Ugyan a koronavírus már eltűnt, a kormányok korona-intézkedései továbbra is érvényben vannak. A mesterségesen előidézett pánik most könyörtelenül szedi áldozatait. Mivel a zsinati szekta különös buzgalommal vette át és támogatta ezeket az értelmetlen állami intézkedéseket, az ő területükön különösen magasak a veszteségek. Az internetes „misék” kevés adománnyal járnak, és a zarándokhelyekkel összenőtt vendéglátóhelyeket szerte a világon a teljes gazdasági összeomlás fenyegeti.
Olaszország volt az első ország, ami március 7-én radikális intézkedéseket vezetett be. Mai napig tisztázatlan, hogy mi és ki bírta rá erre a döntéshozókat. Egyelőre csak az vált ismertté, hogy NEM a szakértők voltak, akik a kormányt hivatalosan ilyen tanáccsal látták el. Ezután a világ csaknem összes kormánya követte az olasz példát [amennyire én tudom, Svédország, Fehér-Oroszország, Madagaszkár, és talán még egy-két állam volt, ami mind a pénz-ígéreteknek, mind a fenyegetéseknek ellenállt, és nem döntötte romba saját népét az őrült intézkedésekkel].
Az olasz „püspöki konferencia” azonban már egy nappal korábban, tehát március 6-án, vasárnap betiltott minden „szentmisét”, és ezzel megelőzte a kormányt. A franciaországi Lourdes igazgatósága még ennél is gyorsabb és buzgóbb volt, és már március 1-én bezárta a vízmedencéket [köztudott, hogy Szűz Mária azon a helyen, ahol Bernadette-nek azt parancsolta, hogy „ásson”, vizet fakasztott: ez a víz táplálja azóta is a Lourdes-i medencéket, amiben a zarándokok a nap bizonyos óráiban megmártózhatnak]. Ez a bezárás a mai napig, „határozatlan ideig” érvényben van. Vagyis nem az állam volt, ami a bezárást követelte, hanem a zsinati szekta helyi döntéshozói. A francia egészségügyi miniszter csak március 8-án tiltotta meg az ezer résztvevőnél nagyobb rendezvényeket, a radikális lezárások pedig csak március 17-én léptek életbe.
Március 3-án de Mattei professzor a zarándokhely igazgatójának döntését kommentáló cikkében többek között ezt írta: „Ha Európában kitör egy járvány, akkor van egy hely, ahova az emberek menekülhetnek, egy csalhatatlanul védett hely, ez pedig a Lourdes-szentély. Lourdes maga a gyógyulás helye mind a lélek, mind a test számára. A hit az, nem az orvostudomány, ami csodát tesz. A csoda isteni beavatkozás, ami mindennemű emberi erő felett áll, és aki tagadja a csoda lehetőségét, az Isten létezését tagadja. Aki a Lourdes-víz csodatevő karakterét tagadja, aki attól tart, hogy Lourdes vízmedencéi fertőzést okozhatnak, az Isten erejét tagadja, Miasszonyunk ígéreteit tagadja, és Lourdes jelentőségét tagadja. Ha a vízmedencéket bezárják, akkor magát az egész Lourdes-i zarándokhelyet bezárhatják.”
És pontosan így is történt: március 17-én, egy napon az állami lezárások bevezetésével, Olivier Ribadeau Dumas, Lourdes rektora elrendelte a zarándokhely teljes lezárását. Nyilatkozatában külön kiemelte, hogy ilyenre a zarándokhely megalapítása soha nem volt példa, még akkor sem, amikor az I. világháború végén kitört a spanyolnátha-járvány, ami az ú. n. korona-járvánnyal ellentétben valódi járvány volt, és egyedül Franciaországban nyolcszor annyi halálos áldozatot követelt, mint a mostani „korona-járvány”, amiben köztudottan az emberek nem koronavírus miatt, hanem koronavírussal haltak meg, többnyire idős és beteg emberek [bár ma már napvilágra kerültek olyan adatok is, melyek megkérdőjelezik ennek a bizonyos koronavírusnak a létezését is]. A lezárások akkor történtek, amikor Franciaországban még a hivatalos – tehát a koronavírus-hívők pártjai által fabrikált – adatok szerint is kevesebb, mint ötezer „korona”-halottat tartottak nyilván. Az is köztudott már, hogy a statisztikákba olyan haláleseteket is beszámítanak – különösen az idősotthonokban és a szociális intézményekben elhunytakat –, akiknél a haláluk után elvégzett koronateszt lesz pozitív, de haláluk előtt semmilyen koronavírus-betegségre utaló tünetük nem volt.
Az itt látható képen a piros vonal jelzi azt a dátumot (április 3.), amitől kezdve az idősotthonukban és a szociális intézményekben előfordult tünetmentes haláleseteket a korona-halottak közé számították – jól látható a számok ekkor kezdődő nagy megugrása.
A Lourdes-i Mária-kegyhely két hónapig volt teljesen lezárva: a vírusban való hit erősebb volt, mint az Istenben való hit. Május 16-án részlegesen kinyitottak, de például a vízmedencék még most is zárva vannak. A kegyhelyhez jutást pedig ugyanannyira szigorú, mint amilyen kétes értékű „biztonsági intézkedésekkel” nehezítik, ami – micsoda irónia – az emberek „egészségét” hivatottak szolgálni!!!!
A történelem folyamán a válságos időkben mindig megnőtt a templomba járók száma, most ennek fordítottja történik: egy igazi járvány Istenhez hajtja az embereket, egy hamis … [a cikk írója nem írja ki, a fordító igen: a Sátánhoz].
Az olasz napilap, a Libero ezzel a provokáló címmel közölt cikket Lourdes-ról: „Lourdes nem tesz többé csodát, és a csődöt kockáztatja”.
Lourdes a Mária-kegyhellyel és a köré felépített, a zarándokokat kiszolgáló kisvárossal Párizs után Franciaország második legnagyobb úticélja. Ezért az ottani szálloda- és más vendéglátóhelyek komoly árat fizetnek a bezárásokért. A zarándoktömegek elmaradtak. A kisváros 137 szállodája közül július végéig mindössze 4 (négy) nyitott ki. A nyitások száma nyilván azóta sem nőtt meg, hiszen a kormány újabb szigorításokat jelentett be, és még újabbakat helyezett kilátásba [mint mindenütt a világon].
Maga a kegyhely is pénzhiánnyal küzd; a vezetőség időközben az államhoz fordult segítségért. Lourdes a világ egyik legfontosabb zarándokhelye. A zsinati egyház és az állam által meghozott korona-korlátozások a kegyhelytől elvették a zarándokokat, a várostól a turistákat – és ezzel a bevételeket és a munkahelyeket. Lourdes két hónapig teljesen be volt zárva. A mostani részleges megnyitás sem vonz elég turistát, hiszen az igazgatóság ultra-szigorú és értelmetlen intézkedései elriasztják őket.
„A kormány nem engedheti meg, hogy Lourdes tönkremenjen és meghaljon. A kormány tudja, hogy a kegyhely Lourdes gazdaságának a motorja. Dolgozzunk hát együtt ki egy megmentési akciót”, mondta Ribadeau Dumas, utalva arra, hogy Lourdes az egész világon Franciaország névjegye.
Csakhogy ezek a szavak Franciaországban különösen merészen hangzanak, hiszen az állam és az egyház szétválása sehol nem annyira szigorú, mint itt; s valóban a szétválás őrei már tiltakoztak bármiféle állami beavatkozás ellen.
Ami sokkal szomorúbb, az az, hogy a zsinati szekta illetékesei nem hisznek már abban, hogy Isten Mária közbenjárására csodát képes tenni Lourdes-ban.
[Fordító megjegyzése: 2020. augusztus 14-én a www.kath.ch oldalon jelent meg egy hasonló tartalmú tudósítás Rómából: „Mehr noch als der Tourismus leidet in Rom das Pilgerwesen” = Rómában a turizmusnál is jobban szenved a zarándoküzem”. Az óriási gazdasági veszteségek ellenére Bergoglio és tsa. kitartanak a korona-őrület mellett, sőt… Mindeközben azonban képmutatóan jajgatnak, mint az ostoba gyerekek, akik nem tudják, hogy tetteiknek mik lesznek a következményei. P. Turkson kuriális "bíboros" „példanélküli válságról” beszél.]
(forrás: www.katholisches.info – 2020. augusztus 24.)
http://katolikus-honlap.hu/2001/lourdes.htm