenvedéseim tengerének. Már ott láttam számtalan követőm népes seregét. A tiszta szüzeket, a szentéletű papokat és szerzeteseket, a buzgó híveket, Egyházamat, amelyet elterjesztettek misszionáriusaim az egész világon. Ma szinte senki sem mondhatja, hogy nem ismerheti meg az igaz hitet, amely üdvözíti. A világhálón a saját nyelvén olvashatja az Evangéliumot. Mindaz, aki keres, megtalálhat. Egyedüli ellenségetek, a sátán, aki mindent összezavar. Kérjétek magatokra a tisztánlátás kegyelmét, hogy Engem megismerjetek, megszeressetek, és Általam üdvözüljetek.

Gyermekeim! Az Atya és Én egy vagyunk. Ti is legyetek egyek Énbennem! De ez az egység Nélkülem semmis. Csak ahol jelen vagyok a legméltóságosabb Oltáriszentségben, ahol körém gyűlve imádtok Engem a Szentmisén és a Szentségimádáson, csak ez számít egységnek. Mert egyedül Én vagyok a Fő, és ti vagytok a test. Ez az élő Egyház. Fő nélkül halott a test, ezért Nélkülem nincs Egyház, nincs egység. Mindezeket azért mondom nektek, mert ellenfelem mindent elkövet, hogy megfosszon titeket Tőlem, a legméltóságosabb Oltáriszentségtől, és így mindenkit összevonva egy hamis egységről beszélnek, úgynevezett „közös vallásról”. Ti ne menjetek utánuk! Ne vállaljatok velük közösséget! Ti ragaszkodjatok Hozzám, a Szentmiséhez, az Oltáriszentséghez, még az életetek árán is! Ne dőljetek be a hamis bálványoknak, mert azok a sátán, különböző megjelenési formái. Azok pedig, akik ellenfelemet imádják, az örök kárhozatra mennek.

Kicsinyeim! Nincs más Megváltó, csak Én, Aki a keresztfán meghaltam értetek. Harmadnapra feltámadtam, felmentem Atyámhoz a mennybe, Akivel együtt uralkodom, Aki elküldte nektek a Szentlelket, Aki befejezi megváltásom hatalmas művét. Csak egy Isten van, Aki három Személy. Más isten nincs. A többi maga a sátán, aki imádtatni akarja magát, mert ő az Isten majma. Ne higgyetek neki! Engem lássatok! Véremtől áztatott, halálra kínzott, ártatlan Testemet. Ekkora árat fizettem értetek. Ilyen drágák vagytok számomra. Miért hagynátok magatokat rászedni a csalónak, aki hazudik, és örök veszteteket, kárhozatotokat akarja?! Könyörögve kérlek benneteket, ne álljatok szóba vele! Ha megteszitek, amit mondok, az örök boldogság részesei lesztek. Így imádkozzatok: Hőn imádott Isteni Jegyesem, Jézus Krisztus, Aki úgy szerettél minket, hogy leszálltál Atyád trónjáról a tiszta Szűz méhébe, ahol Magadra vetted az emberi testet, amelyet megszenteltél azért, hogy szörnyű kínszenvedéseid és kereszthalálod által megváltsd bűnös lelkünket. Azért, hogy merjünk Hozzád közeledni, itt maradtál a legméltóságosabb Oltáriszentségben, a Szívünkbe térsz a Szentáldozásban, és mindig velünk maradsz e földi zarándoklatunk alatt, hogy vezess és elkísérj örök célunkba, az örök hazába. Te vagy az út, a mi utunk. Ez az út a szeretet. Mert ha szeretetben élünk, akkor követünk Téged, Aki mindnyájunkat az önmegtagadás és a kereszthordozás keresztútjára hívtál meg. Te vagy az igazság, mert a Te Igéd tanít meg az életszentségre. Te vagy az élet, mert megváltásod által Te szerezted meg nekünk az örök életet, és ha tiszta lélekkel fogadunk Téged magunkba a Szentáldozásban, akkor az örök élet birtokosai vagyunk már itt a földön.

Drága Jézusunk, Megváltó Istenünk! Te vagy a mi egyetlen Üdvözítőnk, menedékünk, védőpajzsunk. Kérünk, őrizz meg bennünket a sátán minden cselvetésétől, és vezess be minket Atyád országába. Ámen.

Ha így imádkoztok, elnyeritek az örök boldogságot. Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

A Szentlélek tanítása: „Az est leszállt. Jézust elfogták. Júdás, csókkal árulta el az ártatlan Bárányt. Az apostolok szétszéledtek. Csak János, a szeretett tanítvány követte, és Péter, aki később megtagadta Őt. Jézus a Getszemáné kertben már elfogadta a kelyhet. „Atyám, ha lehetséges, múljék el Tőlem ez a kehely, de ne az Én akaratom legyen, hanem a Tiéd.”

Tőlünk is ezt az imát kéri a mi Üdvözítő Urunk. Kérjük kegyelmét, hogy úgy szeressük Őt, hogy Vele együtt ki tudjuk mondani. Ne féljünk a haláltól, s ha kell, a vértanúságtól! Mi úgyis meghalunk, csak halálunk ideje és módja módosul, ha elfogadjuk a vértanúság kelyhét. De ha meghozzuk ezt az áldozatot, nagyon megdicsőítjük az Istent, és a földről azonnal a mennybe megyünk, mert nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért.

Testvéreim! Hozzuk meg a vértanúság áldozatát, ha Isten ezt kívánja tőlünk! Nem az számít, hogy hogyan és mikor halunk meg, hanem az, hogy megdicsőítsük életünkkel és halálunkkal az Istent úgy, hogy megtesszük akaratát. Az idő rövid. Éljünk halálra készen! A többit bízzuk Jézusra! Adjuk át Neki az életünket, és fogadjuk el a kelyhet, amit felénk nyújt. Ő is kiitta. Nem különb a szolga Uránál. Bízzunk Benne, hogy egyikünket sem próbál erőnkön felül, és mindnyájunknak megadja a szükséges kegyelmet. Ehhez kérjük magunkra az Isten áldását, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

2015. május 16-án, itthon a Szűzanya: „Drága gyermekeim, nagyon szomorú jövő vár rátok. Az üldözés már a küszöbön van. Nagyon sok gyermekemnek a vérét fogják kiontani a hitük miatt. Legyetek éberek, figyeljétek a jeleket! Nemsokára már csak a rejtekben fogják bemutatni a Szentmisét. A hivatalos Egyházban eltörlik a mindennapi áldozatot, helyette felállítják a vészt hozó undokságot. Beteljesülnek Dániel próféta szavai. A fatimai 3. titok folyamatosan teljesül. Ez főleg a keresztényüldözésre, de minden másra is vonatkozik. Az Egyházat belülről veri szét a sátán. Az ő emberei már bent vannak, a hitehagyás belülről és felülről kezdődik. Éljetek szüntelen készenlétben! Minden pillanatot úgy éljetek meg, mintha a következőben már át kellene lépnetek az örökkévalóságba. Az üldözés hirtelen fog kitörni. Imádkozzatok magatokért és vértanú testvéreitekért és társaitokért, hogy elnyerjék a jó halál és a végső állhatatosság kegyelmét! Rejtőzködjetek el Istenanyai szent Palástom alatt! Az én Palástom az égi angyalok sokasága, akik segítségetekre vannak. Azokat, akik Palástom alá rejtőzködnek, nem érheti el a gonosz, mert fényemmel beborítalak benneteket és az én világosságom és fényességem elől menekül az ördög és minden csatlósa.


Kicsi gyermekeim! Éljetek életszentségben, hogy akár éltek, akár haltok, mindig az Úréi maradjatok! Egyedül csak a bűn tud elválasztani titeket Szent Fiamtól és Tőlem. Mindazok, akik megfogadják Édesanyai tanácsaimat, üdvözülnek.


Drága gyermekeim, nagyon-nagyon szeretlek benneteket. Szívem szeretete körülvesz titeket, mint mennyei fénysugár, mint anyai védelem, ezért Fiam úgy tekint rátok, mint legdrágább kincseire, és úgy véd meg titeket, mint saját dicsőségét. Szent Fiam nekem soha nem tud nemet mondani. Az Ő akarata és az Én akaratom mindig egy. Az Ő Szíve szándéka és az Én Szívem szándéka ugyanaz.


Drága gyermekeim, kérjétek az erős hit és a lelkierő kegyelmét, hogy szembe tudjatok szállni a gonosszal, amely most sokkal jobban leselkedik rátok, mint valaha. Mivel rövid az ideje, érzi a vesztét. Ne féljetek tőle! Vonuljatok Szeplőtelen Szívem menedékébe és győzni fogtok! Szeplőtelen Szívem megígért Diadala, amelyről Gobbi atyának beszéltem, hamarosan megérkezik a Földre, amely egybeesik Szent Fiam Dicsőséges Visszajövetelével. Várjátok kitörő örömmel ezt a nagy és szent napot! Akkor Szent Fiam ezer évre megkötözi a sátánt és beköszönt az új világ hajnala. Azé a világé, amelyet az ezer éves béke uralmának hívnak. Boldog, aki ebben a világban élhet. Szent Fiammal együtt a szentek is visszajönnek uralkodni a Földre. Az Ég és a Föld egy lesz, az angyalok úgy fognak énekelni, mint Szent Fiam megszületésekor. A Föld szinte magától megtermi bőségben az eledelt. Az embereknek lesz idejük az Isten dicsőítésére és imádására. Oly nagy tisztelet, szeretet és imádás fogja körülvenni a legméltóságosabb Oltáriszentségben jelenlévő feltámadott Fiamat, mint kezdetben, az első keresztények idejében.

Kicsinyeim, várjátok ezt a magasztos, felemelő és szép korszakot, amiben a szeretet és a béke, csókot váltanak egymással. Mindazok, akik arra vannak kiválasztva, hogy vérük kiontásával pecsételjék meg Isten iránti szeretetüket, teljesítsék be küldetésüket a Szentháromság dicsőségére! Akik pedig az új világban való szolgálatra lesznek meghívva, ott teljesítsék feladatukat! Imádkozzatok, hogy mindenki maradéktalanul beteljesítse Isten rá vonatkozó örök szent tervét! Imáitokat fölviszem Mennyei Atyám színe elé, és veletek együtt esdeklek kegyelemért.


Ezt üzenem X-nek: Kisfiam, te nagy hivatást kaptál Szent Fiamtól. Imádkozz magadért szüntelen, hogy teljes szívedből szeresd Őt és beteljesítsd mindazt, amit öröktől fogva eltervezett rólad. Téged meghívott az életszentségre, az önátadásra és a szolgálatra. Még sok feladatot szánt neked az Úr. Őrizd a szívedben a lángot, hogy soha ki ne aludjon Jézus iránti szereteted! Őt lásd mindig magad előtt, hogy milyen nagy árat fizetett a te személyes üdvösségedért és a rád bízottakért! Ezért semmi áldozat ne essen nehezedre, amit majd az Úr még kér tőled a lelkekért. Rendkívül fontos vagy Szent Fiamnak. De csak addig tud használni, amíg igent mondasz az Ő akaratára. Ezért már most kérd a kegyelmet, hogy életed végéig „igen” légy Isten örök tervére. Lesznek sötét napok, kísértések, amikor az ördög el akar venni a feladattól, mert jól tudja, ha sikerrel járna, rengeteg lelket rántanál magaddal. Ezért azt tanácsolom neked, soha ne engedd el Jézus Kezét. Kérd, hogy az Ő irgalmas Szívében lakjál, zárjon be oda és ne engedjen ki. Ha ezt hittel kéred, megkapod. Akkor hűséges leszel mindhalálig és királyi gazdagon érkezel meg az örök hazába.

Erre áldalak meg benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Szentírási megerősítés: Kolosszei 1, 25. „Isten szava…”

2015. május 26. Itthon a Szűzanya…

„Drága gyermekeim! Betakarlak titeket Istenanyai Palástommal, amely megvéd titeket az ördög minden cselszövésétől. Palástom a szent angyalok védőserege. Szent Fiam a keresztségben megjelölt titeket drága Szent Vérével. Az Ő Vére oltalom az ördög minden cselszövése ellen. Az Ő kiontott Vére a ti üdvösségetek. Szent Fiam valóságos Isten és valóságos ember. Az Ő édesapja a Szentlélek, akitől fogantatott; emberségét pedig Tőlem vette. Nagy kegyelem, hogy a Mennyei Atya nektek ajándékozta Őt, az Ő Egyszülött Fiát, és Ő vállalta, hogy fölveszi az emberi testet, azért, hogy merjetek Hozzá közeledni, hogy láthassátok Őt, és kínszenvedésével és kereszthalálával megszerezze nektek az üdvösséget. Szerető Édesanyátok vagyok, aki új teremtmény, mert szeplőtelenül fogantattam, mint Isten kiválasztottja, a Szentlélek Mátkája, a Fiú Édesanyja, hogy világra hozzam az Atya Egyszülöttjét, Aki emberré akart lenni. Ő ott hagyta Atyja dicsőségét, hogy egy legyen közületek. Én állandóan közbenjárok értetek Szent Fiamnál, Aki soha nem tud Nekem nemet mondani. A mi kettőnk akarata egy, és a mi szándékunk ugyanaz. Éppen ezért, drága kicsinyeim, amit Rám bíztok, hogy esdjem le számotokra, már vegyétek úgy, hogy már meg is kaptátok, hogyha az, az üdvösségetekre szolgál.

Ezt üzenem X-nek: Drága Kisfiam! Vedd nagy kitüntetésnek, hogy pap leszel, hogy megkaptad ezt a nagy kiválasztottságot és meghívást. Törekedj az életszentségre, mert szentté kell lenned! Ha nem lennél szent, hiába születtél. Papi hivatásod nem érné el célját, és csak még súlyosabb ítéletet vonnál magadra. Az életszentséged elérésére mindig hívjál Engem segítségül, hogy Én álljak melletted, beburkoljalak Istenanyai Palástomba és belehelyezzelek Szent Fiam Irgalmas Szívébe. Kérd meg őrangyalaidat és védőszentjeidet, hogy szüntelenül védelmezzenek téged és vezessenek Jézus útján, melyet öröktől fogva eltervezett felőled. Az életszentségre való törekvés egy állandó harc, amelynek csak akkor lesz vége, amikor megérkeztél a Mennybe. Ha gyarlóságodban elestél, azonnal állj föl, mint a katona a csatatéren, mert ha fekve maradsz, megölnek. A felállás ezt jelenti: bűnbánat, Szentgyónás. Sok fegyvert kaptál Szent Fiamtól, ezeket használd; ezek a szentségek. Egész életedben naponta táplálkozz Szent Fiam drága Szent Testével és Vérével! Állapotbeli kötelességed legyen a legfontosabb, ennek mindig tegyél eleget!
Soha se félj, mert Szent Fiam egyetlen csepp Vére meg tud oltalmazni az elbukástól, és az örök haláltól! A sátán csak annyit tehet, amennyit Jézus megenged neki. Az ördög az örök vesztes, aki a pokolra kerül; az ember pedig, ha kitart Isten törvénye mellett, üdvözül.
Kisfiam, nagyon szeretlek téged! Istenanyai Szeplőtelen Szívembe helyeztelek, a védelmem alatt állsz. A sátán nem tud ártani neked. Ezt a védelmet csak te, szabad akaratodból tudnád megszüntetni. Szeresd és imádd Szent Fiamat, a teljes Szentháromságot teljes szívedből, és akkor a gonosznak soha semmi hatalma nem lesz fölötted, és kitartasz mindhalálig.
Úgy élj, hogy Szent Fiam példaképként állít Egyháza élére, mint felszentelt papját, akiben Őt akarják látni; a szentet, a felszenteltet, akin Jézus megváltói Vére piroslik. Légy mindig nagyon alázatos, de ugyanakkor legyél tudatában annak, hogy te nem lehetsz egy a nyájból, mert téged, mint pásztort a nyáj élére helyezett az Isten. Ez azt jelenti, hogyha kell, az életedet is oda kell adnod a juhokért. Nagy a felelősséged. Éppen ezért minden élethelyzetben helyezd magad Jézus helyébe, hogy Ő ott, és akkor, mit tenne a te helyedben. Kérd ki az Ő véleményét, tanácsát. Szentlelkével mindig vezetni fog téged. Ne ijedj meg a feladattól! Jézus mindig fogja a kezedet, mindig veled van, soha nem hagy el, és Vele mindig mindenre képes leszel. Ő csak annyit kíván tőletek, amihez megadja a képességet és a kegyelmet.
Naponta többször mondd el:
„Jézusom, bízom Benned! Te gondoskodj, Te cselekedj! Te formálj olyanná, akiben kedved telik! Tégy engem Neked szentelt áldozattá, hogy amiképpen Te, én is végigmenjek a Keresztúton, és a Golgotán át Veled együtt fölmenjek a Mennybe!”
Kisfiam! A fehér vértanúság pálmáját fogod elnyerni az Örök Atya Országában, ha megfogadod tanításomat, és ebben kitartasz mindhalálig.
Imádkozom értetek, és megáldalak titeket különleges Istenanyai áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

- See more at: http://jezusuzenete.hu/2015-majus-26-itthon-a-szuzanya/#sthash.TaDJWyYh.dpuf

2015. május 26. Itthon a Szűzanya…

„Drága gyermekeim! Betakarlak titeket Istenanyai Palástommal, amely megvéd titeket az ördög minden cselszövésétől. Palástom a szent angyalok védőserege. Szent Fiam a keresztségben megjelölt titeket drága Szent Vérével. Az Ő Vére oltalom az ördög minden cselszövése ellen. Az Ő kiontott Vére a ti üdvösségetek. Szent Fiam valóságos Isten és valóságos ember. Az Ő édesapja a Szentlélek, akitől fogantatott; emberségét pedig Tőlem vette. Nagy kegyelem, hogy a Mennyei Atya nektek ajándékozta Őt, az Ő Egyszülött Fiát, és Ő vállalta, hogy fölveszi az emberi testet, azért, hogy merjetek Hozzá közeledni, hogy láthassátok Őt, és kínszenvedésével és kereszthalálával megszerezze nektek az üdvösséget. Szerető Édesanyátok vagyok, aki új teremtmény, mert szeplőtelenül fogantattam, mint Isten kiválasztottja, a Szentlélek Mátkája, a Fiú Édesanyja, hogy világra hozzam az Atya Egyszülöttjét, Aki emberré akart lenni. Ő ott hagyta Atyja dicsőségét, hogy egy legyen közületek. Én állandóan közbenjárok értetek Szent Fiamnál, Aki soha nem tud Nekem nemet mondani. A mi kettőnk akarata egy, és a mi szándékunk ugyanaz. Éppen ezért, drága kicsinyeim, amit Rám bíztok, hogy esdjem le számotokra, már vegyétek úgy, hogy már meg is kaptátok, hogyha az, az üdvösségetekre szolgál.

- See more at: http://jezusuzenete.hu/2015-majus-26-itthon-a-szuzanya/#sthash.TaDJWyYh.dpuf

2015. május 26. Itthon a Szűzanya…

„Drága gyermekeim! Betakarlak titeket Istenanyai Palástommal, amely megvéd titeket az ördög minden cselszövésétől. Palástom a szent angyalok védőserege. Szent Fiam a keresztségben megjelölt titeket drága Szent Vérével. Az Ő Vére oltalom az ördög minden cselszövése ellen. Az Ő kiontott Vére a ti üdvösségetek. Szent Fiam valóságos Isten és valóságos ember. Az Ő édesapja a Szentlélek, akitől fogantatott; emberségét pedig Tőlem vette. Nagy kegyelem, hogy a Mennyei Atya nektek ajándékozta Őt, az Ő Egyszülött Fiát, és Ő vállalta, hogy fölveszi az emberi testet, azért, hogy merjetek Hozzá közeledni, hogy láthassátok Őt, és kínszenvedésével és kereszthalálával megszerezze nektek az üdvösséget. Szerető Édesanyátok vagyok, aki új teremtmény, mert szeplőtelenül fogantattam, mint Isten kiválasztottja, a Szentlélek Mátkája, a Fiú Édesanyja, hogy világra hozzam az Atya Egyszülöttjét, Aki emberré akart lenni. Ő ott hagyta Atyja dicsőségét, hogy egy legyen közületek. Én állandóan közbenjárok értetek Szent Fiamnál, Aki soha nem tud Nekem nemet mondani. A mi kettőnk akarata egy, és a mi szándékunk ugyanaz. Éppen ezért, drága kicsinyeim, amit Rám bíztok, hogy esdjem le számotokra, már vegyétek úgy, hogy már meg is kaptátok, hogyha az, az üdvösségetekre szolgál.

Ezt üzenem X-nek: Drága Kisfiam! Vedd nagy kitüntetésnek, hogy pap leszel, hogy megkaptad ezt a nagy kiválasztottságot és meghívást. Törekedj az életszentségre, mert szentté kell lenned! Ha nem lennél szent, hiába születtél. Papi hivatásod nem érné el célját, és csak még súlyosabb ítéletet vonnál magadra. Az életszentséged elérésére mindig hívjál Engem segítségül, hogy Én álljak melletted, beburkoljalak Istenanyai Palástomba és belehelyezzelek Szent Fiam Irgalmas Szívébe. Kérd meg őrangyalaidat és védőszentjeidet, hogy szüntelenül védelmezzenek téged és vezessenek Jézus útján, melyet öröktől fogva eltervezett felőled. Az életszentségre való törekvés egy állandó harc, amelynek csak akkor lesz vége, amikor megérkeztél a Mennybe. Ha gyarlóságodban elestél, azonnal állj föl, mint a katona a csatatéren, mert ha fekve maradsz, megölnek. A felállás ezt jelenti: bűnbánat, Szentgyónás. Sok fegyvert kaptál Szent Fiamtól, ezeket használd; ezek a szentségek. Egész életedben naponta táplálkozz Szent Fiam drága Szent Testével és Vérével! Állapotbeli kötelességed legyen a legfontosabb, ennek mindig tegyél eleget!

Soha se félj, mert Szent Fiam egyetlen csepp Vére meg tud oltalmazni az elbukástól, és az örök haláltól! A sátán csak annyit tehet, amennyit Jézus megenged neki. Az ördög az örök vesztes, aki a pokolra kerül; az ember pedig, ha kitart Isten törvénye mellett, üdvözül.

Kisfiam, nagyon szeretlek téged! Istenanyai Szeplőtelen Szívembe helyeztelek, a védelmem alatt állsz. A sátán nem tud ártani neked. Ezt a védelmet csak te, szabad akaratodból tudnád megszüntetni. Szeresd és imádd Szent Fiamat, a teljes Szentháromságot teljes szívedből, és akkor a gonosznak soha semmi hatalma nem lesz fölötted, és kitartasz mindhalálig.

Úgy élj, hogy Szent Fiam példaképként állít Egyháza élére, mint felszentelt papját, akiben Őt akarják látni; a szentet, a felszenteltet, akin Jézus megváltói Vére piroslik. Légy mindig nagyon alázatos, de ugyanakkor legyél tudatában annak, hogy te nem lehetsz egy a nyájból, mert téged, mint pásztort a nyáj élére helyezett az Isten. Ez azt jelenti, hogyha kell, az életedet is oda kell adnod a juhokért. Nagy a felelősséged. Éppen ezért minden élethelyzetben helyezd magad Jézus helyébe, hogy Ő ott, és akkor, mit tenne a te helyedben. Kérd ki az Ő véleményét, tanácsát. Szentlelkével mindig vezetni fog téged. Ne ijedj meg a feladattól! Jézus mindig fogja a kezedet, mindig veled van, soha nem hagy el, és Vele mindig mindenre képes leszel. Ő csak annyit kíván tőletek, amihez megadja a képességet és a kegyelmet.

Naponta többször mondd el:

„Jézusom, bízom Benned! Te gondoskodj, Te cselekedj! Te formálj olyanná, akiben kedved telik! Tégy engem Neked szentelt áldozattá, hogy amiképpen Te, én is végigmenjek a Keresztúton, és a Golgotán át Veled együtt fölmenjek a Mennybe!”

Kisfiam! A fehér vértanúság pálmáját fogod elnyerni az Örök Atya Országában, ha megfogadod tanításomat, és ebben kitartasz mindhalálig.

Imádkozom értetek, és megáldalak titeket különleges Istenanyai áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

2015. május 31. Szentségimádáson Jézus…

„Drága gyermekeim! Az óra eljött. Már látszanak a jelek. Éljetek szüntelen készenlétben! Ez az élet csak átmenet számotokra. Két végállomás van: örök élet, vagy örök halál. Ti választjátok meg, hogy hol akartok lenni örökké. Nélkülem soha nem juttok be az örök életre. Amint már mondtam, most megismétlem: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Az út, amely az örök életre vezet. Az igazság, ami Atyám Igéje, tanítása, a Szent Evangélium. Én azért jöttem el erre a világra, hogy ezt kinyilatkoztassam nektek. Az élet: az Én drága Szent Testem és Vérem. Aki tiszta lélekkel fogadja, annak örök élete van. De aki bűnben veszi magához, az a kárhozatára teszi.

Gyermekeim! Mindent megmondtam nektek. Ti mégis a bűnt választjátok. Pedig az csak újabb és újabb szenvedéseket okoz nektek. Az igazi boldogság Nálam van, mert Én vagyok a szeretet. Nálam jobban senki sem szeret titeket, mert Én az életemet áldoztam a ti üdvösségetekért. Jöjjetek Hozzám, akik elfáradtatok! Én felüdítelek benneteket. Vegyétek magatokra igámat! Az Én igám édes, az Én terhem könnyű. Értitek, mit jelentenek ezek a szavak? Megmagyarázom nektek: aki magára veszi az Én igámat, az Mellettem jön a keresztúton. Őt Én vezetem az üdvösségre. Ha látom, hogy nehéz a keresztje, leveszem válláról, és Én viszem helyette. De aki elveti a Velem való szent közösséget, az eltéved, mert nem talál rá az üdvösség útjára. Aki ledobja válláról a keresztet, az az üdvösségét dobja el, mert kereszt nélkül nincs üdvözülés. Egyedül a kereszt visz az üdvösségre. Ezért mondtam: aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel minden nap keresztjét, úgy kövessen Engem. Én a Golgotán és a kereszthalálon keresztül mentem fel Atyámhoz. Számotokra sincs más út, mint az életszentség, és a szeretet, amely áldozatokat kíván. Ha ezen jártok, megkapjátok Tőlem lelketek békéjét és örömét, a mennyben pedig az örök boldogságot. De ha az önzés és a bűn útját választjátok, akkor nem lesz béke, öröm és szeretet a lelketekben. Állandó nyugtalanság, csüggedtség, harag és irigység lesz úrrá bennetek. Erről ismeritek meg magatokat.

Kicsinyeim! Atyám egy csodálatos, gyönyörű országot készített számotokra öröktől fogva. De oda csak azok mehetnek be, akik Istent szeretik. Őt szeretni annyit jelent, hogy megteszitek törvényeit. Aki bűnben él, az magát rekeszti ki, és a kárhozatra megy. Ott a kénköves tóba vetik, ahol lesz sírás és fogcsikorgatás.

Drága gyermekeim! Értelmet és szabad akaratot kaptatok. Ti magatok döntitek el örök sorsotokat. Addig térjetek meg, amíg még itt vagytok! Odaát már nem lehet változtatni a sorsotokon. A halál után végérvényesen lezárul a választás lehetősége. Ott már eldőlt örök sorsotok. A halál nem kopogtat, hanem jön. Bármikor. Nincs korhoz kötve. Hirtelen jön, és sokszor váratlanul. Ezért kértem: éljetek szüntelen készenlétben! Most újra figyelmeztetlek: az idő lezárul, s vele együtt nagyon sok ember élete. Figyelmeztetéseimet vegyétek nagyon-nagyon komolyan! Térjetek meg, még ma! Mert a holnap bizonytalan számotokra. Odaát számot adtok a kapott talentumokról. Erről is, hogy tettekre váltjátok-e figyelmeztetéseimet. Én nagyon-nagyon szeretlek benneteket. Én a keresztfán megszereztem nektek az üdvösséget. De a ti döntéseteken múlik, hogy elfogadjátok-e. Ha süketek vagytok felhívásaimra, és hátat fordítotok Nekem, akkor nektek kell viselnetek a következményeit örökre. Kínszenvedéseiteknek soha nem lesz vége. Az életetek örökké tart. Nincs halál. Csak a testetek válik porrá, mert a porból vétetett. Ezért ne a test kívánságainak tegyetek eleget, mert ez maga a kárhozat, hanem a lélek kívánságait elégítsétek ki, ami a ti üdvösségetek. Lelketek Magától Istentől származik, Aki lelket lehelt belétek, amikor édesanyátok méhében megfogantatok. Ezért a lelketek Magára Istenre szomjazik, hogy Őt megismerjétek, szeressétek és imádjátok. Ha Isten helyett mással akarjátok lelketek szomját kielégíteni, megölitek a lelketeket. Az ilyen ember elevenen halott. Azért, mert a bűn által az örök halált, a kárhozatot hordozza magában.

Kicsinyeim! Olvassátok el az Evangéliumot! Abban mindent elmondtam. Nem lehet két úrnak szolgálni. A bűn elválaszt titeket Tőlem. Ha nem tértek meg, örökre meg lesztek fosztva Tőlem. Ez pedig az örök gyűlölet, az örök halál.

Gyermekeim! A ma még a tiétek. Éljetek a kegyelemmel, amit Tőlem kaptok. Térjetek vissza Hozzám! Irgalmas Szívemet szélesre tárom előttetek. A gyóntatószékben Én Magam oldozlak fel papom által benneteket. A Szentmisén terített asztalra, égi lakomára, a Bárány menyegzőjére várlak benneteket. Szent Testem az Étel, Szent Vérem az Ital, amely a ti örök életetek. Éljetek a kegyelem adta lehetőséggel! Ma még hívogatlak, de holnap már meg kell, hogy ítéljelek benneteket. Vérkönnyeket sírok azok miatt, akik örökre elvesznek. Miattuk hiábavaló volt kínszenvedésem, kiontott Vérem és kereszthalálom. Ó, mily tragédia! Mennyi, de mennyi ember tántorog a széles úton! Nem is sejtik, hogy a vége milyen tragikus. Belezuhannak a pokol tüzébe, a kínok helyére, ahonnan soha többé nincs menekülés.

Gyermekeim!!! Ne legyetek süketek szavaim meghallására! Könyörögve kérlek benneteket, forduljatok el a bűntől! Térjetek vissza Hozzám, és Én üdvözítelek benneteket! Halljátok meg figyelmeztetéseimet, zárjátok szívetekbe, és váltsátok tettekre! Erre áldalak meg benneteket, Szívem túlcsorduló szeretetével, megerősítő áldásommal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ezt üzenem X-nek: Drága Kislányom! Nagyon-nagyon szeretlek téged. Nemsokára Magamhoz veszlek. Előttem vannak imáid, és segítő szereteted. Megbánt, meggyónt bűneidre nem emlékezem. Ne foglalkozz ellenségeiddel! Helyezd őket irgalmas Szívembe! Valahányszor eszedbe jutnak, imádkozd el értük a Szent Mihály imát, és a Most segíts meg Mária imát. Lassan, fokozatosan megszabadítalak tőlük, a rágondolástól is.

Kislányom! Az élet rövid. Gondolj többet Rám! Vágyakozz Hozzám a mennybe! Kevesebbet gondolj a földi dolgokra! Minden elmúlik. Minden itt marad. Az imáidat és a cselekedeteidet hozod magaddal. Dicsőíts meg Engem azzal, hogy vágyakozol Hozzám, Szent Színem látására! Olvasd el a Jelenések könyvét, és az Evangéliumot, azokat a részeket, amelyek a mennyországról vannak írva. Hamar lezárul életed. Készülj! Kérd magadra a jó halál és a végső állhatatosság kegyelmét! Megáldalak téged Szívem túlcsorduló szeretetével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Urunk Jézus Krisztus üzenete Mária Magdolna által

Kegyelmek a kápolnáért küzdőkre való tekintettel

2015. 05. 02, Szombat

Mennyei Atya szent trónján ült, Magyarországra nézett és így szólt Szent Fiához: „Fiam, a magyar nép mindig közel lesz Atyai Szívemhez. Mert a magyar engesztelők egyszerű életükkel és az életszentségre való törekvésükkel kiemelkednek minden nemzetből, amelyeket szüntelenül szemlélek a világban. Úgy döntöttem, hogy a mai napon megajándékozom őket, hiszen látom, hogy most már sokadik alkalommal összegyűlnek a Szent Anna réten és egységben harcolnak az engesztelő kápolna fölépítéséért. Ez a nép még nem tudja, hogy a kitartásuk eredménye milyen nagy gyümölcsöket fog hozni szeretett hazájuknak.”
A Mennyei Atya levette koronáját és így folytatta: „Legszentebb leányom által ez az ország meg fogja dicsőíteni Szent Nevemet. Leveszem a koronámat, mert azt akarom, hogy a magyar engesztelők merjenek közeledni Hozzám. Én irgalmat akarok, és nem igazságosságot! Sok magyar ember fog meghalni az elkövetkezendő időkben, és lesznek köztük olyan lelkek, akik elfoglalhatják helyüket jobbomon, és onnan fogják szemlélni nemzetük állapotát és dicsőséges jövőjét. A magyarok nagy kegyelmet kaptak Tőlem, és azt kérem, hogy legyenek ezért a kegyelmekért szüntelenül hálásak. Azt akarom, hogy jobban megismerjenek Engem, és amikor elesnek, úgy emeljék fel tekintetüket bűnbánatukban az égre, hogy tudják, Én nem vetem meg őket gyarlóságaik miatt, hanem szeretetemmel megerősítést küldök számukra. Ám vigyázzanak, mert rengetegen beleesnek a vakmerő bizalom bűnébe! Én mindent megbocsátok nekik Általad és Szent Lelkem által, aki átvizsgálja lelküket és kiengeszteli őket Velem. A Szentlelkem ellen elkövetett bűnök, a megátalkodottságban való megmaradás, oly súlyosak az Én szememben, hogy nincs rájuk megbocsátás. Ne feledkezzenek meg az istenfélelem erényéről, amely alázatban tartja őket és megadja nekik a kegyelmet, hogy ne essenek bele a gőg bűnébe! Nincs nagyobb fájdalma Atyai Szívemnek, mint amikor egy gőgtől áradó lélek ad számot életéről az ítéletkor. Az ilyen lelkek mindig emlékeztetnek Engem Lucifer bűnére. Nagyon szeretem a magyar népet! Azt kívánom, hogy szavaimat úgy fogadják szívükbe, mint szeretetem intéseit.”
Jézus és a Szűzanya Szent Anna-réten a dombon lévő kereszthez mentek, és elültettek a kereszt tövében egy fehér liliomot és egy piros rózsát. Jézus így szólt Édesanyjához: „Édesanyám, hozz Elém minél több engesztelő lelket, akiken keresztül megenyhíthetem Atyám szívét az emberiség bűneivel szemben. Bár isteni irgalmasságomat Lengyelországban nyilatkoztattam ki, mégis Magyarországról fog kiindulni általad a megújulás gyümölcse, és dicsőségemben e nemzeten keresztül fogom kibékíteni egymással a világ minden népét. A béke része lesz Szeplőtelen Szíved győzelmének. Édesanyám, te vagy az Én társmegváltó segítségem. Mindazok, akik a te oltalmad alatt vannak, különleges módon részesednek a Fiú szeretetében. Hozzád hasonlóan tetszésemet akarom lelni bennük. Amikor a különítélet során egy bűnbánó magyar ember szemébe nézek, akkor Téged látlak bennük, és irgalmas szívem megesik rajtuk. Ugyanezt a kegyelmet akarom adni minden más nemzethez tartozó gyermekemnek. Irgalmam forrása elegendő minden ember számára. Édesanyám, meríts irgalmas szeretetemből, ajándékozd meg vele magyar gyermekeidet, hogy az életükben irgalmasak legyenek és mentsék Nekem a lelkeket.”
A Szűzanya, mint a Világ Győzelmes Királynője levette piros palástját és beterítette vele az egész Szent Anna rétet, közben azt mondta: „Mindazokat az embereket, akik lábukkal érintik ezt a szent magyar földet és imádkoznak a Világ Győzelmes Királynőjéhez, Én palástommal betakarom, és elrejtem őket Édesanyai Szívemben, ahol irgalomra találnak és megmenekülnek Isten Szent Haragjától.”
Mária Magdolna

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/945-kegyelmek-a-kapolnaert-kuzdokre-valo-tekintettel

Szent Mihály az Eucharisztiáról

2015. 05. 29, Péntek

Az angyali seregek között jártam őrangyalommal, aki egyenesen elvezetett Szent Mihály arkangyal elé. Amikor találkoztam vele, ő éppen a Bárány előtt imádkozott és közben leborult arccal a földre. A Szentlélek Isten ezt sugallta nekem: „Szent Mihály arkangyal kiemelt helyet kapott Atyám Országában, aki méltónak találta őt arra, hogy a Menny és az Alvilág minden angyalának példát mutasson Isten tökéletes imádására. Boldog lehetsz, hogy szemlélheted őt, mert szíved megtelik vágyakozással és még nagyobb szeretettel Isten iránt. Atyám kinevezte őt a Mennyei Seregek vezérének, és e kitüntetés után a szeretet tökéletes lépcsőfokain tovább mehetett, hogy hűségével Isten Szent Nevét megdicsőítse. Ő szüntelen szemlélheti a Bárányt, és mint a szeráf angyalok, megkapta az engedélyt Atyámtól, hogy Jézus Krisztus mellett lehessen, aki a szentmise oltárán feláldozza magát az egész emberiségért, mint Isten Báránya.”

Közelebb mentem Szent Mihályhoz, és láttam csillogó könnyeit, amelyek az arcán leperdültek. Ezek a könnyek nem hullottak a földre, hanem a lelkébe ivódott, amely által a körülötte lévő fény megnövekedett. A Bárány alatt megláttam a szent frigyládát, melynek mindkét oldalán kerubok álltak. Ők vannak a legközelebb a Szövetség ládájához. Szent Mihály közelebb vezetett engem a Bárányhoz, hogy kifejezhessem előtte mély imádásomat és szeretetemet. Tudtam, hogy Bárányban maga Jézus szemlél engem. Közben Szent Mihály így szólt hozzám: „Gyermekem, íme a Bárány, aki Isten szövetségét tökéletessé tette. Értetek adta életét, hogy áldozata örök érvényű legyen, és megszerezze számotokra az örök életet. A Mennyben minden angyal szüntelen szemléli a Szent Frigyládát, amelyben Mindenható Atyánk szent törvényeit őrzik.  A két kőtáblát csak a Szentháromság érintheti meg, hiszen az Ő tökéletes szentségüket jelképezi. Az üdvözült szentek is – akik Krisztus által beléptek a Mennybe – szemlélhetik a Szövetség ládáját, amely isteni titkokat rejt magában: az emberiség és Isten szövetségének nagy misztériumát, mert ez az a szent kötelék, amely összekapcsolja az embert Istennel. Minden szentmisében megemlékezik Jézus a szövetségről, és ti hálát adtok érte. Ó, a Földön élő ember micsoda kincs birtokában lehet, amikor részt vesz egy szentmisén. Az angyalokat Isten már öröktől fogva maga mellé rendelte, hogy szüntelen imádják és dicsőítsék Őt. Láttam, hogy Isten hogyan teremtette az embert és tudtam, hogy micsoda kiváltságban lesz részetek. A jövőtökről csak annyira értesültem, amennyire az Ige kinyilatkoztatta nekünk a Mennyben. Láthattam, hogy az Atya hogyan készítette elő a Fiú útját a Földön, hogy beteljesítse a megváltást. Ó, amíg ti emberek az időben gondolkodtok és a több évszázados történelemben, addig mi mindent egy pillanatban láttunk és hallottunk. Igen, pillanatot mondok, mert csak ezt a szót vagytok képesek igazán megérteni az örökkévalóságból. Az Eucharisztiának értéke felülmúl minden földi és égi kincset. Isten imádása nélkülözhetetlen a ti boldogságotokhoz! Minél jobban gyakoroljátok a Földön, annál boldogabbá váltok. Az imádás fejezi ki legtökéletesebben az angyalok és emberek hódolatát Isten előtt. Örömmel mondom neked és testvéreidnek, hogy az imádás az imádság legfelsőbb fokozata. Isten nagyobbra értékeli, mint azt, ha egész nap rózsafüzért mondogatnátok. Angyali szívemhez közel áll mindaz a templom, ahol örökimádás folyik. Az örökimádással az ember átlépi önmaga határát azért, hogy Istené lehessen egész lényével.”

Láttam, hogy az ártatlan Bárányhoz odalépet egy pap, és feláldozta az Atyának. A Bárány Szent Vére a Szövetség ládájára hullott és az angyalok szüntelen zengték a Mennyben Isten dicsőségét. Szent Mihály: „Jézus szeretete oly nagy irántatok, hogy a világ végezetéig vállalja értetek minden szentmisén áldozatának megújítását. Amikor szentáldozáshoz járultok, a Megváltó Szent Vére szívetekre hullik, így írja bele szívetekbe a Szentlélek Isten törvényét és újítja meg bennetek szövetségét. De ha méltatlanul áldoztok, akkor átkot vontok magatokra. Ezt az átkot csak az Istennel való tökéletes kiengesztelődés törheti meg. Vigyázzatok lelketek tisztaságára úgy, mint az életetekre! Angyalként láthatom áldozásaitokat, és bizony szívem szomorú, amikor nem igazi alázattal, tisztelettel és bűnbánattal mentek az Úr elé. Sokszor megfeledkeztek arról, hogy maga Jézus áll előttetek a pap személyében és áldoztat meg titeket. Az angyalok nem áldozhatnak, mert nekünk nincs anyagi testünk. Boldogságunkhoz elegendő Isten Színről Színre látása. Igen, Ő így akarta. Ám megengedte nekünk, hogy gyönyörködhessünk örökkön-örökké Szűz Máriában, aki tökéletesen egyesült emberként Szent Fiával a szívében. Ő a Szentlélek tökéletes temploma és az Eucharisztia legszeretetreméltóbb hordozója. Mennyei Édesanyátok veletek van, hogy példát mutasson nektek Isten és ember tökéletes egyesüléséhez.

Látom, hogy gondolataidban megfordult az, hogy mi az oka annak, hogy bár Jézus és Szent Édesanyja testestül-lelkestül felvétetett a Mennybe, mégsem láthatjátok őket a szentmisén. Ez azért van, mert még nem érkezett el Isten földi dicsősége. Ha látnátok a feltámadt Krisztust, testetek nem élné túl. Mert az Ő szeretete úgy árad ki felétek, hogy annak útját semmi sem akadályozhatja, még a testetek sem. Csak halálotok órájában jelenik meg nektek dicsőséges testében, mert a lélek kész az átmenetelre. Ez a találkozás nemcsak lelketek sorsát határozza meg, hanem a feltámadásotokat is. Mindennap úgy találkozzatok Jézussal a templomban, ahogy halálotok órájában is kívánjátok. A szentek folyamatosan növekedtek a szeretetben, mert akarták Istent és minden gondolatukat, cselekedetüket Felé irányították. Az emberiség még sosem szenvedett annyit a kísértésektől, mint a ti korszakotokban. Nincs már olyan környezet a Földön, ahol nem a bűn uralkodik. Érzékszerveitek figyelmét elterelik Istentől, hogy a szívetek a világhoz ragaszkodjon. Nehezen tudjátok meglátni embertársaitokban Isten jelenlétét, mivel ti magatok is zűrzavarban éltek. A sátán el akar szakítani titeket Jézustól, de ha erősek maradtok Isten kegyelmében, és törekedtek az életszentségre, akkor még nagyobb lépésekben fogtok előre haladni a szeretet gyakorlásában. Isten a szeretet egyetlen forrása. Általa váltok szentté a Földön. A különítéletetek napján a szeretetekről kell számot adnotok, nem pedig a magántulajdonaitokról. A haldoklók sokasága nem ismeri fel Jézusban Isten Fiát, mert a szívük ragaszkodik a földi kincsekhez. Nem tudják értelmükkel felfogni, hogy a világ értéke semmivé válik Istenhez képest. Az egyetlen kincs, amit szívetekben birtokolhattok az az Oltáriszentség. Krisztus Teste és Vére anyagból van, mégis lelketeket táplálja. Jézus nemcsak emberségében akar veletek egyesülni, hanem istenségében is. Ha igazán ismernétek az Eucharisztia titkát, akkor másképpen közelednétek az Úrhoz és gesztusaitokban is tökéletesednétek. Ó, milyen nagy mennyei titkokban részesültök! Amikor Jézus egyesül veletek, akkor Ő beavat titeket a Szentháromság misztériumába. Időnként tapasztaljátok, hogy különleges gondolatok járják át az értelmeteket, ezeket a Szentlélek adja számotokra. Ne hessegessétek el, hanem elmélkedjetek rajta, mert ingyenes ajándékként kapjátok. Sokan akarják hallani Isten hangját, ám észre sem veszik, hogy Ő már megszólította őket. Isten mindenkivel érzékelteti önmagát, de ha figyelmetek szétszórt, akkor nem tudtok elmélyülni a jelenlétében. Mennyei Atyátok vágyódik utánatok, mert akar titeket! Az övéi vagytok, és nem mond le rólatok soha! Ő nem a bűneiteket nézi, hanem a lelketeket. Isten látja, hogy a bűn mit tesz veletek. Ha az Ő szemével látnátok magatokat, akkor elszörnyednétek és undorodnátok önmagatoktól. De Isten annyira szeret titeket, hogy méltóságot adott nektek emberi személyetekben. Ez a méltóság nem más, mint a szabadakaratotok. Ez az ember egyetlen tulajdona, amellyel ő maga rendelkezhet. Aki Istent keresi, az megtalálja. 

Engesztelő találkozótok napján mindent helyezzetek a Szentháromság elé (vasárnap Szentháromság ünnepe lesz). Szenteljétek magatokat oda Istennek, amelyben Én magam fogok segédkezni. Mindnyájatokat az Örök Atyához vezetlek, hogy Ő Benne megszentelődjetek. Isten azt várja tőletek, hogy meghaljatok akaratotoknak. Szűz Mária beleegyezett Isten akaratába, és mivel rendületlenül hű maradt ígéretéhez, beteljesedett a ti megváltásotok. Én Isten akaratát néztem, és általa győzedelmeskedtem Lucifer fölött. Az igazán alázatos ember lemond saját akaratáról azért, hogy Istent szolgálhassa. Mennyei Édesanyátok szemlélni fogja minden felajánlásotokat. Boldogok lesztek, mert ő elvezet titeket a Szentháromsághoz. Ünnepeljetek velem, mert az egész Mennyország zengeni fogja: „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” Az engesztelők találkozása ezen a napon kiemelkedő esemény lesz! Isten különleges módon felkarolja országotokat, jobban, mint eddig valaha. Felajánlásotok olyan értékes lesz Isten előtt, hogy ha Magyarország fél lakossága megtenné ezt a lépést, akkor megmenekülnétek a III. Világháborútól is. Nagy kegyelmek várnak rátok, és az Ég áldása lesz veletek!”

http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/955-szent-mihaly-az-eucharisztiarol