2010. november 27., szombat

2010.11.26.

2010.11.26. péntek
Szentmise előtt, amikor beléptünk a templomba, látomásban az Úr Jézus nagy szeretettel és tárt karokkal várt bennünket a tabernákulum előtt. Jézus: „Drága gyermekeim! Mindig nagy örömmel fogadlak benneteket Atyám házában.”
Evangélium előtt látomásban az Úr Jézus kezében egy szép és nagy könyv volt, melynél azt kérte tőlem, hogy csókoljam meg. Jézus: „Drága gyermekem! Megengedtem neked, hogy megcsókolhatod Evangéliumomat. Mert eljön az az idő, melyben neked kell tanúságot tenni rólam az emberek előtt és nemcsak az evangéliumról, hanem a kegyelemeimről is, mellyel megajándékoztalak téged az életed során.”
Áldozati liturgia alatt látomásban az egész Szentháromság előtt álltunk az oltár asztalánál, és középen a Mennyei Atya tartotta nekünk a szentmisének ezt a részét. Amikor a Mennyei Atya felemelte az ostyát kezében három darab Szent Ostya volt egymás mellett, majd ezt mondta: „Ez a Mi Testünk.” Majd a kelyheket (mert 3 volt) az Úr Jézus és a Szentlélek a Mennyei Atyával együtt felmutatta nekünk, majd a Mennyei Atya ezt mondta: „Ez a Mi Vérünk.” Majd egyszerre felmutatták a Szent Ostyákat és ezt mondta: „Mi Általunk, Mi velünk és Mi Bennünk.”
Jézus: „Drága gyermekem! Ez a látomással Mi a Szentháromság kinyilatkoztattuk neked Isteni egységünket a szentmisében.”
Szent vagy… alatt látomásban egy hosszú fehér lépcsőt láttam, melynek tetején az egész Szentháromság az oltár asztalánál álltak. Mi, akik részt vettünk a Szentmisén az angyalokkal együtt énekeltünk térdelve a Szent vagy… éneket.
Miatyánk alatt látomásban a Mennyei Atya nagyon szép fehéren ragyogó ruhában volt és az egyik lábánál az Úr Jézus térdelt (jobb oldalon) a másik lábánál pedig a Szentlélek térdelt (bal oldalon). És mindannyian együtt imádkoztuk a Miatyánk imáját. Jézus: „Drága gyermekem! Én és Szentlelkem azért térdeltünk Mennyei Atyám lábainál, hogy ezzel is kifejezzük tiszteletünket és imádásunkat előtte. Kövessétek példánkat! Ha örömet akartok szerezni a Mennyei Atyának, akkor otthon, amikor imádkozzátok a Miatyánkot, térdelve és szívből mondjátok el. Higgyétek el, ezzel a cselekedettel is szentté tudtok válni, mert a térdeléssel is kifejezitek alázatotokat Teremtő Atyátok iránt, aki fenn van a Mennyekben, és mindent lát.”
Szentáldozás előtt látomásban a Szűzanya áldoztatott bennünket kék ruhában és fehér fátyollal a fején. Mielőtt elindultam előre láttam, hogy a Szűzanya mosolyogva helyezi nyelvünkre az Úr Jézus Szent Testét. Közben az egyik kezén egy szép piros rózsát láttam. Szűzanya: „Drága gyermekem! A rózsa szimbolizálja az Én lángoló Szent Szívemet irántatok és a tisztaságomat.”
Engesztelés elején látomásban egy szép fehér templomba voltam, melynek padjai is fehérek. A fehér padban, melyben ültem, az egyik végén a Szűzanya térdelt fehér ruhában, a másik oldal végén az Úr Jézus térdelt. És nem messze tőlünk egy szép széken ült előttünk a Mennyei Atya fehér ruhában. Jézus: „Drága gyermekem! Mennyei Atyám boldogan részt vesz engeszteléseteken, és örömmel meghallgatja imáitokat. Gyermekem, mindig gondolj arra, hogy minden Mennyei Atyátok jelenlétében zajlik. Mert Ő mindig köztetek van, legyetek bárhol is. Végtelen Szeretete utolér benneteket.”
Az 5 Szent Seb Rózsafüzér alatt látomásban az Úr Jézust láttam a kereszten. De most nem úgy, mint általában. Mert az Úr Jézus hatalmas volt. Amikor engeszteltük Szent Szív Sebét, jobb karja nem volt felfeszítve a keresztre, szabadon mozgathatta. Egyszer csak azt láttam, hogy mi ketten édesanyámmal kicsi emberként térdeltünk drága Jézusom hatalmas tenyerén. Mosolygott ránk, majd tenyerével közel vitt minket Szent Szívéhez minthogyha el akarna rejteni bennünket Szent Szív Sebébe. Ez az egész látomás nagyon szép volt. Jézus: „Drága gyermekem! Megmutattam neked hatalmas isteni lényemet és ráébresztettelek, hogy oly kicsik vagytok tenyeremen, mint egy porszem. Gyermekeim, engesztelésetekkel Szent Szívembe zárlak benneteket.”
Az egyik imánál látomásban újból a Mennyország kapuja előtt álltam. A kapu kinyílt és középen a Mennyei Atya állt fehér ruhában és azt mondta: „Drága gyermekem! Ha be akarsz kerülni a Mennyek Országába bizonyítsd be nekem hűségeddel és szereteteddel, hogy megérdemled azt, hogy az én Atyai Házamban lakhatsz!”
Látomásban az Úr Jézus és a Szűzanya fehér ruhában és kézen fogva odajöttek hozzánk. Majd mosolyogva mindketten egy kis fénykeresztet raktak a Szívünkbe. Jézus: „Drága gyermekem! Ezek a kis fénykeresztek mennyei fényből vannak, melyek segítenek benneteket az Irántunk való hűségetekben és állhatatos imáitokban.”
Ave Mária éneknél látomásban a Szűzanya oda állt közénk és körben állva megfogtuk egymás kezét és úgy énekeltünk. Közben a Szűzanya nagy örömmel és mosollyal hallgatta énekünket. Nagyon kedves esemény történt velünk. Miután befejeztük az engesztelést, elindultunk, hogy hazamehessünk. De nem tudtunk, mert minden kapu be volt zárva. Míg nem jött meg a plébánosunk, visszamentünk a templomba és csak mosolyogva ültünk az Úr Jézus előtt és tovább imádkoztunk. Jézus: „Drága gyermekem! Nagy örömet okoztatok nekem, hogy visszajöttetek házamba. Gyermekem, most nem láthattad, de nagy szeretetemben átöleltelek benneteket.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése