PÉTER SZIKLÁJA : Kemény figyelmeztetés papoknak, püspököknek

 

Itt az ideje, hogy csatlakozz hadseregemhez

2024. február 22.Eredetileg közzétette: Irgalmasság Missziója

https://afterthewarning.com/messages-from-heaven/mission-of-divine-mercy/2024/march/08/time-to-join-my-army/

(LifeSiteNews.com, Youtube)

[Ezt az üzenetet spanyolul diktálták Amapola nővérnek, ez az ő fordítása angolra és számos lábjegyzetet is tartalmaz.  Ezeket nem Isten diktálta, hanem a Nővér adta hozzá.  Azért, hogy segítsen tisztázni az olvasónak, hogy a Nővér mit ért egy bizonyos szó vagy gondolat jelentésén, máskor pedig azért, hogy jobban érzékeltesse Isten hangnemét, amikor Ő beszélt].

[az Atyaistentől]

A világban szétszórt gyermekeimhez – Istenetek a kis szent hegyről, a mi új Tepeyacunkról szól hozzátok.Eljött az idő, gyermekeim, hogy meghívjalak benneteket, hogy csatlakozzatok hadseregemhez – ahhoz a sereghez, amelyet csendben, a rejtekhelyen, számtalan próbatétel, áldozat és szenvedés árán formáltam és alakítottam ki. Hány kis zászlóaljat alkottam szerte a világon, minden kontinensen.  Olyanok, mint tiszta vízzel teli ciszternák, hogy életet adjanak éhező és elhagyott gyermekeimnek.  Éhesek az Igazságra, éhesek Rám – és elhagyottak azok által, akik botlássá váltak számomra: pap fiaim, akiknek azt a megbízatást és küldetést adtam, hogy gondoskodjanak juhaimról, hogy megvédjék őket és táplálják őket Szent Táplálékommal. De ezek a pásztorok elaludtak, és elhagytak benneteket, gyermekeim, legalábbis nagy többségüket.Vannak hűséges pásztoraim – Szívem öröme[1] -, akik Jézusommal egyesülve szüntelenül azon dolgoznak, hogy juhaimat az Én nyájamba vezessék. Mégis mennyire gyűlölik és üldözik őket.  Ők ezért a tanúságtételért és az Én tiszteletemre végzett munkáért a mártíromság koronáját kapják.

Hangom hamarosan mennydörgéssé válik, hogy felébressze alvó gyermekeimet[2], akiket megrészegített a világ és a Sátán hazugsága.

Nem ismerik fel az időket, nem ismerik fel Hangomat, és HASZONTALANOKKÁ váltak Számomra.

De fel fogom ébreszteni őket Hangom mennydörgésével.

Gyermekeim, ti, akik szenvedtek Egyházam pusztulását látva, látva, hogy a világot teljesen a sátán és csatlósai uralják – nézzetek Rám, gyermekeim és emeljétek Hozzám szíveteket.

Ti hívtatok és Én jövök.

Hűségesek voltatok, és most megmutatom nektek, hogy HŰSÉGES ISTENETEK VAGYOK.

Hűségesek az Én Szavamhoz.  Hűségesek az Igazságomhoz.  Hűségesek az irántatok érzett Szeretetemhez.

Azért jöttem, gyermekeim, hogy helyreállítsam mindazt, ami az enyém.

Azért jövök, gyermekeim, hogy birtokba vegyem mindazt, amit a sátán végtelen büszkeségében el akart venni Tőlem.

Azért jövök, gyermekeim, hogy visszahódítsam a szíveteket és minden gyermekem szívét.

Emeljétek fel szemeteket, gyermekek, úgy várjatok Rám.

Emeljétek fel szíveteket, kicsinyeim, és bízzatok Bennem.

Emeljétek fel szíveteket, és látni fogtok Engem.

Ne féljetek.

Istenetek felemelkedik értetek.

Maradjatok Bennem, és ne féljetek.

—

[Folytatás 2024. február 26-án]

Írj most, leányom, pap fiaim[3] számára.

Azok, akik ahelyett, hogy a legszorosabb munkatársaim, a legtisztességesebb, leghűségesebb eszközeim, és az Én megnyugvásom lennének, nagy akadállyá váltak; tolvajlelkek, akik ellopják gyermekeimtől azt, ami örökösként és szükségszerűen őket illeti:  Kegyelmemet, útmutatásaimat, fényemet, megbocsájtásomat.  Hangom ellen lázadó lelkek, lusta lelkek.  Lelkek, akik, miután elvesztettek Engem, nem keresnek többé.  Egyre mélyebbre merészkedve a sötétségbe, hátat fordítanak Fényemnek.

Szárazabbak és élettelenebbek lesznek, mint az a fügefa, amelyet megátkoztam, mielőtt bevonultam Jeruzsálembe.

Az évek során megmetszettem és próbálom feléleszteni és művelni őket, de visszautasítják segítségemet.

ELUTASÍTJÁK SEGÍTSÉGEMET. Segítségemet úgy és akkor küldöm, ahogy és amikor akarom, mint a harmatot gyermekeimnek[4].

Jaj azoknak a pásztoroknak, akik akadályoznak és haszontalanok Nekem.

Adok nektek még egy lehetőséget, egy utolsót , amelyet azok áldozatai és imái által kaptok, akiket ti megvetettetek és elhagytatok. Ők az Én áldozati lelkeim, miattuk adom nektek e lehetőséget.  NE VESZTEGESSÉTEK EL.

Még egy órát[5] várakozom rátok, de ha nem reagáltok, ha nem hallgattok Rám, akkor folytatom Tervemet és félreállítalak titeket, hogy ne okozzatok több kárt tétlenségetekkel.

Szükségem van a segítségetekre, fiaim.  Én hívlak titeket; erre az Órára teremtettelek titeket, hogy segítsetek Nekem és segítsetek testvéreiteknek. Hogy elvezessetek Engem azokhoz a lelkekhez, akiknek a legnagyobb szükségük van rá; hogy megvédjétek juhaimat, hogy Hatalmammal és tekintélyemmel kiszabadítsátok őket a sátán karmaiból.  Hogy elvigyétek Békémet és Reményemet a kétségbeesés sötétségébe – hogy tápláljátok juhaimat, hogy meggyógyítsátok őket.

Fiaim, ez nagyon komoly és fáradságos munka.  Minden egyes percben, minden egyes lépéssel életeteket áldozzátok Nekem.

SZÜKSÉGEM VAN RÁTOK.

Ébredjetek fel, fiaim!

Nézzétek, hogy mi történik körülöttetek VALÓJÁBAN.

Lépjetek ki az ellenség varázalatából, zűrzavaraiból és csábításaiból.

Hangom tiszta és közvetlen.  Az Igenem igen, és a nemem nem.

Az Igazság FÉNY.

Fiaim, hazugságok vesznek körül benneteket.  HAZUDNAK NEKTEK. Magatokba szívtátok a hazugságokat, amelyek rendkívül károsak, mert elhomályosítják az IGAZSÁGOT. Az Igazság Fényének elfedésével egész lényetek is elhomályosul, így könnyen elterelődik figyelmetek és teljesen védtelenné váltok ellenségem számára.

SZÜKSÉGEM VAN HARCOS FIAKRA.  PAPOKRA ÉS KATONÁKRA.

Félelmet nem ismerő harcosokra.

Kardot[6] adtam nektek, papjaim, azon a napon, amikor Nekem szenteltek titeket, hogy szolgáljatok az Én Templomomban.  Mit tettetek vele?

Adtam nektek egy tiszta, fehér stólát.  Milyen állapotban van most?

És felszentelt, felkent kezeidet mire használtátok?

Hol van a hitetek, fiaim?

Ahelyett, hogy az erős, legyőzhetetlen láng lett volna, amely életet és meleget ad nektek és igazi munkatársaimmá tesz benneteket, hagytátok, hogy kialudjon. Csupán egy kis szegényes és gyenge lángocskát látok itt-ott.

FIAIM, AZÉRT TERJEDT EL A SÖTÉTSÉG.  MERT ELTŰNT A HIT PAPJAIMBÓL.

A GYERMEKI, EGYSZERŰ ÉS TISZTA HIT.

A GYERMEKEIM ERŐS ÉS BÁTOR HITE.

A HALÁLIG HŰSÉGES HIT.

A HIT, AMELY FÉNY ÉS ÉLET.

HAGYTÁTOK, HOGY KIALUDJON.  Bennetek és gyermekeimben.

MÉRHETETLEN SOK SÖTÉTSÉGÉRT VAGYTOK FELELŐSEK, FIAIM.

És ti, akiket püspököknek[7] hívnak, akiknek atyáknak kellene lenniük Pap fiaim számára, példáknak és vezetőknek, sokkal rosszabbak lettetek, mint a démonok, mert legalább a démonok elismernek Engem Istennek, annak ellenére, hogy gyűlölnek Engem.

Ti azonban ELHAGYTATOK ENGEM, és a saját céljaitokra használtok fel[8] Engem.

Jaj nektek!  Jaj nektek, ha nem ismeritek fel ezt az utolsó lehetőséget. Ha nem fordultok Hozzám, ha nem ismeritek fel bűnösségeteket és felelősségeteket.

Igen, szörnyű nagy felelősséget viseltek. Óriásit.  És számon foglak kérni titeket.

SENKI SEM GÚNYOLÓDHAT RAJTAM.

SENKI SEM HASZNÁLHAT KI ENGEM.

Annyira elvakultak vagytok, hogy nem látjátok, hogyan használnak ki és manipulálnak benneteket.

Hozzátok szólok, fiaim, akik egykor őszintén követtetek Engem.

Meg kell Igazítanom benneteket – ez a Kegyelmem.

Fel kell ébresztenem titeket – ez a Kegyelmem.

Fel kell ráznom benneteket – ez az igazságosságom.

Én vagyok a ti Atyátok.  Én Irgalmas vagyok.  De Királyotok is vagyok, és elvárom a hűségeteket és az engedelmességeteket.

Én vagyok Istenetek. EZT NE FELEJTSÉTEK EL.

És mint ISTEN, jogom van MINDENKIhez.  Ahhoz is, hogy Nekem adjatok MINDENT.

Gondoljátok át újra.  Hallgassatok a Hangomra.  Ezeket a szavakat, amelyeket MOST adok nektek, hogy megmutassam, mit kérek tőletek MOST.

Nemcsak azt engedtétek, hogy a sátán füstje beszivárogjon az Én Szentélyembe; hanem démonok egész seregének adtátok át a saját helyeteket.

Megengedtétek, hogy a bitorló üljön Péterem székébe – ő, aki a Nagy Árulást hajtja végre, ami Egyházamat pusztává teszi.

MINDEZT TI ENGEDTÉTEK MEG.

Ezzel magatokkal cipelitek ennek a szörnyűséges sértésnek a rettenetes Felelősségét, amelyet ellenem, a ti ISTENETEK ellen követtetek el.

Elhagytatok Engem és elhagytátok az Én kicsinyeimet.  És elhagytátok az én Jézusomat.

Jaj nektek!

Fiaim, hallgassatok rám MOST!  FORDULJATOK HOZZÁM MOST.  Hagyjátok hátra a szempontjaitokat, és fogadjátok el az ÉN FÉNYEMET.  Sötétségben vagytok, és nem veszitek észre.

De Én, a ti ISTENetek, irgalmas vagyok.

Én, a ti jó Atyátok, megszánom vakságotokat, éhezéseteket és mezítelenségeteket.  És felajánlom nektek ezeket az ÉN SZAVAIMAT, hogy bennük meghalljatok Engem; velük öltözzetek fel, és általuk táplálkozzatok.

KÉSZÜLJETEK, fiaim!  NINCS TÖBB IDŐNK.

SZÜKSÉGEM VAN RÁTOK, HOGY TELJESEN AZ ENYÉIM LEGYETEK.

Ne álljatok ellen Hangomnak, fiaim.

Úgy beszélek hozzátok, mint Atyátok.

De hamarosan úgy fogok szólni hozzátok, mint a MINDENHATÓ HATALMAS ÉS EGYEDÜLI ISTEN.  A SEREGEK URA ÉS ISTENE.

Ő, AKI VAN.

AZ EGYETLEN.

SENKI SEM TUD ELLENÁLLNI ENNEK A HANGNAK.

Mielőtt ez a pusztító mennydörgés, amely lerombolja és megsemmisíti az ellenség minden jelenlétét és mindazokat, akik őt választották helyettem; megadom nektek ezt az utolsó lehetőséget.

Emlékeztetlek benneteket a jól ismert mondásra[9]: “Aki farkasokkal fut, az megtanul üvölteni”.

Nem ismertétek fel a farkasokat, amelyek körülvettek benneteket.  Igazi pásztorokként fogadtátok őket.  És ahelyett, hogy csak az Én Szavaimat, az Én Igazságomat mondtátok volna, hagytátok, hogy üvöltsenek, és elkezdtétek utánozni őket is.

Álljatok fel, fiaim!  ŐRKÖDJETEK!

ÉBREDJETEK FEL!

HARCOLJATOK!  VÉDJÉTEK MEG, AMIT RÁTOK BÍZTAM.

EZ AZ UTOLSÓ HÍVÁS.  AZT AKAROM, HOGY A SEREGEMBEN LEGYETEK.

MOST.

MEGVAN A TERVEM, NE AKADÁLYOZZÁTOK.

NE AKADÁLYOZZATOK!

Ne feledjétek, hogy szolgák vagytok.  Hogy fiak vagytok.  És mint ilyenek, engedelmességgel és hűséggel tartoztok Nekem.

Ha egyszer felálltatok, emeljétek fel paptestvéreiteket is.

Ne feledjétek, hogy Én VAGYOK a Fej, aki egyesít benneteket.  Én VAGYOK Vezetőtök és Kapitányotok.

A ti órátok lejárt[10].  Az enyém most kezdődik.  AZ ÉN ÓRÁM.  AZ ÓRA, AMELYBEN TERVEM MEGMUTATKOZIK – VÉGTELEN, HATALMAS, MEGINGATHATATLAN.  SUGÁRZÓ.

Évek óta süketek vagytok az Én Hangomra, amely ezeken a kis hangokon szól – szétszórva az egész világon és az Egyház minden korszakában, minden gyermekem javára.

Félredobjátok őket, feleslegesnek tartjátok őket, labilis elmék képzelgéseinek.

De most EZEKET A HANGOKAT EGYESÍTEM AZ ÉN MENNYDÖRGŐ HANGOMMAL.

HANGOM MENNYDÖRÖGNI FOG MINDEN TEREMTETT DOLOG HATÁRÁIG.

HANGOM BEHATOL A LEGNAGYOBB MÉLYSÉGEKBE.

MINDEN LÉTEZŐ ÉREZNI FOGJA MENNYDÖRGÉSÉT.

CSAK ÉN MONDHATOM AZT, HOGY “ELÉG!”[11].

A NAGY ELÉG, amely legyőzi a sátán műveit.

ÉN, A TE ISTENED FOGOM KIMONDANI.

És arra hívlak benneteket, hogy ismét foglaljátok el a helyeteket seregemben, és hogy Velem egyesítsétek hangotokat e nagy kiáltásban.

VÁROK RÁTOK, FIAIM!  MÉG EGY ÓRÁT VÁROK.

EGY PERCCEL SE TÖBBET.

Hosszú ideje várok már rátok, nincs több időm.

Tegyetek rendet a házaitokban, fiaim.

ÉRKEZEM.

És mindannyiótokat meglátogatok.

Készen álltok erre a látogatásomra?  NEM.

Ezért jöttem, hogy felébresszelek benneteket.  Hogy felkészüljetek.

Hogy emlékezzetek Abbátokra és emlékezzetek valódi hivatásotokra.

FIAIM, ÁLLJATOK FEL.

MOST.

TERVEM KÉRLELHETETLENÜL HALAD ELŐRE.  A KEGYELEM ÉS IGAZSÁGOSSÁG TERVE.  A JÓSÁG ÉS A HATALOM TERVE.

AZ ÉN TERVEM, HOGY VISSZAHÓDÍTSAM GYERMEKEIMET, EGYHÁZAMAT ÉS EGÉSZ TEREMTÉSEMET.

HALLGASSATOK RÁM, FIAIM!

ÁLLJATOK FEL!

A ti Abbátok, Atyátok az, aki szeret benneteket.
A ti Uratok és Istenetek.
Ő, Aki van, aki volt és aki eljövendő.
ÁMEN.
JÖVÖK.

Lábjegyzetek
[1] Éreztem ezekben a szavakban az Ő nagy szeretetét és Atyai büszkeségét, hogy látja fiainak hűségét.  Több alkalommal is érzékeltem, hogy amikor hűséges papjairól beszél, azt egészen különleges szeretettel teszi.

[2] Utalás papjaira, akik nem veszik észre, hogy mi történik valójában a világban és az Egyházban.

[3] Ezek a szavak a papokhoz és püspökökhöz szólnak, akik továbbra is “alszanak”.  Kemény szavak, nagyon nehéz leírni és hallani.  De megmutatják, hogy milyen nagy jelentőséggel bír papságuk ezekben az időkben, és hogy mennyire szükséges a teljes együttműködésük Isten minden gyermekének javára.  És milyen fájdalmas az Atya számára, ha nem kapja meg a teljes hűségüket.  E szavak mögött mérhetetlen szeretet van.

[4] A kegyelmek minden különböző fajtájára utal, mint például jelenések, látomások, kinyilatkoztatások, szentírások stb. amelyeket közvetlenül azért küld, hogy segítse gyermekeit, és különös módon papjait, hogy segítsék munkájukat, bátorításként, megerősítésként, útmutatásként, vigasztalásként és erőforrásként.

[5] Én ezt úgy értelmeztem, hogy nagyon rövid az idő.

[6] Észrevettem, hogy ez a kard a nekik adott hatalom és az Igazság jelképe – szükséges fegyverek a Sátán elleni hatékony küzdelemhez.  Lásd még az Efézus 6:17-et.

[7] Ez a kifejezés nagyon meglepett, mert elutasítóan hangozhatna, de úgy érzékeltem, hogy inkább figyelemfelhívás, hogy gondoljuk át, mit is jelent valójában püspöknek lenni.  Mintha félretennénk a “címet”, hogy a lényegre koncentráljunk.

[8] Nehéz szavakba önteni mindazt a fájdalmat és isteni felháborodást, amit éreztem, amikor ezt a szót mondta.

[9] Ez egy jól ismert spanyol mondás, melyet az üzenetben diktáltak: “El que con lobos anda, a a aullar aprende”.  Angolul nem találtam a megfelelőjét.

[10] Vagyis az óra – az idő -, amely nekik adatott, hogy betöltsék munkájukat, mint Isten gyermekeinek és az Egyháznak vezetői és védelmezői.  És ez most véget ér, mert tekintettel arra, hogy gyengeségük van e munka teljesítésében, már nem elég az ellenség erői ellen harcolni, hanem eljött az idő Isten közvetlen beavatkozására – az Ő Órájára – van szükség.   Legalábbis én ezt értettem alatta.

[11] Nagy tekintéllyel és erővel kimondott szavak.  Az általa használt kifejezés spanyolul a “Basta!”, ami erősebb és kifejezőbb, mint az “Elég”.

MEGJEGYZÉS: Ahogy az gyakran előfordul, az ilyen üzenetek egyikének átadását követő nap miséjének olvasmányai megerősíteni látszanak azt, amit diktáltak.  Néha nagyon világosan, néha finomabban.   A február 27-i (nagyböjt második hetének keddi) olvasmányok a következők voltak:

Izajás 1, 10, 16-20
“Halljátok meg az Úr szavát, Sodoma fejedelmei!  Hallgassátok Istenünk útmutatását, Gomorra népe!  Mossátok meg magatokat tisztára!  Tüntessétek el szemem elől gonoszságaitokat, hagyjátok abba a gonoszságot, tanuljatok meg jót cselekedni!  Tegyétek célotokká az igazságosságot: szolgáltassátok ki a bántalmazottakat, hallgassátok meg az árva könyörgését, védjétek meg az özvegyet!  Jöjjetek, hozzuk rendbe a dolgokat, mondja az Úr: Ha bűnetek olyanok is, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó; ha bíborvörösek is, fehérek lesznek, mint a gyapjú. Ha hajlandók vagytok és engedelmeskedtek, ehetitek a föld javait; ha pedig megtagadjátok és ellenálltok, a kard emészt meg benneteket, mert az Úr szája szólt!”.

Zsolt 50:8-9, 16bc-17, 21 és 23
“Nem áldozataitokért dorgálok meg titeket, mert égőáldozataitok mindig előttem vannak. Nem veszek el házatokból ökröt, kecskét a ti nyájatokból. Miért mondogatjátok törvényeimet, és miért valljátok szövetségemet a szátokkal, bár gyűlölitek a fegyelmet, és elvetitek szavaimat? Ha ezeket teszitek, süket vagyok-e rá? Vagy azt hiszitek, hogy olyan vagyok, mint ti magatok? Megjavítalak téged azzal, hogy szemed elé vonom őket. Aki áldozatként dicséretet hoz, az engem dicsőít, és annak, aki a helyes úton jár, megmutatom Isten üdvösségét.”

Ez 18:31
“Vessétek el magatokról minden bűnt, amit elkövettetek – ezt mondja az Úr -, és készítsetek magatoknak új szívet és új lelket.”

Mt 23:1-12
Jézus így szólt a tömeghez és tanítványaihoz: “Az írástudók és a farizeusok helyet foglaltak Mózes székében. Ezért tegyétek és tartsátok meg mindazt, amit mondanak nektek, de ne kövessétek a példájukat. Mert ők prédikálnak, de nem gyakorolják. Nehéz, nehezen cipelhető terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de a kisujjukat sem mozdítják.  Minden cselekedetüket azért végzik, hogy lássák őket. Kiszélesítik a fylaktárjaikat és meghosszabbítják a bojtjaikat. Szeretik a díszhelyeket a lakomákon, a díszhelyeket a zsinagógákban, az üdvözléseket a piactereken és a “rabbi” köszöntést.  Ami téged illet, ne hagyd, hogy rabbinak szólítsanak.  Nektek csak egy tanítótok van, és mindannyian testvérek vagytok.  A földön senkit se nevezzetek atyátoknak; nektek csak egy Atyátok van a mennyben. Ne nevezzetek magatokat ‘Mesternek’; csak egy mesteretek van, a Krisztus.  A legnagyobbnak is szolgának kell lennie köztetek. Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák; aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják”.

https://petersziklaja.hu/itt-az-ideje-hogy-csatlakozz-hadseregemhez/

BKP: Böjt 2024 – a bűnbánattartás ideje – tagadd meg a Fiducia supplicans-t (pásztorlevél)

 

A böjt ideje a nagyméretű aposztázisnak ebben a rendkívüli korában a sürgős bűnbánattartás időszaka. Jézus kijelentése a megtérésről aktuális mindannyiunk számára: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Metanoiete – változtassátok meg a gondolkodásotokat – és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15) „De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind.” (Lk 13,3)

 

Ezt a videót megnézheted itt is: https://maria-mun-hugga.wistia.com/medias/vucxpox89r
https://rumble.com/v4ktxux-bjt-2024.html https://youtu.be/pOAZA5HZzcc
https://cos.tv/videos/play/51534262573765632
https://www.bitchute.com/video/0e9grshME9RT/
https://ugetube.com/watch/K63eogUtC3lvzsT

 

 

Mi miatt kell bűnbánatot tartania minden katolikusnak, minden papnak, minden szerzetesnek, minden püspöknek? Mindenkinek a nyilvános aposztázis miatt kell bűnbánatot tartania. Az érvénytelen Bergoglio Ferenc pápa az eretnek Fiducia supplicans deklaráció által a katolikus egyházat New Age antiegyházzá transzformálta át. Ez a bűn nagyobb mint azok bűne, akik áldozatot vittek a pogány bálványoknak, démonoknak és ezzel Krisztus árulóivá váltak, elestek a hitben, traditorok lettek. Deciusz császár uralkodása alatt (249-251) könyörtelen keresztényüldözés folyt. Nikomédiában (ez a mai törökországi Izmit) élt egy jelentős nemzetségből származó férfi, akit Kodrátosznak hívtak. A keresztényüldözést itt Perenniusz prokonzul kezdte. A keresztény Kodrátoszt arra kényszerítették, hogy áldozatot adjon a pogány istenségeknek. Ő így válaszolt: „A halott bálványok előtt nem hajtok térdet. Nem félek sem a bestiáktól, sem tőled, akinek csak ideigvaló hatalma van. Én nemsokára megtérek az én Istenemhez és te keservesen jajgatni fogsz örökké, mert nem akartad megismerni az Istent.” Perenniusz megparancsolta, hogy kegyetlenül kínozzák meg. Megparancsolta, hogy előtte hozzák oda a keresztényeket, akik megtagadták Krisztust a bálványoknak hozott áldozat gesztusa által. A feladatuk az volt, hogy meggyőzzék Kodrátoszt arról, hogy szintén hajtson térdet a bálványok előtt. Kodrátosz azonban kihasználta ezt a helyzetet, és noha kegyetlenül megkínozták, ezeket a szavakat mondta: „Ó, ti esztelenek! Miért is nem tartottatok ki egy kicsit? Miért ijedtetek meg a kínoktól? Ti megtagadtátok Krisztust! Miért adtátok át magatokat az ördögnek? Avagy nem hittetétek a halottak feltámadását? Vagy nem hallottatok Isten ítéletéről? Vagy nem féltek a pokol olthatatlan tüzétől? Hogyan álltok most meg Isten ítéletében? Térjetek észhez! Tudatosítsátok, hogy kitől estetek el! Emiatt az ideigvaló és értéktelen élet miatt elhagytátok az örök mennyei királyságot! Megvetettétek mennyei Uralkodótokat! Magatok tettétek magatokat az ördög rabszolgáivá! Vagy elfelejtettétek az Úr szavait az evangéliumban? Ő azt mondta: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni!” (Mt 10,28) Amikor Kodrátosz ezt kimondta, a gyáva keresztények elkezdtek hangosan kiáltani: Nagyon megijedtünk a kínzástól, Isten szolgája, és engedtük magunkat becsapni, mint egy néma nyáj! Még egy rövid ideig szerettünk volna itt élni, ezért az eljövendő örök életre nézve az Úr megtagadásával már meghaltunk. Mit tegyünk most már, mi átkozottak?” Amikor szent Kodrátosz sírni látta őket, ezt mondta: „Legyetek bátrak, testvéreim! Ne adjátok át magatokat a kétségbeesésnek! A mi Urunk irgalmas Úr. Essetek a lábaihoz! Könnyekkel és bűnbánattal valljátok meg most Jézus Krisztust! Ő megtisztít titeket az Ő vére által! Ti a véretekkel jóvá teszitek az árulásotokat.” Keservesen síni kezdtek és hosszú időn keresztül arccal a föld felé fordulva feküdtek. Majd megszórták fejüket a föld porával és kővel verték a mellüket. A sírásuk olyan hangos volt, hogy az egész város odasereglett a nagy kiáltozásra és minden ember elcsodálkozott azon, hogy a keresztényeket ilyen megbánás fogta el az árulásuk miatt. Perenniusz megparancsolta, hogy szent Kodrátoszt még jobban kínozzák meg. A bűnbánó keresztényeket máglyahalálra ítélték, mégpedig hogy mindegyiküket a szülőhelyén égessék meg.

Bűnbánóan ismerjük be, hogy a hitehagyás bűne, amelyre a Fiducia supplicans által Ferenc, az érvénytelen pápa rászedte az embereket még nagyobb, mint a hitükben megingók (traditores) bűne, akiket megrémisztett a kínzás és a halál fenyegetése és elárulták Krisztust. A vértanúk inkább a kínzást és a halált választották, minthogy leborultak volna a bálványok előtt. Bergoglio Ferenc, az érvénytelen pápa 2019-ben a vatikáni kertekben aktívan részt vett az amazóniai boszorkányokkal és varázslókkal abban a pogány rituáléban, amelyben démonokat tiszteltek. A Szent Péter-bazilikában aztán Bergoglio Ferenc nyilvánosan trónra emelte Pachamama démont. 2022-ben Kanadában nyilvánosan odaszentelte magát az ördögnek egy varázsló vezetése alatt. Ez a Tízparancsolat első parancsolata elleni nyilvános bűn. Nyilvános aposztázisról van szó, amilyenhez hasonló még nem volt az egyháztörténelemben. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az ember nem lehet Krisztus földi helytartója, ám a Szentírás, a dogmatikus konstitúció és az egyházi tanítók és egyházatyák tanítása szerint kizárta magát az egyházból. Ez a Szentírás és a Hagyomány tanítása.

Mi is a Fiducia supplicans? Hamis evangélium, hamis tanítás, amely ellentmond a Szentírásnak, a Hagyománynak és minden egyházi tanítónak és egyházatyának. Nyilvános lázadás Isten ellen és nyilvános elhajlás Krisztustól és az Ő evangéliumától. Azzal, hogy a Fiducia supplicans deklaráció jóváhagyja, sőt megáldja az egyik legnagyobb bűnt, megkérdőjelezi a hitvallás alapját, amely azt az igazságot fejezi ki, hogy Isten Fia emberré lett, hogy bennünket megváltson a bűnből. Az üdvösség feltétele a mi részünkről a bűnbánat. Ha azonban a szodómia legalizálása által a bűn mint olyan tagadva van, akkor Krisztus hiába szenvedett, hogy bennünket megmentsen a bűntől. A bűn tagadása és megáldása által a Tízparancsolatot is el van távolítva, mivel a bűn már nincs többé bűnnek nevezve és nincs megkülönböztetve a jó és a rossz. Aki elfogadja a Fiducia supplicans tanítását, amely a szodómia bűnének megáldását és legalizálását vezeti be, nyilvánosan lemond a teremtő Istenről és a megváltó Istenről és ugyanígy lemond a saját üdvösségéről is, mivel az ilyen ember a bűn szeretete és az igazság gyűlölete mellett döntött, amely viszont megmentené őt. Emiatt az ördögi felfuvalkodottság és lázadás miatt az ilyen katolikus püspök, pap vagy hívő az örök halál ítéletét mondta ki maga felett és halála pillanatában az örök kárhozat várja a pokolban. A Szentlélek elleni bűnt (lásd Mt 12,32) követte el.

Isten a Gal 1,8-9-ben kimondja, hogy álevangélium miatt, amilyen a Fiducia supplicans is, az álpápa Bergoglio Ferencre az örök üdvösségből való kizáratás, tehát a pokolban való örök elvettetés büntetése hull. A Szentlélek káromlásának bűnét (Mt 12,31) követte el. Ez a büntetés hull azokra is, akik elfogadják és terjesztik ezt az álevangéliumot.

Mi a megoldás? Csak egy van: metanoia – megtérés. Ennek feltétele a Fiducia supplicans megtagadása. Hogyan kell ezt megvalósítani? Minden igazhitű püspök világosan el kell hogy utasítsa a Fiducia supplicans-t. Így tették ezt Afrika, Lengyelország és Magyarország püspökei és mások is. A megyés püspök ezt a megtagadást az egyházmegyéjéhez írt pásztorlevélben tegye meg. A segédpüspökök más nyilvános módon tegyék meg. Ha az ilyen püspök dekrétumot kap, amellyel az érvénytelen pápa és az ő szektája meg akarja fosztani őt az egyházmegyéjében betöltött hivatalától, Isten előtt állva köteles továbbra is hivatalában maradni, még ha be is töltené a 75 éves korhatárt. Jó pásztorként védelmeznie kell a lelki nyáját az önfelszámoló Fiducia Supplicans eretnekségtől. Az álpápa – aki kizárta magát az egyházból-  által kezdeményezett dekrétumok, érvénytelenek és hatástalanok. Ez az egyház tanítása a Szentírás és a Hagyomány alapján.

Mit kell tennie egy katolikus papnak? Lépjen ki az elszigeteltségéből és más igazhitű papokkal alkossanak papi kollégiumot a hit védelmére és a lelkek üdvösségére. Együtt bátorítsák a még ingadozó püspököt a radikális lépés megtételére, hogy elszakadjon a Fiducia supplicans-tól. Ha a Fiducia supplicans-t propagáló püspök igazhitű papot zárna ki, az igaz módon tájékoztassa a híveket és ne menjen el. A papok a prédikációban okítsák a híveket és végezetül az egyes hívek járuljanak a pap elé hasonlóan ahhoz, mint amikor szent áldozáshoz járulnak. A pap mindenkinek felteszi a kérdést: „Megtagadod-e a Fiducia supplicans-t?” A hívő válaszol: „Megtagadom, amen.” Ez a hitvallás és a Fiducia supplicans megtagadása az angyalok és szentek láthatatlan seregének színe előtt történik és be van írva az élet könyvébe. A Fiducia supplicans hamis evangéliuma és belőle következő hamis hit által senki nem üdvözülhet. Ha valamely pap a Fiducia supplicans követője és épp ellenkezőleg, nyilvánosan jóváhagyja ezt az eretnek deklarációt vagy megfélemlíti a laikus aktivistákat, akik privátban a híveket az önfelszámoló Fiducia supplicans megtagadására bíztatják, akkor a hívek az ilyen pap befolyása alól távolodjanak el. Komoly dubium áll fenn, hogy az ilyen antikrisztusi lelkülettel bíró pap már nem szolgál érvényes szent liturgiát. A Szentlélek rajta keresztül már nem működik.

Mit tegyenek a hívek? Ha a pap a plébánián passzív, akkor maguk fejtsenek ki üdvözítő missziót a Fiducia supplicans-tól való megmenekülés érdekében. Felhasználhatják ehhez a közösségi hálót és ezt a pásztorlevelet is. A nyugdíjasok ezt a missziót az ismerőseikkel való magánbeszélgetésekben végezhetik és személyesen magyarázhatják el a Fiducia supplicans kiadása után fennálló tragikus helyzetet az egyházban. Odaadhatják nekik aláírásra az elkészített megtagadó iratot vagy sajátkezűleg is megírhatják: „Én, X. Y., megtagadom a Fiducia supplicans antievangéliumot. Aláírás………dátum……..” Jó lenne, ha két tanú is aláírná. Az illető a megtagadást elteszi megőrzésre. Útlevélhez lehet hasonlítani a mennyek országa határának átlépéséhez a halál óráján. Másolata az élet könyvében van az illető számára. Ezt a missziót postai úton is lehet végezni konkrét katolikusokhoz címzett levelek által. Aki elutasítja a Fiducia supplicans-tól való elszakadást, az aligha áll meg halála óráján. Akik kigúnyolják, megfélemlítik vagy megfenyegetik a buzgó misszionárius aktivistákat, azok ezzel azt teszik nyilvánvalóvá, hogy kinek szolgálnak: a hazugság és a halál lelkének. „Nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna.” (2Thessz 2,9-12)

A mostani tragikus helyzetben a Fiducia supplicans által a katolikusokra csalással hamis evangéliumot erőltettek rá (vö. Gal 1,8-9), amely által senki nem üdvözülhet. Ez az Isten ellen való lázadás és a Szentírás és a Hagyomány megtagadása. Az egyetlen kiút az igaz bűnbánattartás. Ez az önfelszámoló Fiducia supplicans megtagadásának lépésével kezdődik.

Minden Krisztushoz hűségesre áldásunkat adjuk.

A BKP püspökei

 

2024. 3. 11.

 

Legalább egy ember figyelmét hívd fel erre a pásztorlevélre.

 

Letöltés: BKP: Böjt 2024 – a bűnbánattartás ideje – tagadd meg a Fiducia supplicans-t (pásztorlevél) (2024. 3. 11.)

Angela Fabiani - Simona Patalano (Zaro)

EZ A KEGYELEM IDŐSZAKA. Mária üzenete. Angela Fabiani 2024.03.08.

"....Erősítsétek meg magatokat a szentségekkel, böjtöléssel, rózsafüzér elmondásával és az irgalmasság cselekedeteivel. Legyen életetek ima, imádkozzatok sokat a Szentlélekhez, engedjétek, hogy a Szentlélek vezessen, Ő megnyitja a szemed és vezesd minden lépésedet..."

ÉLHETNÉL, MINT A PARADICSOMBAN. Mária üzenete. Simon Patalano 2024.03.09 .

"Drága gyermekeim, szeretlek benneteket, és köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra. Gyermekeim, imát kérek tőletek, erős és állandó imára. Leányom, imádkozzatok Velem. Imádkoztam Anyával, majd folytatta az üzenetet: Az én gyerekek, mennyi gyűlölet, mennyi fájdalom, mennyi szenvedés, mennyi háború ezen a világon, bár úgy élhettek, mint a paradicsomban, ha csak egymást szeretitek, ha csak Istent szeretitek.Gyermekeim, tegyétek állandó imává az életeteket. Gyermekeim, szeressétek és engedjétek magatokat szeretve, engedjétek, hogy az Úr belépjen és része lehessen az életeteknek. Szeretlek titeket, gyermekeim, szeretlek titeket. Szent áldásomat adom most rátok. Köszönöm, hogy Hozzám rohantál."

Agónia

 

Hogy az Egyház misztériumnak nevezi Krisztus szenvedéseit, az nem a szenvedés objektív voltának kétségességére, netán külső történéseinek bizonytalanságára vonatkozó megállapítás, hanem a szenvedés kimeríthetetlen és a maga teljességében feltárhatatlan tartalmú mélységeire és összefüggéseire. Ennek megértése a boldogító színelátásra marad, amelyben két irányú elmozdulás lesz beteljesülő tudásunkban: megismerjük majd Krisztus szenvedésének igazi tartalmát és nagyságát, illetve az Őt erre indító szeretet mértékét. És mindkettő összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz, mint amit bármikor is elképzeltünk.

Krisztus agóniájáról a Getszemáni kertben a szinoptikusok számolnak be, de a leírásra használt kifejezések csak részben egyeznek: Lukács evangéliuma haláltusának (ἀγωνίᾳ) írja le Jézus küzdelmét, és csak ő tesz említést a Jézust megerősítő angyalról és Jézus verítékéről, amely vércseppként hullott a földre. Máté és Márk evangéliumában közös annak említése, hogy Jézus gyötrődött (ἀδημονεῖν), de míg Máté evangéliumában Jézus szomorkodni kezd (λυπεῖσθαι), addig Márk evangéliuma megretten, retteg, elámul (ἐκθαμβεῖσθαι) jelentéstartalmú szóval írja le a Jézussal történteket.

Aquinói Szent Tamás szerint a szomorúság és a félelem egyaránt emberi szenvedélyek és rokon fogalmak, mert a szomorúság a már jelenlévő rosszra, a félelem a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező rosszra vonatkozik, és az evangelisták által használt különböző kifejezések, valamint az egyházatyák magyarázatai egyaránt arra utalnak, hogy Krisztus valóban szomorú volt és félt.

„Krisztus azért jött, hogy megváltsa az emberi fajt. A megváltás művét azonban csak szenvedésen keresztül tudta méltó módon beteljesíteni (…). Ezért olyan gyengeségeket kellett magára öltenie, amelyek miatt képes volt szenvedni.” – írja Aquinói. Jézus félelmének lehetőségi feltétele és oka Isten döntése, amellyel megváltásunkért felvette az emberi természetet, és vele mindazt, ami ehhez a természethez általános értelemben tartozott, „az éhséget, szomjúságot, fájdalmat, szomorúságot” (Beda). A félelem szintén az emberi természet sajátossága, „mert valamennyi dolog, amit a Teremtő hozott a semmiből a létezésre, természeténél fogva a lét, nem pedig a nemlét után vágyakozik” mondja Damascenus (Damaszkuszi Szent János), ezért vonzódik az ember mindahhoz, ami a létét fenntartja és fél attól, ami csökkenti és megszünteti azt. Ez az emberi természetnek megfelelő félelem, ami megvolt Krisztusban. De ugyancsak Damascenus szerint van a félelemnek egy másik fajtája, amely nem természetes, „az értelem árulásából fakad, a hit hiányából, és a halál órája felőli tudatlanságából, mint amikor például éjszaka egy véletlen zaj miatt félünk”. Krisztus Urunk tökéletes értelemmel és tudással rendelkezett mindenről, hit helyett a színelátással, így ezt a félelmet nem vette magára. „Ezért Ő soha nem érzett félelmet, kivéve a szenvedésének órájában, bár gyakran tapasztalta a veszély miatti visszahúzódásra késztetést, a helyzetnek megfelelően. Mert Ő nem volt tudatlan a kijelölt idővel kapcsolatban.” – mondja. A Damascenus által megkülönböztetett előbbi fajta félelmet Szent Jeromos propassionak nevezte, megkülönböztetve az emberi természethez nem tartozó bűnös szenvedélyektől (passiones). Az előbbi meglétét állítja Krisztusról, az utóbbit viszont tagadja.

Aquinói Szent Tamás arról is ír, hogy Krisztus tökéletes emberségében minden emberi természethez tartozó szenvedély értelemnek és akaratnak teljesen alárendelve volt, így a szenvedélyek sosem előzhették meg benne az értelem és akarat mozdulását. Ez vonatkozott a szomorúságra és félelemre is, amelynek ideje a sötétség órájának bekövetkeztével jött el és Krisztus haláláig tartott. („Szomorú az én lelkem mindhalálig”). És ez a szomorúság és félelem nem úrrá lett Krisztuson, hanem elejétől a végéig „kontroll alatt” volt: az Atyához kötött akaratú Emberfia vállalta a szomorúság és félelem által okozott valódi szenvedést az emberi akaratában, anélkül, hogy ez megingatta volna egyetlen pillanatra is Atyához való kapcsolódását. Kiszolgáltatta magát az emberi természetnek sajátosan megfelelő félelemnek, de meg is haladta a természetest, mert akaratát nem előzték meg ezek a szenvedélyek sem, akarata az Atyánál maradt. Ahogy Damascenus írja: „Mert Krisztusban semmi sem kényszerből történt, hanem minden önkéntes volt; akaratával éhezett, akaratával félt vagy szomorkodott.”

Nekünk, akiknek alsóbb képességei működésükben gyakran megelőzik vagy kikerülik az értelem döntését, így a mi félelmeink nem értelemnek alárendelt jelzések az elkerülhetetlen veszélyről, nehéz elképzelni, hogy miként működött a félelem mi Urunkban. De abban, amit Damascenus a szomorúság és félelem idejéről mondott, támpontot kaphatunk: az alsóbb képességek az emberi természetnek Isten által teremtett képességei, amelyek a létfenntartást szolgálják, és a megfelelő időben való működésük Isten terveinek megfelelőek. És Krisztusban a szomorúság és félelem akkor működtek, amikor rendelt idejük volt a sötétség órájának elérkezte miatt: a megfelelő időben adtak jelzést, és nem teperték le az értelmét, nem lettek urrá az akaratán. Ezért talán joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a vérrel verítékezés valóban csak vagy elsősorban a halálfélelem miatt történt volna? Tényleg csak az emberi természet rettegése lett volna a szenvedéstől és elmúlástól?

Abban, hogy Krisztus félt, szomorú volt, egyetértés volt az egyházatyák között, és mivel nagyon fontos tanítás ez Krisztus valóságos emberségéről, gyakran hivatkozott szentírási történés volt az apologéták között az eretnekek ellen. De arra vonatkozóan, hogy milyen rosszra is vonatkozott ez a szomorúság és félelem, az egyházatyák meglehetősen változatos meglátásokat sorakoztatnak fel. Ezeknek vissza-visszatérő jellemzője, hogy Krisztus szomorúságát, azaz a már bekövetkezett és jelen lévő rosszra vonatkozó gyötrődést elsődlegesen mégsem csak, vagy elsősorban a szenvedéstől való természetes emberi irtózattal magyarázzák, hanem a más emberek bűne miatti bánkódással. Néhány példa Aquinói Szent Tamás gyűjteményéből, a Catena Aureaból:

Szent Jeromos: „Az Úr tehát nem a szenvedéstől való félelem miatt szomorkodott, hiszen azért jött, hogy szenvedjen, és Pétert megdorgálta félelméért, hanem a nyomorult Júdás miatt, a többi apostol botránkozása miatt, a zsidó nemzet visszautasítása és elvetése, valamint a boldogtalan Jeruzsálem bukása miatt”; „Nem a halál miatt szomorkodik, hanem “mindhalálig”, amíg csak szenvedése által meg nem szabadította az apostolokat.”

Szent Hiláriusz: „Mivel tehát azt olvastuk, hogy az Úr szomorú volt, fedezzük fel gyötrelmének okait. Előre megmondta mindnyájuknak, hogy meg fognak botránkozni, és Péternek, hogy háromszor is megtagadja Urát; és őt, Jakabot és Jánost magához véve, elkezdett szomorkodni. Tehát nem azelőtt szomorkodott, mielőtt magához vette őket, hanem minden félelme azután kezdődött, hogy magához vette őket; így gyötrődése nem önmagáért volt, hanem azokért, akiket magához vett.”

Theophylactus: „Egyesek ezt úgy értelmezték, mintha azt mondta volna: ’Szomorú vagyok, de nem azért, mert meg kell halnom, hanem azért, mert a zsidók, az én honfitársaim, akarnak megfeszíteni engem’”.

Őket és más egyházatyákat olvasva mondhatjuk ugyan egyik-másikuknak a sajátunkkal rokon véleményéhez csatlakozva, hogy ez a valószínű, de a legvalószínűbb mégis az, hogy Jézus agóniájának okai mindezek együtt, és ezen felül még számtalan más is, amelyek együtt teszik ki teljes tartalmát értünk vállalt lelki szenvedésének, ami egészen meg nem ismerhető misztériummá teszi azt. De a misztérium megismerésére mégis törekedhetünk, és valamivel mélyebb megértésre juthatunk eme misztériummal kapcsolatban, ha a vérrel verítékezést a megváltásnak legelső isteni meghirdetése („protoevangélium”) után elhangzó prófécia vonatkozásában szemléljük, a Teremtés könyvének harmadik fejezete szerint.

Az elbukott Ádámnak ott ezt mondja Isten: „Fáradsággal szerzed meg rajta eledeled életed minden napján. Tövist és bojtorjánt fog teremni számodra… Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.”

És az átoknak megfelelően a kertből kiűzött Ádám arca verejtékével dolgozott a kenyeréért, míg vissza nem tért a földbe, az alvilágba, amelynek héber megnevezése is utalás a Teremtés könyvében elhangzó átokra, mert a seol (alvilág, pokol) a ’kér, követel’ jelentéstartalmú igéből képzett főnév: az átok nyomán föld visszakövetelheti azt, ami belőle lett.

De Jézus Krisztus, a Kenyér Házában (Betlehem) született új Ádám, az Élet Kenyere, magára vette Ádám átkát: arca véresen verejtékezett az életadó kenyerünkért egy másik kertben, és ez töviskoronát termett neki, így Krisztus – Pál apostol szavai szerint – maga lett átokká (Gal 3,13) értünk a keresztfán függve, míg vissza nem tért a földbe, hogy mindezzel megváltson minket az alvilág, a halál hatalmából.

És hogy ez a párhuzam nem légből kapott vagy véletlen egybeesésre alapoz, hanem üdvtörténeti Oltáriszentségre irányulásra, megemlékezhetünk még a mózesi törvényben (Lev 24,5-9) előírt szertartásról is, amely során a Szent Sátor szentélyében a papok hetenként a Jelenlét Kenyerét ették a színarany oltárról az Élet Kenyerének előképeként, amely előkép előtt is színarany mécsesben kellett égnie a tiszta olajnak a Jelenlétet jelezve.

A Getszemáni kertben vérrel verítékező, a megostorozott, a tövissel koronázott, majd a Golgotán feláldozott Krisztus valóságos emberként és valóságos Istenként egyszerre volt az engesztelő áldozatot felajánló főpap és tökéletes elégtételt nyújtó áldozat: a világ végéig velünk lévő Élő Kenyér. És ha már jövendölés és előképek sora utalt rá és készítette elő, elképzelhető lenne, hogy maga a vérrel verítékezés ne erre a golgotai, egyben eucharisztikus áldozat vonatkozásában lenne értelmezhető, hanem a puszta emberi létfenntartásra törekvő természetes emberi félelemként? Ha a vérrel verítékezés viszont valóban ilyen eucharisztikus vonatkozású volt, akkor mélységei megsejthetőek a szentmise párhuzamában szemlélve. És ez alapján valószínűleg leírható az Élet Kenyeréért való lelki küzdelemként, és talán a szándék felindításaként.

A Getszemáni kert felé tartó Jézus és apostolok zsoltározva közeledtek, ahogy a papok is zsoltározva készülnek a szentmisére, jó eséllyel ugyanazon zsoltárok mondásával, mint Krisztus és az apostolok, hiszen a papok által mondott zsoltárok igen ősi hagyomány által meghatározottak. A kertben Jézus arra szólítja fel az apostolokat, hogy imádkozzanak, nehogy kísértésbe essenek. És minden apostol nyilván imádkozott is hosszabban-rövidebben, míg el nem nyomta őt az álom. Ahogy a papok is imádkozták saját imáikat, vagy Szent Ambrus, Szent Tamás imáit mise előtt. A papok számára előírt imák végén van egy formula a szándék felindítására (Formula intensionis ante missam), amelynek jelen formájában ugyan csak 16. századi előírás, de az emberi természet igen mély ismeretéről tanúskodik. Ez azt mutatja, hogy az Egyház nem tartotta elegendőnek a pap általános tudását a szentmise lényegéről, a miserend összeállításában és követésében megnyilvánuló általános szándékot, netán a cetlire leírt konkrét miseszándékot, hanem megkövetelte a szentmise végső céljának és mibenlétének, az általános és konkrét szándéknak kifejezett tudatosítását is a szentmise előtt. A papok közül talán törpe kisebbséget alkothatnak azok, akik ezt a szándékfelindítást az előírások szerint végzik is, talán mert nem látják értelmét, talán másért. És ez alapján joggal kérdezhetnénk, hogy ugyan miért kellett Krisztusnál a szándék felindítása? Feltétlenül szükség lett volna rá? Nem maradhatott volna el?

És mintha ezt a kételyt megerősítené maga Krisztus is, amikor ennek a kehelynek elmúlását kérte. Mert amikor azért imádkozott, hogy ha lehetséges múljon el tőle ez a kehely, aligha érthette ezt általában a keresztáldozat elmaradására, hiszen akarata foganása pillanatától erre irányult. Ha kérése mégis erre irányult volna, az teljes ellentétben állt volna mindazzal, amiért megtestesült, tehát teljes ellentétben állt volna az értelemmel. De nem ez volt a helyzet, ezért kérdezi János evangéliumában a kardot rántó Pétertől, hogy talán ne igya-e ki a kelyhet, amelyet az Atya készített neki? Az emberi értelem és akarat irányulhatott viszont a megváltó kereszthalálon felüli szenvedés egy részének megszűnésére. Így a vérrel verítékezésnél említett kehely („ez a kehely”) valószínűleg nem a szenvedés egésze volt, hanem arra a lelki szenvedésre vonatkozott, amelyben Jézusnak a vérrel verítékezés során volt része, amely nélkül ugyan „érvényes” lett volna áldozata, de amely az isteni tervben mégis szükséges volt a megváltásunkhoz.

Jézus akarata, szeretete tökéletesen az Atyára irányult, és minden mást csak az Atyáért szeretett: a látószöge nem az emberé volt, hanem az Istené. Megváltó szenvedése ezért nem csak az emberért közbenjáró főpap képével írható le: az Istenember agóniájában az ember látta és szenvedte az Isten megsértését. Mert bár Krisztusnak isteni tudása és embereken látottakból szerzett tapasztalata is volt a bűn mibenlétéről, a Getszemáni kertben talán konkrétan is látta azok bűneit, akiket szenvedésével és halálával megváltani készült.

És az ember megszenvedte az Istenen esett sérelmek végtelen folyamának áradását: mert micsoda borzalom lehetett látni minden múltbeli, kortárs és jövőbeli megváltott ember szörnyű bűneit az Isten szemével az Emberfiának. Az én bűneimet… Mert neki nem általánosságban a bűntől kellett minket megváltania, hanem elégtételt adnia minden konkrét szörnyű bűnünkért, és ehhez mindent látnia kellett kínhalála előtt. Vajon nem erre utal a zsoltáros a (katolikus számozás szerinti) 17. zsoltárban, amikor ezt mondja:

„Körülvettek engem a halál fájdalmai, és a gonoszság (törvénytelenség, bűn) megáradt folyói megzavartak engem, a pokol (szülési) fájdalmai (ὠδῖνες) körülzártak engem, megelőztek engem a halál csapdái”

A halál csapdái az embereket a pokolra szülő bűnök, és ahogy a Példabeszédekben olvashatjuk (Péld 30, 15-16), három dolog van, amely telhetetlen és egy negyedik, amely sosem mondja, hogy elég: a pokol, az anyaméh szája, a föld, a negyedik pedig a (pokolban égő) tűz.

A bűnök végtelenül áradó folyama vette körül Krisztust, mert minden bűnünket magára kellett vennie, hogy átokká legyen értünk. Mert a Getszemáni kertben történt meg vele az, amit a másik előképével, a bűnbakkal tettek az emberek a mózesi törvény szerint (Lev 16,20-22). Az Atya is így járt el: mindkét kezét rátette Fia fejére, és felvonultatta szemei előtt Izrael fiainak minden gonoszságát, minden vétkét s bűnét, és Fia fejére átkozta azokat. A bűn képei, sikolyai, hörgései, nyögései, szagai, röhögései, végtelen rútságai és förtelmességei mind az ártatlan fejen… Hogy a Fiúnak aztán a kereszten része legyen a pusztába kergetett bak magárahagyottságában is („Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?!”), majd a másik előkép, az áldozati bak sorsában is, amelynek kiontott vérével tisztították meg a szentélyt.

A Lukács evangéliuma által leírt angyali megerősítéssel kapcsolatban nehéz pontos eligazítást találni az egyházatyáknál. Többen, így őket követve Aquinói Szent Tamás is arról írnak, hogy ez a szakasz a Krisztus emberségéről szóló tanúságtétel, de nem szólnak arról, hogy vajon miben is állhatott ez az angyali megerősítés. Szent Tamás máshol, az angyalokról szóló tanításában beszél viszont arról, hogy az angyalok nem világosíthatták fel Krisztust, mert ő nem szorult rá értelmének angyali megvilágítására, sem lelkének megerősítésére. Ezek alapján, ha a megerősítésnek netán szellemi jellege is lehetett, és képben vagy valamilyen közlés formájában történt, az nem mutathatott újat Jézusnak, nem jelenthette értelme megvilágosítását és akarata megerősítését sem angyali hatásra, hanem legfeljebb valamely által ismert tényt ajánlhatott figyelmébe, például a megváltásra sóvárgó lelkek vágyakozását, ahogy az kegyes irodalomban időnként megjelent.

Aquinói Szent Tamás szerint Jézusnak nem volt a más emberek melletti szolgálathoz hasonlót végző őrangyala, hiszen őt maga az Ige irányította emberségében, nem szorult rá angyal irányítására, így őrangyal helyett szent emberségét szolgáló angyalok vették körül. Ennek szentírási bizonysága Máté evangéliumában lelhető fel a pusztai megkísértés után, amikor „angyalok jöttek hozzá és szolgáltak neki” (Mt 4,11). Ez a szolgálat testi megerősítést nyújtó fizikai szolgálattételt jelenthetett, hiszen a pusztai megkísértés kiindulási helyzete a negyven napnyi böjt után megéhező Krisztus volt.

Ugyancsak ilyen fizikai szolgálattételre utal a vérrel verítékezésnél az angyali megerősítésre Lukács evangelista által használt görög ige is (ἐνισχύων), amelynek másik előfordulása az Apostolok Cselekedeteiben (Csel 9,19) található. Ott a megtérése után írja Szent Pálról Lukács evangelista, hogy miután ételt vett magához, megerősödött. Ezek alapján feltételezhetően a Getszemániban szintén valamilyen táplálék, ital átnyújtása lehetett a megerősítés. Hogy az Emberfiát megtámogassa a rá váró emberfeletti szenvedés végigvitelében.

https://invocabo.wordpress.com/2024/03/10/agonia/

❤️MEDJUGORJE🙏 Medjugorje-i Szűz Mária SÍR”

Teológiai válasz a Gisella Cardiával foglalkozó bizottsághoz

A következő válasz Peter Bannistertől származik, MTh, MPhil – a Countdown to the Kingdom üzeneteinek fordítója:

 

Marco Salvi, a Civita Castellana Egyházmegye püspökének az állítólagos trevignano romanói eseményekről szóló rendeletéről

 

Ezen a héten értesültem Marco Salvi püspök Gisella Cardiáról és a trevignano romanói állítólagos Mária-jelenésekről szóló rendeletéről, amely az ítélettel zárult. constat de non supernaturalitate.

Természetesen el kell ismerni, hogy a püspöknek teljes mértékben megvan a joga e rendelet kiadására, és fegyelemként azt minden érintettnek tiszteletben kell tartania, egyházmegyei joghatóságának és az egyéni lelkiismeret sérthetetlenségének határain belül.

Peter Bannister (balra) Gizellával és férjével, Giannával.

A rendeletre vonatkozó alábbi megjegyzések tehát a Cività Castellana egyházmegyén kívülről érkező (laikus) szemlélőtől és egy 1800-tól napjainkig terjedő katolikus misztika területére szakosodott teológiai kutató szemszögéből származnak. Miután megismerkedtem Trevignano Romano esetével, jómagam is jelentős mennyiségű anyagot nyújtottam be az Egyházmegye megfontolására (amelynek kézhezvételét soha nem igazolták), mind a Gisella Cardia által 2016 óta kapott állítólagos üzenetek részletes tanulmányozása alapján. és egy látogatás Trevignano Romanóban 2023 márciusában. Salvi püspök iránti tisztelettel, intellektuálisan tisztességtelen lenne úgy tenni, mintha meg vagyok győződve arról, hogy a bizottság logikusan indokolt következtetésre jutott.

A rendeletet olvasva számomra rendkívül meglepő, hogy az kizárólag az értelmezési kérdéseket érinti, mind a bizottsághoz beérkezett (ellentmondó) tanúvallomások, mind az üzenetek tekintetében. A dokumentumban felkínált értelmezés egyértelműen tükrözi a bizottság tagjainak véleményét, amely óhatatlanul szubjektív, és minden bizonnyal más lenne, ha más teológusokat is bevonnának az értékelésbe. A RAI Porta a Porta-n a „millenarizmus” üzeneteivel és a „világvégéről” szóló beszéddel szemben megfogalmazott vád egyértelműen vitatható annyiban, hogy több állítólagos misztikus is azonos eszkatológiai tartalmú feltételezett lokúciókért szerezte meg az Imprimaturt; Nyilvánvalóan vita tárgya, hogy írásaik természetfeletti ihletésűek-e vagy sem, de vitathatatlan tény, hogy az értékelésükben részt vevő püspökök és teológusok úgy ítélték meg, hogy az eszkatológia nem ütközik az Egyház tanával. A probléma középpontjában a szükséges különbségtétel a „világvége” és az „idők vége” között van: a legkomolyabb prófétai forrásokban mindig az utóbbira hivatkoznak (a szellemben). St Louis de Grignon de Montfort), és a trevignano romanói állítólagos üzenetek sem kivételek e tekintetben.

Isteni parancsolataid megszegtek, evangéliumod félre van vetve, a gonoszság áradata elárasztja az egész földet, és elragadja a te szolgáidat is. Az egész föld puszta, az istentelenség uralkodik, a te szentélyed megszentségtelenedett, és a pusztaság utálatossága még a szent helyet is beszennyezte. Az igazságosság istene, a bosszúállás istene, akkor hagyod, hogy minden ugyanúgy menjen? Mindennek ugyanaz a vége lesz, mint Szodomának és Gomorának? Soha nem töröd meg a csendet? Örökké elviseled mindezt? Nem igaz, hogy a te akaratodnak meg kell történnie a földön, ahogy a mennyben? Nem igaz, hogy el kell jönnie a királyságodnak? Nem adtál néhány, számodra kedves léleknek víziót az Egyház jövőbeni megújulásáról? -Utca. Louis de Montfort, Ima a misszionáriusok számára, N. 5

A rendeletből teljességgel hiányzik az ügy objektív elemeinek elemzése, mint például a csodás gyógyulások állításai, a napsugárzás dokumentált jelenségei a jelenés helyén, és mindenekelőtt a Gisella Cardia állítólagos megbélyegzése (én személyesen voltam szemtanúja és filmre vettem a illatos olaj váladékozása a kezéből 24. március 2023-én, tanúk jelenlétében), amely a nagypénteki szenvedély élményében csúcsosodott ki, amelyet több tucat ember szemtanúja volt, és egy orvoscsoport tanulmányozta. E tekintetben rendelkezésünkre áll Dr. Rosanna Chifari Negri neurológus és sebészorvos Gisella Cardia sebeiről szóló írásos jelentése, valamint a nagypénteki szenvedély állítólagos átéléséhez kapcsolódó, tudományosan megmagyarázhatatlan jelenségekkel kapcsolatos vallomása. Mindehhez a bizottság munkájáról beszámoló rendelet meglepő módon semmiféle utalást nem tesz, ami meglepő, mivel az objektíven létező jelenségek értékelése vitathatatlanul nagyobb súllyal bír egy pártatlan vizsgálat keretében, mint a szövegértelmezéssel kapcsolatos szubjektív vélemények, ill. választások egymásnak ellentmondó tanúvallomások között.

 

Az állítólagosan vért kiömlő Szűz Mária-szoborral kapcsolatban a dokumentum megemlíti, hogy az olasz jogi hatóságok nem voltak hajlandók átadni a Szűz Mária szobor folyadékának 2016-os elemzését, ezzel elismerve, hogy semmilyen elemzés nem volt lehetséges. a Bizottság tegye meg. Tekintettel arra, hogy ez a helyzet, nehéz megérteni, hogyan lehet bármilyen pozitív vagy negatív következtetést levonni, vagy hogyan lehet logikusan kizárni egy természetfeletti magyarázatot, különösen, mivel a kérdéses szobrocskából több állítólagos könnyezés is előfordult ( többek között egy tévéstáb előtt 2023 májusában) és másoktól Gisella Cardia jelenlétében Olaszország más részein. Sok más elem megmagyarázatlan maradt, mint például a Gisella Cardia bőrén lévő hemográfiai képek és figyelemre méltó hasonlóságuk a Natuzza Evola esetében megfigyeltekkel, a vér megmagyarázhatatlan jelenléte Jézus Isteni Irgalmasság képén Gisella Trevignano Romano-i házában vagy a feliratok. a falakon található ősi nyelveken, aminek én is szemtanúja voltam, és 24. március 2023-én filmre is vettem. Mindezeknek a jelenségeknek vannak előzményei a katolikus misztikus hagyományban, és prima facie úgy tűnik, hogy az Isten által használt „isteni nyelvtan” kategóriájába tartoznak. hogy felhívjuk figyelmünket a szóban forgó látók üzeneteire. Az ilyen jelenségek természetes okoknak való tulajdonítása nyilvánvalóan abszurd: az egyetlen lehetőség a szándékos csalás vagy a nem emberi eredetű. Mivel a rendelet nem szolgáltat bizonyítékot a csalásra, és nem állítja, hogy ezek a jelenségek ördögi eredetűek lennének, az egyetlen következtetés az, hogy nem vizsgálták őket alaposan. Ebben a helyzetben nehéz belátni, hogyan sikerült elérni a non-szupernaturalitate constat de non-szupernaturalitate (szemben a non constat de supernaturalitate általánosabb nyílt ítéletével), mivel úgy tűnik, hogy ezen objektíven létező jelenségek elemzése nem játszott szerepet vizsgálat.

Jóllehet nyilvánvalóan tiszteletben tartom a Bizottság munkáját és Salvi püspök hatalmát a Civita Castellana egyházmegyén belül, tekintettel az esetről első kézből szerzett ismereteimre, sajnálattal kell kijelentenem, hogy lehetetlen, hogy ne tekintsem a vizsgálatot súlyosan hiányosnak. Ezért nagyon remélem, hogy a mostani ítélet ellenére a jövőben további elemzésekre kerül sor a teológiai kutatás és az igazság teljesebb megismerése érdekében.

-Peter Bannister, 9. március 2024