Idézet Carlo Maria Vigano érsek nyilatkozatából: „ … a gyáva és büntetésre méltó kapituláció a II. Vatikáni Ökumenikus Zsinat összehívásával és a szabadkőműves szektákhoz kapcsolódó lelkészek és laikusok földalatti és jól szervezett akciójával vette kezdetét, aminek célja az volt, hogy lassan de biztosan aláássák az egyház vezetésének struktúráját és tanítói hivatalát, hogy azt (az egyházat) belülről felbomlasszák.“
Ezt a videót megnézheted itt is: https://lu-bandera-cristu.wistia.com/medias/bcxudg5o8e
https://rumble.com/v59jeai-c.-m.-vigano-rsek-1.html
https://cos.tv/videos/play/54564312086777856
https://youtu.be/W645DWrpqSU
A fájdalmas igazságról, az egyház belülről történő bomlasztásának rejtett tervéről korábban nem lehetett beszélni, mert a II. Vatikáni Zsinat egyenesen bálvánnyá lett. A teológiai karokon szinte minden teológiai diszciplínában és szinte minden órán azt mantrázták, hogy: „Secundum Vaticanum“, „Nostra aetate“. A II. Vaticanum lelke szerint újra interpretálták a Szentírást és a teljes Hagyományt. A II. Vaticanum herézisének igaz leleplezése a teljes diszkvalifikációt jelentette volna. Vigano érsek a múltban szintén nem fejezhette ki világosan ezt az igazságot. Most jött el annak az ideje, hogy nyilvánosan, világosan és felelősségteljesen felfedje azt, mint a Vatikán hosszú éveken át működő magasrangú alkalmazottja.
Ennek ellenére még ma is, amikor már nyilvánvalóan látszik ennek a zsinatnak a katasztrofális gyümölcse, továbbra is bűn rámutatni a pusztító herézisekre és a II. Vaticanum öngyilkos programjára és lelkére. Bergoglio és szektája ezért a leleplezésért hamis exkommunikációval úgymond kizárja Vigano érseket az egyházból. Egyúttal azzal vádolja, hogy az egyházi tanítással összhangban nem ismeri el a nyilvánvaló heretikust pápának. Tagadhatatlan tény, hogy Bergoglion többszörös latae sententiae exkommunikáció és anatéma van a hamis evangélium hirdetéséért a Gal 1,8-9 szerint, és hogy Krisztus egyházán kívül van. Másoldalról, ami Vigano érseket illeti, a pszeudoexkommunikáció csak igazolta, hogy semmi köze sincs Bergoglio szektájához, és hogy Krisztus egyházában volt és ma is ott van.
A volt amerikai nuncius leleplezi, hogy a II. Vatikáni Zsinat a liberális és heretikus, szabadkőműves szektákhoz kapcsolódó prelátusok, papok és laikusok magasan szervezett földalatti akciójához kötődött. Tehát a II. Vatikáni Zsinatnak két oldala volt, azaz egy hivatalos, vagyis az egyházi prelátusok ülésezése, és egy nem hivatalos, azaz a heretikusok és liberálisok akciója, akiknek a terve az egyház lelkének és tanításának megváltoztatása volt a szabadkőművesek terve szerint. Ezt a kegyetlen igazságot sokan mindmáig képtelenek elfogadni, és a II. Vaticanum művileg kialakított bűvkörében maradnak.
Idézet Carlo Maria Vigano érsektől: „ … a titkos szekták dokumentumai bizonyítják az infiltráció tervének létezését, amelyet a 19. században fektettek le, és egy évszázaddal később meg is valósítottak, méghozzá pontosan a tervek szerint.“
Az érsek rámutat arra, hogy az egyház belülről történő bomlasztásának terve már a titkos szekták 19. századi dokumentumaiban is szerepel. Azonban ezt a tényt nem kezeli fő argumentumként. A fő argumentum a II. Vaticanum herézisei, annak heretikus lelke és ennek a mérgezett gyökérnek a ma már látható gyümölcse. Ezért az álpápa ebben a légkörben már megengedheti, hogy nyilvánosan odaszentelje magát a sátánnak és nyilvánosan megáldja a szodómia bűnét, amiért Isten égből leszálló tűzzel büntet. A II. Vaticanum gyümölcse az is, hogy a hívő nép, az aggiornamento lelkétől megittasodva, ezeket a legsúlyosabb húzásokat már egyáltalán nem veszi észre. Ez a lelki vakság az átok jele, amely a Gal 1,8-9 szerint az egyházra szállt. Ma a katolikusok látván nem látnak, és hallván nem hallanak. Az egyetlen megoldás az, hogy minden katolikus, azaz laikus, pap és püspök, ezen a területen bűnbánatot gyakorol és herézisnek nevezi a herézist, a Bergogliojét is, valamint a II. Vaticanumét is. Enélkül nem újulhat meg az egyház.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Hasonló bomlasztó folyamatok mentek végbe már korábban a civil szférában, és nem véletlen, hogy a pápák képesek voltak a felkelésekben és a háborúkban, amelyek európai nemzetek vérét ontották, felismerni a nemzetközi szabadkőművesség bomlasztó művét.“
A szabadkőművesek és a heretikus modernizmus, amelyet X. Szent Pius pápa is elítélt, okozták, hogy a világi szférában demoralizálódtak a keresztény nemzetek. A zsinat előtti pápák gondolkodása és erkölcsi elvei a Szentírásra és az egyházi Hagyományra épültek. Ezért voltak képesek felismerni az európai felkelések és háborúk mögött is a szabadkőművesek bomlasztó befolyását.
A szabadkőműves elvet – rejtett módon beültetni a saját embereiket az államvezetésbe, akik majd nem a nemzetet szolgálják, hanem a szabadkőműves célokat – a II. Vaticanum után sikeresen átvitték az egyházba is. Úgy, ahogy a világi kormányok önfelszámolják saját népüket, úgy az egyházi hierarchia is önfelszámolja az egyházat.
Szándékosan olyan légkör lett kialakítva, amelyben nem lehetett hangosan kimondani, hogy egyáltalán léteznek valamiféle szabadkőművesek, mert azt az embert azonnal konspirátornak bélyegezték volna. Hasonlóan nem lehetett rámutatni a zsinat heréziseire sem, mert aki ezt megtette volna, azt az egyház ellenségének kiáltották volna ki. A szabadkőműves háttér okozza, hogy a nemzeti kormány háborút vezet a saját nemzete ellen, és ez a Deep State elve. Az egyház elleni háborút, az egyház önfelszámolása céljából, az egyházi hierarchia vezeti, ez a Deep Church elve.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Az egyház a zsinat után az 1789-es forradalom elveinek hordozójává vált, amint azt a II. Vaticánum néhány védelmezője beismeri, és amint igazolja ezt a zsinati és zsinat utáni pápák páholyok általi elismerése is éppen a megvalósított változások miatt, amelyekért a szabadkőművesek már régóta kiáltottak.“
A Nagy Francia Forradalom (1789) lényegileg összefonódik a szabadkőművesekkel, akik azt elindították és irányították. Effelől, gondolom, ma már senkinek nincsenek kétségei. Vigano érsek nyíltan kimondja, hogy még a II. Vaticanum védelmezői sem tétováztak beismerni, hogy az egyház a szabadkőműves forradalmi elvek hordozójává lett. Ez az állítást bizonyítja „a zsinati és zsinat utáni pápák páholyok általi elismerése, éppen a változások megvalósítása miatt, amelyekért a szabadkőművesek oly régóta kiáltottak.“
Idézet Carlo Maria Viganotól: A változás – vagy helyesebben az aggiornamento – olyannyira a zsinati dramaturgia középpontjává vált, hogy a II. Vaticanum jellemző vonásává lett és ezt az összegyülekezést „terminus post quem“ – határkőként – állította, amely kihirdeti az ‚ancien régime‘ végét – ‚régi vallás‘, ‚régi mise‘, ‚minden zsinat előtti‘ -nek a végét – és a ‚zsinati egyház‘ kezdetét, az ‚új miséjével“ és az összes dogma lényeges relativizálásával.“
Az érsek hangsúlyozza, hogy a zsinat jelszava a „változás“ azaz az „aggiornamento“ volt, amely elérte a hit és az erkölcs gyökerét, azaz a Szentírást és a Hagyományt. Ennek a változásnak a zászlaja alatt minden zsinat előtti dolog egyszerre idejétmúlttá vált. A zsinat előtti egyház nem alkalmazkodott a világhoz, hanem az igazság oszlopa, kovász és só volt a világ számára. A zsinat utáni egyház az aggiornamentójával összeolvadt a világ lelkével. Ez a változás radikális volt, úgyhogy mindent lenézett, ami zsinat előtti volt. Kihirdette és jóváhagyta az ‚ancien régime“ végét – a zsinat előtti ún. régi vallás végét. Mit hozott az új, a „zsinati egyház“? Az összes dogma relativizálását!
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Ennek a forradalomnak a képviselői között azoknak a neve jelenik meg, akik XXIII. János pontifikátusáig el voltak ítélve, és tévelygés miatt el voltak tiltva a tanítástól. A névsor hosszú és olyanok szerepelnek benne, mint Ernest Bionaiuti, akit ‚vitandus‘ (olyan ember, akit kerülni kell) jelzővel exkommunikáltak, Roncalli barátja, aki megtérésre nem hajlandó heretikusként halt meg. „“
Szükséges tudni, hogy Angelo Roncalli, azaz XXIII. János, X. Pius idejében a modernisták jegyzékében szerepelt. Emiatt XI. Pius azzal büntette, hogy legátusnak küldte Bulgáriába, majd Törökországba, ahol gyakorlatilag nem is létezik katolikus egyház. Ezután szabadkőműves befolyásra nunciussá nevezték ki Franciaországba. Lyon polgármestere akkoriban a szabadkőműves Edouard Herriot volt, aki a Nemzetgyűlés elnöke is volt. Ő nem spórolt Roncalli nuncius dícséretével. Nemsokára ezután, ismét a szabadkőművesek közbenjárásával, Roncalli pátriárka lett Velencében, majd pedig sikerült elfoglalnia a pápai hivatalt is. Pápai irata a Pacem in terris teljes összhangban van a szabadkőművesek tervével.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Megtiszteltetésnek tekintem, hogy az ún. II. Vatikáni Ökumenikus Zsinatból eredő tévedések és eltérések elutasításával ‚gyanúsítanak‘ , amely véleményem szerint teljes mértékben nélkülözi a magisztérium tekintélyét amiatt, hogy egyáltalán nincs összhangban az összes valódi egyházi zsinattal, amelyeket teljes mértékben elismerek és elfogadok, ugyanúgy, ahogy teljes mértékben elismerem és elfogadom a római pápák magiszteriális kijelentéseit.“
Az érsek megtiszteltetésnek tekinti, hogy a II. Vatikáni Ökomenikus Zsinatból eredő tévedések és eltérések elutasításával ‚gyanúsítják‘. Nyíltan kijelenti, hogy a zsinat teljes mértékben nélkülözi a magisztérium tekintélyét amiatt, hogy egyáltalán nincs összhangban az összes valódi egyházi zsinattal. Másoldalról pedig az érsek kijelenti, hogy teljes mértékben elismeri és elfogadja az összes valódi zsinatot és a római pápák összes magiszteriális kijelentését.“ Ezzel szemben Bergoglio az ő motu proprio Ad theologiam promovendamjában (2023. november 1.) kijelentette, hogy felállítja a paradigmaváltást, és kijelentette, hogy mindaz, ami ellentmond az ő döntéseinek, érvénytelen.
Bergoglio a II. Vatikáni Zsinat változtatásainak megvalósításában élen jár, mégpedig olyan következetesen, hogy a bűnt már nem szabad bűnnek nevezni, éppen ellenkezőleg, a bűnt nyilvánosan úgy kell megáldani, ahogy azt a Fiducia supplicans előírja. Krisztus evangéliumát szodomita, klíma, kovid antievangéliummá változtatták, az erkölcsöt antierkölcsre, s végső soron a Szinodalitásról szóló zsinat résztvevőit úgy meg tudta téveszteni, hogy arra a meggyőződésre jutottak, hogy éppen most fogják megtudni, hogy merre fog tartani az egyház a 21. században.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Nyomatékosan elutasítom a heterodox, azaz tévelygő tanításokat, amelyeket a II. Vaticanum dokumentumai tartalmaznak, amelyeket XII. Pius pápáig elítéltek, vagy amelyek bármilyen ellentmondásban vannak a katolikus tanítói hivatallal.“
Vigano érsek kijelenti, hogy a XII. Pius pápáig az összes pápával teljes egységben van, ezért elutasítja az összes tévelygő tanítást, azaz a heréziseket, amelyeket ezek a pápák elutasítottak és a II. Vaticanum dokumentumaiban szerepelnek. Miről van szó? A pozitívan hangzó „ más vallások iránti tisztelet“, azaz a pogány kultuszok iránti tisztelet kifejezés alatt volt érvényre juttatva a pogánysággal történő összeolvadás herézise. Implicit módon magába foglalja a pogányság által tisztelt démonok tiszteletét és az okkultizmus minden formáját. Jaj annak, aki igaz módon kimondaná, hogy az első parancsolat elleni bűnről van szó.
A Nostra aetate deklaráció egyúttal az igaz misszió felszámolásának eszköze lett, és át kellett térni az ún. dialógusra, amely éppen ellenkezőleg, az egyházon belüli antimissziót jelentette. Ezt a herézist testesítette meg II. János Pál Assisiben 1986-ban, és Ferenc valósította meg Pachamama démon Vatikánban történő trónra emelésével, valamint az Amazóniáról szóló heretikus dokumentumokkal is, amelyekről Brandmüller bíboros azt mondta, hogy ez nemcsak aposztázis, hanem hülyeség is. Mindennek a csúcsa, hogy Bergoglio nyilvánosan odaszentelte magát a sátánnak a varázsló közreműködésével Kanadában. Ezzel megvalósította azokat a radikális változásokat, amelyek a II. Vaticanumból erednek.
A zsinat csendben elfogadta a modernizmus herézisét, amelyet X. Szent Pius elítélt, és ezzel a zsinatot követően ajtót nyitott ennek az összes teológiai iskolába. Hivatalos tanítás lett. Mindeközben megkérdőjelezi nemcsak a Szentírás Istentől való ihletettségét, hanem Krisztus istenségét is, az Ő megváltó kereszthalálát, a valódi és történeti feltámadást, és minden Bibliában szereplő csodát, beleértve az evangéliumot is. Mindent csak szimbolikusan, eszkatologikusan és történelem felettien kell érteni. Isten igazságairól már csak úgy lehet beszélni, hogy kétségbe vonatnak és tagadva vannak.
Ami a zsinat kétértelmű szótárát illeti, manapság igencsak használja Bergoglio és használja azt a mainstream is; érvényes rá, hogy hazudik, hazudik és hazudik.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Minimálisan nyugtalanítónak tartom, hogy azok, akik skizma miatt ítélkeznek fölöttem, azok éppen azok, akik tévelygő tanítást fogadnak be, amely szerint létezik egy egység azokkal, akik meg vannak keresztelve és keresztényeknek nevezik magukat, azonban nem vallják a teljes hitet vagy nincsenek egységben a Péter utóda által vezetett közösséggel.‘(LG15)
Az érsek rámutat arra, hogy azok, akik fölötte ítélkeznek az ún. skizma bűntette miatt, egyúttal doktrinálisan hisznek az azokkal való egység kötelékében, akik nem ismernek el semmilyen pápát. Vigano érsek elismer minden igazhitű pápát, azonban a nyilvánvaló heretikust, aki bitorolja a pápai hivatalt, nem ismeri el pápának, mégpedig összhangban az egyház tanításával. A nyilvánvaló heretikustól való elszakadás minden püspök, pap és hívő kötelessége. Ezen az állásponton voltak az egyházatyák és az egyház tanítói, és röviden összefoglalta ezt Szent Bellarmin: Az a pápa, aki nyilvánvalóan heretikus, automatikusan megszűnik pápa és fej lenni, ugyanúgy automatikusan megszűnik keresztény és egyháztag lenni. Ideje, hogy ezt mindenki megértse!
Tragikomédia, hogy az, aki úgymond kizárja az érseket az egyházból, maga is ki van zárva a herézisei miatt. Ezzel szemben Vigano érsek hű a katolikus tanításhoz, és nem tagadja a pápaság intézményét, amellyel Bergoglio durván visszaél és amelyet de facto felszámol. Természetes, hogy az érsek ilyen „kizárása“ egy vicc.
Idézet Carlo Maria Viganotól: „Érdekes, hogy milyen szemtelenül támadnak egy püspököt amiatt, hogy nincs kellően a közösségben, holott erről a közösségről azt állítják, hogy fennáll „a heretikusokkal és a skizmatikusokkal is.“
Ez a kirakatper abszurd és nevetséges. Az érsek, amint írja, gyanúsítva van, hogy nincs közösségben a pápával, miközben azok, akik gyanúsítják őt, azt a herézist vallják, hogy ebben a közösségben vannak a heretikusok és a skizmatikusok, akik a pápaságot nem ismerik el. Azok, akik ítélkeztek fölötte, valójában saját magukat zárták ki amiatt, hogy az érvénytelen pápával együtt vallják a heréziseket. Anatéma – átok van rajtuk. Hirtelen haláluk esetén, amennyiben bűnbánattal nem szakadtak el ettől az átoktól, örökre elvettetnek. Már egyházon kívül vannak. Az érsek, éppen fordítva, Krisztus egyházában van. Nyilvánosan elszakadt Bergoglio szektájától, amely megszállás alatt tartja az egyházat. Bergoglio a katolikus egyház New Age antiegyházzá történő transzformálása érdekében bűnös és aljas módon visszaélt a legfőbb egyházi hivatallal.
Idézet Carlo Maria Vigano érsektől: „Ugyanígy elítélem és elutasítom azokat a heretikus doktrínákat, amelyeket az ún. „zsinat utáni magisztérium” hirdetett ki, amelyek a II. Vaticanumtól erednek, mint ahogy a közelmúltbeli heréziseket is, melyek a „szinodális egyházra” vonatkoznak, a pápaság ökumenikus kulcs szerinti átformálását, a vadházasságban élők szentségekhez engedését, és a szodómia és a „gender” ideológia propagálását.”.
Vigano érsek azután, hogy konkrétan rámutatott azokra az okokra, amelyek miatt szükséges nyíltan elítélni a II. Vaticanumot, elítélte annak gyümölcseit is. Az egyház jelenlegi katasztrofális állapota éppen a II. Vaticanumban gyökerezik. Nélküle nem állt volna be ez az állapot. Az érsek a heretikus zsinat gyümölcseiként jelöli meg: 1/ a heretikus doktrínákat, amelyeket az ún. „zsinat utáni magisztérium“ hirdetett ki, 2/ a szinodális egyházra vonatozó heréziseket, amelyek a szodómia bűnének megáldásában csúcsosodtak ki, 3/ a pápaság ökumenikus kulcs szerinti átformálását, 4/ a vadházasságban élők szentségekhez engedését és a demoralizáló „gender“ ideológia propagálását.
Minden őszinte katolikus háláját fejezi ki Carlo Maria Vigano érseknek. Köszönet illeti azért, hogy a Krisztus, az Ő evangéliuma és az Igazság Lelke iránti hűség példaképe. 60 év után végre a katolikus világ hallhatta az igazságot a II. Vatikáni Zsinatról. Ez a zsinat heretikus volt, és a jelenlegi katasztrofális válság gyökere. Az egyház belső megújulására soha nem kerülhet sor ennek az igazságnak a beismerése nélkül! Ezért minden katolikus tartson bűnbánatot – nevezze a herézist herézisnek, az aposztázist aposztázisnak, a hamis pápát hamis pápának és a szodómiát égbekiáltó bűnnek!
+ Illés
A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2024. 7. 15.
BKP: Kommentár C. M. Vigano érseknek az antikrisztus egyházára vonatkozó interjújához /1. rész/
Borromei Szent Károly az igaz reform megtestesítője. Elmondható, hogy Károly közvetlenül rekonstruálta az egyházat, amely Milánóban és környékén közel állt az összeomláshoz. Károly a Tridenti Zsinat lelke is volt. A szent nemcsak az egyházi sktruktúra megújításában járt az élen, hanem a lelki élet megújításában is. Ezért a Tridentinum is megnyitotta a szentség feltételeinek kérdését. A Vaticanum a Tridentinum ellentéte volt. Ezt az igazságot leplezi le a második Károly – Carlo Maria Vigano érsek. A Tridentinum az egyház reformjához vezetett, de a II. Vaticanum a deformálásához és az egyház New Age antiegyházzá transzformálásához.
Ezt a videót megnézheted itt is: https://maria-ne-iubeste.wistia.com/medias/tvbrjnggah
https://rumble.com/v5bzijd-kommentr-vigano-1.-rsz.html
https://cos.tv/videos/play/55003781089498112
https://youtu.be/AmOZcyConqo
Carlo Maria Vigano érsek felfedi a szabadkőművesek manipulációját és csalásait és az egész egyházon belüli puccsot. A kulcspoziciókba Krisztus árulói kerültek, akik Isten tekintélyével lépnek fel és engedelmességet követelnek. A zsinatot követő 60 év alatt nem lehetett erre az igazságra rámutatni. Mostanára elérkezett az idő. Bergoglio provokatív paradigmaváltása és a szodomita antievangélium kihirdetése sok őszinte katolikusnak felnyitja a szemét. Kezdik meglátni, hogy az, aki engedelmességből aláveti magát ennek az eretnek főpapnak, az antikrisztus álegyházában találja magát, amelynek semmi köze sincs Krisztushoz. Bergoglio antiegyháza az emberiség ópiuma – ez a hamis vallásra vonatkozó lenini kifejezés teljes mértékben kifejezi a jellegét.
Vigano érsek a katolikus média kérdéseire válaszolva rávilágít a probléma lényegére:
Az újságíró kérdése: „Vigano érsek, Ön a legújabb nyilatkozatában megkülönbözteti a ‚zsinati egyházat‘ és a katolikus egyházat, méghozzá úgy, hogy azt állítja, hogy „biztos, hogy két egyház“ létezik, miközben a múltban azt állította, hogy: ‚Egyértelmű, hogy nem létezik két egyház, az ilyesmi lehetetlen, káromló és heretikus lenne,‘ Úgy tűnik tehát, hogy megváltozott az álláspontja. Jelenleg úgy gondolja, hogy a ‚zsinati egyház“ teljesen külön áll a katolikus egyháztól, és nem pedig egy felforgató szekta, amely az igazi egyházon belül létezik?“
C. M. Vigano érsek válasza: „Az álláspontom nem változott: csak egyetlen igaz egyház létezik, azaz a rómaikatolikus apostoli egyház. De valójában létezik két egymást átfedő valóság, hogy úgy mondjam, amelyek közül az egyik éppen az igazi egyház; a másik a hamis egyház, a deep church.”
Az újságíró kérdése: „Mi az új ebben a szektában, összehasonlítva a többivel, amelyek a történelem során kétségbevonták az egyház dogmáit?“
C. M. Vigano érsek válasza: „Az egyház évszázadokon keresztül herézisek ezreivel került szembe. A heretikusok mindig azt állították, hogy ‚megtalálták‘ az igaz doktrínát, és azzal gyanúsították az egyházat, hogy hibázott, és feladta a tekintélyét. Az egyház saját oldaláról elítélte a heréziseket és a heretikusokat kizárta az egyház testéből. Továbbra is ártottak, de legalább világos volt a katolikus egyházból való kiválásuk, és a hívők távol tartották magukat tőlük.“ De jelenleg olyan heretikusok (aposztaták) vannak itt, akik tudták, hogy ha kiválnak a katolikus egyházból, akkor az eretnek főpapok nyomorúságos vége vár rájuk. Ezért úgy szervezték meg magukat, hogy az egyház élére kerültek, hogy Péter székéből tudják hirdetni a heréziseiket úgy, hogy azokat igazságként erőltetik, amelyeket a római pápa tekintélyére alapozva hinni kell. és hogy minden ellenálló hangot el tudjanak hallgattatni kanonikus szankciókkal és exkommunikációkkal, és egyúttal kihasználják a szószékeket, a püspöki székeket, a szemináriumokat és egyetemeket a tévedések rendszerszintű terjesztésére. Korábban a Szentszékhez lehetett fordulni, hogy oldja meg a doktrinális és a diszciplináris kérdéseket, azonban ma maga a Szentszék az, amely a heretikusok intézményes eszközévé vált, akik elfoglalták azt.“
A BKP kommentárja: A bizonyíték a Bergoglio által aláírt ún. hittani dokumentumok, mint a Fiducia supplicans a szodomiták megáldásáról.
C. M. Vigano érsek: „Úgyanúgy, ahogy az a civil szférában történik, a hivatalok részéről történő nyilvánvaló törvénysértések esetében is, lehetetlen ugyanannál a korrumpálódott hivatalnál szert tenni az igazságra, mert az összes közigazgatási és bírósági szerv támogatólag együttműködik vele. Elméletileg ez a tekintély el lett bitorolva és jelenleg a nullával egyenlő, azonban de facto zavartalanul gyakorolja a hatalmát. Tudomásul kell venni az Apostoli Szentszék elbitorlását – amely nemcsak megüresedett, hanem megszállás alatt áll – , hogy vége legyen a súlyos helyzetnek, miközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Bergoglio illegitimitása egyúttal az ő összes vezetői és magiszteriális aktusának érvénytelenségét is jelenti, azaz a tizenegy évnyi tévelygés és szörnyűség eltörlését is.“
A BKP kommentárja: Az érsek a továbbiakban beszél arról, hogy miért ismerik el sokan az érvénytelen pápát. Ennek oka vagy az árulásban való részességük, vagy az, hogy nem hajlandóak elfogadni a szükségszerű következményeket, más szóval elutasítják az igaz bűnvallást, amely az egyház szabadulásához vezetne. Konkrétan nem akarnak egyházmegyéikkel együtt elszakadni Bergoglio antiegyházától, amelynek 2023 végétől már hivatalosan más paradigmái és más antievangéliuma van. Ez az egyházi puccs és antiegyházzá transzformálódás a II. Vaticanumban gyökerezik.
C. M. Vigano érsek: „Azok, akik ezt a tekintélyt (Bergoglioét) érvényesnek és legitimnek ismerik el, vagy azért teszik, mert bűntársai és nem akarnak lelepleződni árulásukban, vagy azért, mert nem akarják elfogadni azokat a szükségszerű következményeket, amelyek ebből következnek: elsősorban elismerni, hogy ez a puccs a II. Vaticanummal vette kezdetét. Az, hogy az ember beismerje, hogy szörnyű öncsalásban élt, elsősorban alázatot követel, és eddig a bíborosok és a püspökök közül senkinek sem volt bátorsága elismerni, hogy a katolikus egyház évtizedeken keresztül heretikusok túsza volt, és hogy ezek a heretikusok azért alázták meg és diszkreditálták a világ előtt az egyházat, hogy megfosszák tekintélyétől.“
Az újságíró kérdése: „Ez pontos példa vagy terv alapján történik?“
C. M. Vigano érsek válasza: „Határozottan! Ugyanaz a modus operandi, mint amit a szabadkőművesek a kormányok delegitimizálására és a nemzeti szuverenitás kisajátítására használnak. Eleinte a páholyok aláássák a jövendő uralkodó osztály szakmai és erkölcsi felkészítését; majd ezeket a többségükben inkompetens politikusokat korrumpálják és előidézik, hogy azok megbotránkoztató működésükkel diszkreditálják önmagukat és azt az intézményt, amelyben elnökölnek; majd rámutatnak a politikusok és az intézmények korrupciójára, hogy privatizálhassák a hatalmas hasznot hozó közszolgáltatásokat; végül pedig korrumpálódott politikusokat bérelnek fel a társaságaikba vagy az alapítványaikba, hogy továbbra is manipulálhassák őket.“
A BKP kommenárja: Az érsek analogikusan két eszközre mutat rá, amelyek a II. Vaticanum után hozzájárultak a hittan és az erkölcs terén végbemenő romboló változásokhoz. Ezek az eszközök a klérus erkölcsi korrupciója és heretikus formációja.
C. M. Vigano érsek: „A katolikus egyházban is a papság erkölcsi korrupciója és heretikus formációja járult hozzá a doktrinális, erkölcsi és liturgiai kérdések terén történő változtatások elfogadásához. De amikor majd fény derül a bűnrészesség kötelékére, amely elválaszthatatlanul összeköti a ’mély államot’ a ’mély egyházzal’, a szörnyűség, amely ezeket a bűnözőket összeköti, olyan lesz, hogy tényleges Apokalipszist fog jelenteni a kifejezés etimológiai értelmében, azaz: „leleplezést”, ’jelenést’.”
A BKP kommentárja: Vigano érsek a mély állam, Deep State, analógiáján mutatja be a mély egyház, a Deep Church, létezését, és egyúttal rámutat arra, hogy a Deep Church és a Deep State elválaszthatatlan egységet alkot. Az embereknek már van tapasztalatuk arról, hogy az a kormány, amelyet megválasztottak, a választások után a nemzet ellen megy, és ezt rögtön meglátják, azonban azt, hogy hasonló árulás megy végbe az egyházban is, a katolikusok képtelenek elfogadni. Azonban ez a kegyetlen valóság.
Az újságíró kérdése: „Gyakran konstatálta, hogy párhuzam létezik akközött, ami a profán világban történik és az egyházi történések között.“
C. M. Vigano érsek válasza: „A civil szférában puccs tanúi vagyunk a felforgató lobbi szervezésében, amikor a kormányfők , a miniszterek és az állami hivatalnokok, akiknek a polgárokat kellene képviselniük, a nép érdekei ellen dolgoznak a lobbi javára, amely kinevezte őket oda. Ezek állami alkalmazottak? Igen. Ezek árulók? Igen. Egy normális világban nem kellene, hogy azok legyenek, de valójában azok, akiknek a kezében van az államban a hatalom, szinte mindenhol ellenséges erő alárendeltjei, amely erő behatolt a hatalmi struktúrába, hogy saját hasznára fordítsa azt és hogy elpusztítsa. Két államról van szó? Nem: csak egy állam van, a másik a mély állam, mint hamisítvány, amely mint olyan képes tárgyalni és engedelmességet kicsikarni.
Hasonló helyzettel találkozunk az egyházi szférában is. Ugyanaz a szabadkőműves lobbi, amely több mint két évszázada rendszeresen pusztítja a polgári kormányokat, sikeresen behatolt a katolikus egyházba is, sikerült kineveznie saját emisszárjait és fokozatosan eliminálni a belső ellenzéket, érvényre juttatni egy sor radikális változást, amelyek felforgatják a kétezer éves magiszteriális tanítást. Ezeknek az ötödik kolóniáknak a célja az egyházi tekintély kisajátítása, hogy belülről felforgassák az egyházat, a törvények erejével, mégpedig ellenkező céllal, mint amire felhatalmazást kaptak.. Két egyház van? Természetesen nem: az egyik az igazi egyház, a másik a mélyegyház, azaz hamisítvány, antiegyház, az Antikrisztus antiegyháza.
A BKP kommentárja: Vigano érsek a továbbiakban idézi azt az ismert amerikai érseket, aki próféciát mondott a hamis prófétáról már jóval azelőtt, hogy az egyházban megkaparintotta volna a hatalmat a hamis próféta, Jorge Bergoglio. Az érsek beszél az antikrisztus titokzatos testéről. Ez a jelenlegi bergogliánus antiegyház, méghozzá a katolikus egyház transzformációjától kezdődően, amely az ún. Fiducia supplicans doktrinális deklaráció kiadásával ment végbe 2023. december 18-án.
C. M. Vigano érsek: „Fulton Sheen érsek ezt írta: ‚A hamis prófétának kereszt nélküli vallása lesz. Egy vallás eljövendő világ nélkül. Egy vallás, amelynek el kell pusztítania a vallást. Hamisított egyház létezik majd. Lesz egy Krisztus egyháza ( a katolikus egyház). A hamis próféta létrehoz egy másikat. A hamis egyház világi lesz, ökumenikus és globális. Ez az egyházak föderációja lesz. A különböző vallások bizonyos fajta globális szövetséget alkotnak majd. Az egyházak világparlamentjét. Mindennemű isteni tartalomtól megfosztják, és az antikrisztus misztikus teste lesz. A misztikus testnek lesz saját Iskarióti Júdása, aki a hamis próféta lesz. A sátán behozza őt a püspökeink közé.“
A BKP kommentárja: Borromei Szent Károly buzgón munkálkodott a rábízott egyházmegye belső megújulásán. Sokszor gyalogosan felment a hegyekbe, hogy megmentse a lelkeket az elhagyatott településeken. A pestis idején az életét kockáztatta, és felkészítette a haldoklókat a halálra. Az egyház belső megújulásáért való igyekezete miatt sikertelen merényletet követtek el ellene. Amikor a Tridenti Zsinat kritikus pillanathoz ért, Károly volt az, aki minden erejét bevetette, hogy a zsinat befejezze megújító művét. Ennek a szentnek a nyomdokaiban jár ma az ő nevét viselő Carlo Maria Vigano érsek. Ő bátran kiállt Krisztusért és az Ő egyházáért. Már hat évvel ezelőtt lemondásra szólította a törvénytelen pápát, aki felszámolja a hit alappiléreit. Ezért ettől az eretnek főpaptól, aki előtt mindenki remeg, mint a gaz Heródes előtt, üldöztetést, befeketítést és tragikomédiának beillő exkommunikációt kapott. Borromei Szent Károly a pestis idején is, de ugyanúgy a nehéz helyzetekben is, példát adott a püspököknek, hogy vetkezzék le félelmüket és kövessék őt. Vajha ezekben az időkben levetkeznék az eretnek főpaptól való félelmüket az igazhitű püspökök, és a Krisztus iránti hűségben követnék a bátor főpásztort, Carlo Maria Viganot.
+ Illés
A Bizánci Katolikus Patriarchátus pátriárkája
+ Metód + Timóteus
Püspök-titkárok
2024.7.25.
Letöltés: BKP: Kommentár C. M. Vigano érseknek az antikrisztus egyházára vonatkozó interjújához /1. rész/ (2024.7.25.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése