Vigano érsek a harmadik fatimai titok nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a következőképpen nyilatkozik: „A fatimai titok harmadik részének szövegét Lucia nővér 1944-ben átadta a Leiriai Egyházmegye püspökének. Azokra a látomásokra vonatkozik, amelyeket 1917-ben három pásztorgyermek látott, és amelyekre vonatkozóan a Szűzanya kimondottan kijelentette,, hogy 1960-ban kell felfedni azokat. 1957-ben, azaz XII. Pius pontifikátusa idején, kézbesítve lettek a Szent Officiumnak. XXIII. János 1959-ben elolvasta ezeket, és úgy döntött, hogy nem lesznek nyilvánosságra hozva.“
Ezt a videót megnézheted itt is: https://maria-konsoller.wistia.com/medias/7cpyn8h9dd
https://rumble.com/v5g56ah-kivonat-vigano.html
https://cos.tv/videos/play/55742023555125248
https://youtu.be/1ftz4Bu9dMw
Vigano érsek a továbbiakban arról beszél, hogy a harmadik fatimai titok szövegét meghamisították: „VI. Pál ugyanezt tette 1967-ben. II. János Pál 1978-ban olvasta el a szöveget. 2000-ben a jubileum alkalmából utasítást adott a nyilvánosságra hozatalára, és az embereket abban a meggyőződésben hagyta, hogy a teljes szövegről van szó, azzal, hogy a meglőtt pápáról szóló látomás őrá vonatkozik, pontosabban arra a merényletre, amelyet 1981. május 13-án követtek ellene a Szentpéter téren. A gyanú, hogy a titok szövege meg lett hamisítva, több mint indokolt. Azokon az eltéréseken és technikai rendellenességeken kívül, mint például a Lucia nővér által használt papír formátuma, számomra világosnak tűnik, hogy a „felfedett“ tartalom cenzúrázva volt, hogy ne igazolja azt, ami abban van, és amit mindenki lát: a katolikus egyház belülről történő bomlasztását …“
Vigano érsek arról beszél, hogy a hierarchia cenzúrázta a fatimai titkokat: „Másoldalról pedig nem meglepő, hogy az a hierarchia, amely meghamisítja a Szentírást és az egyház tanítását, olyan messzire is el tud menni, hogy cenzúrázza a Legszentebb Szűz szavait is, amelyek az egyház által elismert jelenésre vonatkoznak.“
Carlo Maria Vigano elmagyarázza, hogy miért volt a Vatikáni Kormányzóságról nunciusként az USA-ba küldve. Nem előléptetésről volt szó, hanem éppen ellenkezőleg: „Benedek pápa előttem kétszer kifejezte azt a kívánságát, hogy engem nevezzenek ki a Szentszék gazdasági ügyekkel foglalkozó prefektúrája elnökévé Velasio de Paolis helyett. Ez olyan poszt, amelyről azt mondta nekem, hogy „itt tudnám a legjobban szolgálni a Szentszéket‘. Bertone azonban elérte azt, hogy Washingtonba küldjenek, minél messzebb a római kúriától és azoktól, akiket ‚nyugtalanítottam‘ a korrupció ellenes harcommal.“
Vigano érsek elmondja, hogy milyen okból érdeklődött Bergoglio az ő korrupció ellenes harcára vonatkozóan. Bergoglio nem akarta felszámolni a korrupciót, hanem a korrumpált prelátusok neveit akarta megtudni, hogy megzsarolhassa őket: „Amikor 2013. június 23-án találkoztam Bergoglioval, azután, hogy McCarrickról és az USA-beli jezsuitákról érdeklődött nálam, hogy kiderítse, milyen az én álláspontom, megkért, hogy adjam át neki azt az iratot, amelyet a Benedek által vizsgálat céljából kinevezett három bíborosnak átadtam.Haladéktalanul megtettem ezt és ő azt mondta nekem: ‚A hálószobámban van egy kis páncélszekrény. Oda berakom ezt (amit meg is tett), és este elolvasom.‘
Egyértelmű, hogy Bergogliot csak az érdekelte, hogy kik azok a korrumpált emberek, hogy kihasználhassa, irányíthassa és megzsarolhassa őket.“
Fernandez bíboros kihirdette Carlo Maria Vigano ún. latae sententiae exkommunikációját, állítólagosan a skizma bűntettéért. Vigano érsek saját maga magyarázza el, hogy ez az ún. exkommunikáció miért érvénytelen: „2024. június 11-én csupán egy e-mailben tájékoztattak (anélkül, hogy bármiféle hivatalos értesítést kaptam volna) az ellenem folyó kánoni perről, és nekem azt mondták, hogy ha ellentmondást akarok előterjeszteni az ellenem felhozott vádakkal szemben, meg kell jelennem Rómában már kilenc nap múlva, június 20-án, vagy írásban védőiratot kell benyújtanom június 28-ig, Szt. Péter és Szt. Pál ünnepének vigíliájáig.
Az ellenem felhozott vádak egyáltalán nem konzisztensek: skizmával vádolnak, mert kétségbe vontam Bergoglio legitimitását és elutasítottam a II. Vatikáni Zsinatot.“
Carlo Maria Vigano érsek a továbbiakban elmondja, hogy a törvény által előírt büntetés mely esetben nem vonatkozik a vádlottra. Hangsúlyozza, hogy a törvény figyelembe veszi a vádlott azon meggyőződését, hogy az, aki Péter székében ül, nem pápa. A Szentírás, a szentatyák és az egyház tanítói szerint a nyilvánvaló heretikus ipso facto ki van zárva az egyházból, ezért nem érvényes pápa. „A törvény elismeri, hogy nem lehet olyan vádat emelni, hogy az illető akaratlagosan vagy szándékosan okozott viszályt, ha az illető meg van győződve arról, hogy az, aki Péter székében ül, nem pápa, és amennyiben bebizonyosodik,, hogy a gyanúja megalapozatlan, hajlandó alávetni magát a Péter székében ülő tekintélyének. Jorge Maria Bergogliot antipápának vagy helyesebben szólva ellenpápának, bitorlónak, a katolikusellenes lobby ügynökének tekintem, amely évtizedeken keresztül szivárgott az egyházba. Annak bizonyítéka, hogy semmi köze a pápasághoz, a számos herézise és a felforgató vezetői és magiszteriális aktusainak összhangja, nagyon súlyos ismérvei a tényállásnak, amelyeket nem lehet elhamarkodottan elutasítani, mintha ‚felségsértés‘ bűntettéről lenne szó.‘.“
Az érsek a továbbiakban elmagyarázza, hogy mi a helyzet a római dikasztériumok által kiadott dokumentumok érvényességével abban az esetben, ha a pápaságot hamis pápa bitorolja: „Tekintet nélkül a bíróságon kívüli kánoni eljárás módjára és lényegére, az a tény, hogy az apostoli szék megüresedett és Péter székét egy hamis pápa kaparintotta meg, a római dikasztériumok minden aktusát érvénytelenné és hatálytalanná teszi, tehát az én exkommunikálásom is érvénytelen.“
Vigano érsek a kirakatper lényegét elemzi és kánoni rövidzárlatnak nevezi. Bergoglio a herézis vádjára nem a herézisek elutasításával válaszol, hanem abszurd módon skizma bűntettével vádolja meg azt, aki őt igazul vádolja. Bergoglio, a hamis pápa esetében, a skizma lehetetlen. Paradox, hogy ez az érvénytelen pápa a nemlétező skizma indokával egy ártatlant exkommunikációval sújt. Miközben Bergoglio a heréziseivel többszörösen kizárta magát az egyházból: „Kánoni rövidzárlat áll előttünk, mégpedig hogy az egyházban a legnagyobb földi tekintéllyel bíró személy abban a pillanatban, amikor herézissel vádolják azzal reagál, hogy skizmával vádolja meg az őt vádlót, és exkommunikációval bünteti. Ez az igazságszolgáltatással történő célzott visszaélés – a diktatúrákra jellemző –, amely a Törvényhozó szándékával ellentétes.“
Vigano érsek IV. Pál hittani bullájára hivatkozik, amely a Szentírás alapján a Gal 1,8-9 szerint kimondja, hogy a nyilvánvaló heretikus – aki ma Bergoglio – kizárta magát az egyházból és Krisztus titokzatos testéből, és mindaz, amit tesz, érvénytelen: „Igazságosan vonatkozik rá IV. Pál bullájának rendelkezése, mégpedig hogy éppen a herézisekkel való összefonódása zárja ki a heretikust az egyházból és teszi a tekintélyét illegitimmé, érvénytelenné és semmissé.“
Vigano érsek felsorolja azoknak a nevét, akik ma a legveszélyesebbek a Vatikánban az egyház szisztematikus felszámolásában való bűnrészességük miatt: „Bergoglio után a legveszélyesebb Fernández, Hollerich, Roche, Peña, Parra … Ezek a férfiak, az államtitkárral, Parolinnal együtt, mindannyian bűnrészesek a Vatikán és az egész egyház katasztrofális irányításában.
Ami Parolin bíborost illeti, az érsek figyelmeztet arra a rendkívüli tényre, amelyről azonban hallgatnak: „Csak úgy mellesleg megemlítem, hogy Parolin az államtitkárság második szekciója hálózatának tagja volt, amelyet abban az időben a szabadkőműves Silvestrini vezetett. Silvestrini a szentgalleni maffia élenjáró tagja volt, és Parolin neki köszönheti az előléptetését.“
+ Illés
a Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2024.9.8.
Vigano érsek jellemzi néhány testvériség jelenlegi tevékenységét, mint például a Krisztus Király Intézetét: „A Krisztus Király és Főpap Intézet esetében a rituális és a ceremoniális kérdés észrevehetően dominál a hittani kérdéssel szemben, és nem véletlen, hogy az általános felbomlás közepette úgy tűnik, mintha a griciglianói kanonokok ki lennének emelve az opozícióból és az osztrakizációból. Nem jelentenek problémát, mert a legkisebb mértékben sem vonják kétségbe az új irányt, és konstitúcióikban valóban terjedelmesen idézik a zsinati dokumentumokat. A többi intézet szintén túlél.“
Ezt a videót megnézheted itt is: https://maria-oa-tselisa.wistia.com/medias/d5b91ika0m
https://rumble.com/v5g9uid-kivonat-vigano-2.html
https://cos.tv/videos/play/55764374548157440
https://youtu.be/WrqpC2f0-K4
Vigano érsek jellemzi a jelenlegi X. Szent Piusz Testvériséget is: „A X. Szent Piusz Testvériség ötven évnyi tevékenységét követően a kifáradás jeleit mutatja, és néha úgy tűnik, hogy a Santa Marta-i szörnyűségekkel kapcsolatos hallgatását a meg nem támadásról szóló csendes megállapodás motiválja. Talán abban a reményben, hogy a testvériség majd a konzervatizmus és részben a katolikus tradicionalizmus gyűjtőhelyévé válhat, amint Bergoglio felszámolja a ‚konkurenciát‘, az Ecclesia Dei volt intézeteit. Attól tartok, hogy ez a remény végül a tényleges skizma ratifikációjához vezet, ami már létezik az egyházban.“
Vigano érsek előrejelzést ad, hogy mi fog történni a legnagyobb valószínűség szerint az igazhitű katolikusokkal, akik a nyilvánvaló heretikust heretikusnak nevezik: „Rákényszeríti a katolikusokat, hogy hagyják el a hivatalos egyházat, mintha ők lennének a skizma állapotában, és nem a római hierarchia. A kritikus hangok eltávolítását követően Bergoglionak ‚saját heretikus egyháza‘ lesz, amelyből kiutasították azokat a papokat és hívőket, akik nem értenek egyet a ‚permanens forradalommal.”
Vigano érsek figyelembe veszi az egyszerű hívők dezorientáltságát is, akik nem látnak bele az egyházi háttértörténésekbe: „Ami a hívőket illeti, úgy vélem, hogy elengedhetetlen megérteni azt, hogy az egyházban nagy zavarodottság és anarchia uralkodik.“
Vigano érsek mint az USA volt nunciusa értékeli az amerikai episzkopátust. „Az amerikai episzkopátus a Vatikán részéről történő több évtizedes rossz vezetés gyümölcse: korrupció és nagyon erős homoszexuális lobbi – amelyet túlnyomórészt McCarrick pártfogoltjai alkotnak – teljesen elfogadja az új bergogliánus agendát, botrányosan aláveti magát a radikális baloldalnak, amely rombolja az Egyesült Államokat. A korrumpált emberek közé sorolható Spellman, Bernardina, Deardena, McCarrick bíboros és utódaik, úgy mint a jezsuiták, akiknek döntő szerepe volt a katolicizmus bomlasztásában.“
Az érsek említést tesz az USA-beli püspökök egészséges részéről is, akiket igyekezett támogatni: „A püspökök egészséges része – akiket nunciusként minden lehetséges módon igyekeztem támogatni és védelmezni – kisebbségben van; konzervatív, de zsinati módon gondolkodik.
Vigano érsek elmondja, hogy a jövőben mi szerint lehet felismerni az igazi pápát: „Ha azonban a Gondviselés igazi pápát méltóztatik adni az egyháznak, arról lehet majd felismerni, hogy a zsinatot érvénytelennek nyilvánítja, és elítéli az összes rosszat, amit (a zsinat) előidézett … .“
Vigano érsek összehasonlítja az exkommunikált Honorius pápát és a bűnét a herézist illetően a jelenlegi nyilvánvaló heretikussal, Bergoglioval: „Szükséges a tévelygés elítélése, hogy az Isten, azaz a legfőbb Igazság által teremtett rendet, amelyet felforgattak, helyre lehessen állítani. II. Leó pápa nem azért zárta ki Honoriust az egyházból, mert heretikus volt, hanem azért, mert ‚istentelen árulással igyekezett felforgatni a szeplőtelen hitet‘. Honorius nem ítélte el egyértelműen a monoteletizmus herézisét, amely szerint Krisztusnak nem volt két akarata… Bergoglio felforgató tevékenysége sokkal súlyosabb, mint ahogy sokkal súlyosabbak azok a herézisek, amelyekkel szemben a II. Vatikáni Zsinat nemcsak hogy nem harcolt, hanem inkább azoknak pasztorációs hordozója lett a hatalmas csalásban, amit az egyház testén követtek el.“
Vigano érsek rámutat, hogy mit hoz a forradalom az egyházban, amelyet rejtetten a zsinat indított el és nyilvánvalóan a hamis pápa, Bergoglio teljesít ki: „A zsinati forradalom célja, amelynek Bergoglio rettenthetetlen végrehajtója, a római katolicizmus feloldása egy hamis, dogmák nélküli vallásban, amelyet a szabadkőművesség inspirál, mégpedig az egyház parlamentarizációja által, a polgári intézmények példája szerint. Ehhez szükséges a pápaság redukálása és az apostoli utódlás megszűnése a szolgáló papságban beálló radikális fordulattal együtt. ”
Vigano érsek eddig mélyebben nem foglalkozott a zsinati és a zsinat utáni pápákkal, azonban figyelmeztet arra, amit kialakítottak: „… még ha ebben a pillanatban el is kell halasztani a zsinati pápák fölötti végleges ítélkezést, szükséges mindent, amit kialakítottak úgymond ‚zárójelbe‘ tenni –, főleg a katechizmust és a hittani tanításokat, a mise és a szentségek reformját, valamint a papszentelés szertartását.“
Vigano érsek nyilatkozik a püspök- és a papszentelés érvényességének kérdéséről, valamint a mise és a szentségek érvényességéről a II. Vatikáni Zsinatot követően. Végül hangsúlyozza, hogy szükséges megújítani a hit-kincs épségét: „Amit mondhatok, hogy ha a sedesvakantizmus vagy a sedeprivacionizmus téziséről van szó, olyan elemeket tartalmaz, amelyeket elméletileg el lehet fogadni. Azonban nem lehet azt hinni, hogy az Úr megengedte, hogy az Ő egyháza több mint hatvan éven át árnyékban és a kegyelem elérhető eszközeitől megfosztott állapotban legyen – azaz, hogy szentségektől megfosztottan – érvénytelenül felszentelt püspökökkel és papokkal, tehát érvénytelen misékkel és szentségekkel. A mysterium iniquitatis nem jelentheti a segítség csődjét, amelyet Krisztus megígért az egyháznak: „Én minden napon veletek vagyok, a világ végezetéig.‘(Mt 28,19) A mi részünkről azonban sürgősen szükséges megújítani a hit-kincs épségét – depositum fidei … .“
+ Illés
a Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2024.9.9.
Letöltés: BKP: Kivonat Vigano érsek augusztus 8-ai T. Marshallal készült beszélgetéséből /2. rész/ (2024.9.9.)
................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése