Minden jó és nagylelkű szeretet cselekedet számít a szememben
2016. február 3.
Egek
Ura, jólétünk Kezese, Te, aki fenntartás nélkül leszálltál az égből,
hogy rendelkezéseidre és határozataidra emlékeztess minket, hogy jobban
megtartsuk és kövessük Szavadat, taníts minket arra, hogy szabályaidnak
engedelmeskedve Neked szenteljük magunkat. Mert ahogy Szavad feltárul
előttünk, fényével beragyogja és megvilágosítja lelkünket, hogy képesek
legyünk teljesen megérteni Téged.
Tudom, hogy nem vagy megelégedve teremtményeiddel.[1]
Ó, Vassula! Patakokban folynak a könnyeim, mert sokan figyelemre se méltatják szeretet törvényemet és irgalmam törvényét. Meddig kell még néznem, ahogy a gonosz legyőzi egyik nemzetet a másik után? Az egyetemes béke az, ami hiányzik.
Mondd, Uram, mit tehetek még? Támogass, és védelmezz, ahogy mindig is tetted, és hajtsd végre általam azt, amit akarsz!
Tarts ki, gyermekem, és a benned lévő buzgóság váljék izzó szenvedéllyé házamért, mely lángjával elborítva arra serkent téged, hogy félelem nélkül haladj előre, és mindenkit emlékeztess arra, hogy térjen meg, szüntelenül imádkozzon, és szeressen engem, a ti Isteneteket. Végül nagy lesz az én győzelmem.
Teljes
lényemmel utánad vágyakozom, arra indítottad lelkemet, hogy mindig
Veled kívánjak lenni. Akik nem ismernek Téged, nem szeretnek, nem
vágyakoznak utánad, és nem bánják meg bűneiket. Miként lehetne őket
megtéríteni?
Vassulám,
születésétől fogva mindenki meg van hívva Istennek, az ő Teremtőjének
látására! De kevesen követik az utat, amelyet nekik szántam. Ezért, ha
elidegenednek tőlem, legnagyobb bánatomra és fájdalmamra, vajon hogyan
ismernek és szeretnek meg engem? Én szüntelenül bűnbánatra hívom őket! A
bűnbánat megtisztítja a szívüket és megszülethetnek bennem. Akkor
egyesülök a lelkükkel, és elárasztom őket fénnyel. Hogyan lehetne
megtéríteni őket, kérdezed. Elfelejtetted hogyan? Ugyan kérlek!
Imával…szeretet cselekedetekkel, nagy jóvátételekkel, értük felajánlott
áldozatos szeretettel! A rózsafüzérrel! És sok „kyrie eleison”-nal
azért, hogy irgalmat gyakoroljak irántuk, mert kegyelmem által a
megkeményedett szívük meglágyul ….
Kedves
lélek, figyelj, te elbűvölsz engem, amikor bepillantok a szívedbe. Te,
aki azzá váltál, amivé kegyelmem által akartam, hogy váljál! Imádkozz
azokért, akik jobban szeretik a világ dicsőségét, ami elidegenítette
őket tőlem. Ők félnek keresztemtől, mert keresztem az az eszköz, amely
megdicsőített engem. Akik elutasítják, hogy átöleljék keresztemet, máris
elválasztották magukat tőlem. Én egy vagyok a keresztemmel! Amint
egyszer mondottam nektek: „ha engem átöleltek, a keresztemet is
átölelitek”.
Uram! Én megesküdtem, hogy megtartom törvényedet. Mégis újíts meg engem mindig, amint azt Szavad megígérte!
Megteszem,
mindig irányítani fogom lépteidet. Szeretetem meg fog vigasztalni,
sohasem foglak megfosztani Szeretetemtől…. igen? Mondd!
Panaszkodni
szeretnék, Uram. Noha sokan megtértek Üzeneted által, ők mégsem adni,
hanem inkább kapni szeretnek, ahogy Te fogalmazol.[2] Annak idején azt mondtam: „Nagyobb boldogság adni, mit kapni…” (ApCsel 20,35),
de ez nem valósul meg a gyakorlatban. Meg kell halnia az egojuknak!
Nagyon kevesen vannak, akik szívesen adnak, akik segítenek ismertté
tenni az Üzeneteidet, vagy akik segítenek a Beth Miriam házakban, de
azért van néhány nagylelkű segítő.[3]
Minden
jó és nagylelkű szeretet cselekedet számít az én szememben. Az én
napomon minden lelket megítélek, feltárom összes cselekedetüket, és ami a
szívükben van. Örömömet lelem azokban a lelkekben, akik nagyrabecsülést
tanúsítanak irántam, és akik nem felejtkeznek meg arról, hogy imájuk
mellett szeretet cselekedeteikkel is köszönetet mondjanak nekem.
Erről
a tíz leprás jut eszembe, akiket meggyógyítottál, és akik közül csak
egy ment vissza hozzád, hogy köszönetet mondjon neked, ugye?
Igen, a
Szentírásban olvastad, hogy amikor útban voltam Jeruzsálem felé, tíz
leprás várakozott rám. Odakiáltottak nekem, mivel betegségük miatt nem
mertek túl közel jönni hozzám. Amikor megláttam őket, visszakiáltottam,
hogy sietve menjenek el a papokhoz, és mutassák meg magukat. Szívük
mélyén tudták, hogy útközben meg fognak gyógyulni. És amint elmentek,
meg is gyógyultak. De egyikük sem törődött azzal, hogy visszajöjjön, és
köszönetet mondjon nekem. Kivéve egyet, egy szamaritánust, aki kimutatta
háláját, dicsőítette Istent, és leborult a lábaim elé…
Te
nagylelkűen olyan sok ajándékot adsz az emberiségnek, amit nem
méltányolnak. Te sohasem szűnsz meg adni, Szereteted nem tud várni.
Olyan nagyszerű és magasztos, hogy leszállsz a Földre, és sokaknak
nyíltan kinyilvánítod magad, nem keresztényeknek is, mert örökké lángol a
Szíved, és nem tud várni – nem tudsz ellenállni!
Te
mérhetetlenül nagylelkű vagy, még saját tanítványaid is csodálkoztak,
miért teszel annyi jót és csodát a pogányoknak, a szamaritánusoknak, és
mindenkinek. Meg voltak botránkozva, amiért bensőségesen és barátként
bántál velük. Kérdőre vontak téged! Megkérdőjelezték a tekintélyedet!
Kérlek, hadd válaszoljanak a Te jóságodra mindazok, akiket
meggyógyítottál, akik csak rád számítanak.
Vassula,
egy dicsőséges nemzet támad majd Keletről. Ez a nemzet dicsőíteni fog
engem! Igen, valóban kinyilvánítottam magam nem keresztények számára is!
Azért, hogy az emberek lássák, megismerjék, megjegyezzék és megértsék,
hogy irgalmam végtelen és magasztos. Szeretetem végtelen! Azt mondom
majd nekik: „Ne féljetek, mert én vagyok az Út, az Igazság és az Élet”.
Azután megmutatom nekik dicsőségemet és ők áhítattal kérdezik majd
tőlem: „Lehetek a tanúd?” És én ezt válaszolom nekik: „Igen, legyél a
tanúm, aki kimutatja, mennyire örül ennek a találkozásnak.” Tehát
Vassula, ne szomorítson el, amiért szerinted késleltetem a
visszatérésemet. Légy türelmes, kicsim, egyetlen ország sem született
meg egy nap alatt! Légy olyan, mint egy olajfa, mely az Udvaromban
növekszik! Futásodnak nincs még vége… pihentesd meg lelkedet bennem,
Istenedben! Nem vagy egyedül. Legyél egy velem! Mi ketten?
Igen, mi ketten.
Én, Jézus, megáldalak. IC
[1] Még nem fejeztem be a mondatot, amikor Jézus félbeszakított, és Ő beszélt
[2] Jézus átvette a szót, hogy elmondja azt, amit le akartam írni
[3] nem anyagiakra, hanem tettekre gondolok
Source: http://ichtys.hu/index.php/117-2016-februar-3
Source: http://ichtys.hu/index.php/117-2016-februar-3
Egyesíteni fogom Keleti és Nyugati házamat
2016. február 9.
Uram,
én Istenem, oly sokszor mondtad már nekünk, hogy Téged úgy ismernek,
mint aki királyságokat dönt meg, városokat tesz a földdel egyenlővé, ha
felkeltik haragodat, vagy ha akadályozzák, hogy átvonulj néped között. A
legnagyobb tisztelettel adózva Szentségednek szeretném szóvá tenni,
hogy most már több, mint 30 éve újra és újra azt mondod, hogy várjunk
türelemmel a megváltásunkra és dicsőséged eljövetelére. Azt is mondod,
hogy „egy ország sem született meg egy nap alatt” és hogy „egy város sem
épült még fel egy nap alatt”. Ezekkel azt akarod kinyilvánítani, hogy
várni kell, és nem szabad sietni. De 30 év alatt már bizonyára felépült
volna egy város, és bizonyára egy ország lakosai is már 30 évesek
lennének. Plusz a gyerekeik?
Vassula! Igazad van, ha türelmetlen vagy?
Egyre jobban növekszik a gonoszság, és üldöznek minket.
Vajon tűzben pusztítva elvegyem most a Föld lakói három harmadának az életét? Vagy inkább megkönyörüljek rajtuk?
Uram, látsz bármilyen erőfeszítést részünkről, hogy tartózkodunk a bűntől és hajlunk a bűnbánatra?
Visszatartom a haragomat,
egy cérnaszállal?
Nem,
azon szívek miatt, akik buzgón imádkoznak a világ megtéréséért, és akik
felajánlják nekem áldozatos szeretetüket. És akik követik vértől ázott
lábam nyomait. Ezek a lelkek testestül-lelkestül, teljes valójukat
odaszentelik testvéreik jólétének és megtérésének. Hamarosan
meglátogatlak benneteket, de egy idő előtti ítélet senkinek sem válna
javára. Tűz általi ítéletem azonban nincs már messze tőletek. Nem
mondtam le végleg az ítéletemről! Szabad utat fogok engedni ítéletemnek.
Tudod, Vassula, korlátolt az ember könyörülete, ugyanígy a türelme is,
egyikük sem terjed túl saját énjén, az én könyörületem azonban minden
élőre kiterjed. Bátorság! Türelem! Nem fognak darabokra tépni!
Uram, hozz békét a világnak, hozz egységet a Házadba és kiengesztelődést!
Figyelj rám! Szent Nevemért egyesíteni fogom Keleti és Nyugati házamat. Vajon nem ezt jövendöltem meg nektek?[1]
Megmondtam, hogy tekintsétek magatokat áldottnak, mert Atyám hamarosan
csodákat fog művelni, és titeket, akik az egységért fáradoztok,
példátlan győzelemben fog részesíteni. Leányom, ez azok miatt lesz így,
akik hűséges szívvel az egységért imádkoznak, igen! Megmondtam, hogy
Isten jóindulata hamarosan meg fog mutatkozni…
Ebből
kifolyólag falaim újra fel fognak épülni, állni fognak, mint egykor, te
pedig Keleti házam kicsiny hajtása, állj biztosan a lábadon, légy olyan,
mint egy gyémánt a koronámon. Senki sem lehet hűebb a szavához, mint
én, Jézus Krisztus, aki az Igazság vagyok. Osztozz barátságomban, és ne
légy olyan, mint egy fal kettőnk között! Gyönyörűséget lelek
közelségedben. Jutalmazz meg vele, és folytasd hűségesen küldetésedet:
emlékeztesd a nemzeteket túláradó szeretetemre, végtelen irgalmamra és
gyengédségemre! Tégy tanúságot rólam..
Imádkozz, és szeress engem! Én, Jézus, mindened vagyok, amire szükséged van. IC
[1] 2015. június 2-i üzenet
Boldog az a lélek, aki szeret Engem
2016. február 12.
Istenem, Atyám, királyok Királya,
míg nem találkoztam Veled, félholtan feküdtem,
míg nem jelentél meg nekem….
Értetlenül és félelemmel vegyes tisztelettel
álltam a Felséges Isten előtt!
Úgy álltam ott a Teremtő előtt,
mint ahogy egy piszkos rongyokba öltözött gyermek áll
a Tündérország előtt.
Te tűnődve rám mosolyogtál,
mosolyogtál, noha én még pokoli sötétségben voltam.
Zavarodott és rémült voltam, főleg
miután ezeket a szavakat hallottam Tőled:
„Boldogok a lelki szegények,
mert övék a mennyek országa.”
Amikor egyszerre csak ismét szólásra nyitottad ajkadat,
sugárzó Fény ragyogott Szájadból,
amely fényessé tette lelkemet.
Amikor halhatatlan Leheleted hatalmába kerített,
felfrissült az emlékezetem – ez egy csoda volt -,
mert minél tovább szemléltelek,
annál jobban felismertelek, és
annál jobban emlékeztem Rád!
Ki töltötte be bőkezűen Bölcsességgel
lelkem legmélyét?
Én voltam!
És ki adott értelmet a szívemnek?
Gyermekem, én
voltam az…. megszülettél a szívemből. Felemeltelek, hogy az egyik
apostolommá tegyelek, hogy tanú, az egység tanúja legyél.
Őszintén
megvallom, nem tartom magam méltónak, hogy az legyek. De emiatt ne vond
meg magad tőlem! Kezdetben, amikor a szememet még a lelki vakság hályoga
fedte, és a halál még a fejem fölött csüngött, Te egy nagy Szeráfot
küldtél nekem, aki fölém szállt, nem azért, hogy megöleljen, hanem hogy
egész lényemet megtisztítsa a bűntől. És hogy kimossa a koszos
rongyaimat. Atyám, így vette kezdetét bennem egy új létforma.
Felismertem, hogy halhatatlan vagyok, amíg Benned lakozom…
Így tettem meg első lépéseimet efelé a ragyogó Fény felé, aki Te vagy, az Isten, a mi Atyánk…
És azóta arra vágysz, hogy megismerj engem, miként a múltban is kinyilvánítottam magam atyáidnak és ősatyáidnak.
Hogyan
tudnék hathatós szavakat találni arra, amikkel ki tudnám fejezni
érzelmeimet irántad és Veled kapcsolatban? Bármilyen módot találnék is,
az elégtelennek bizonyulna. Lelkem Atyai Szereteted után vágyakozik.
Felemészt az irántad érzett sóvárgó szeretet, Jahve, Téged várlak minden
nap, még álmaimban is.
Szerető
Kezed nélkül egy pillanatig sem tudtam volna kitartani az ádáz
üldöztetések rohamaival szemben, amelyek körülvettek ez alatt a sok év
alatt! De ezek mind szertefoszlanak a Te jelenlétedben, és amint egyszer
mondtad, egy magasban szárnyaló szabad madárnak érzem magam. Szabad
vagyok!
A szabadságot a
Lélekben lehet meglelni. Minden embert magamhoz hívok. Arra kérem őket,
hogy először tartsanak bűnbánatot. Arra hívom őket, hogy az Élet
Forrásából igyanak. Áldott az a lélek, aki engem szeret! Vassulám, légy
boldog, sohase halogasd, hogy hozzám gyere, és imádkozz! Kedvesem,
szenvedésem, mindig hozzám jöjj! Munkálkodj értem örömmel, békével és
szeretettel!
Uram, én Alkotóm és Teremtőm, irgalmazz nekem….
Sohasem
utasítok vissza egyetlen bűnbánó lelket sem. Minden imádat meghallgatom,
ha azok megegyeznek akaratommal. Növekedj Szeretetemben, leányom. Én
Jahve megáldalak.
http://ichtys.hu/index.php/119-2016-februar-12
A napot és az órát egyedül Én tudom, a ti Istenetek
2016. február 13.
Az Én békémet adom neked. Lejegyeznéd Szavaimat?
Igen, Uram…
Nehéz
meghajlítani ezt a nemzedéket. Bűneiktől legyengítve a Sátánba vetik
bizalmukat, belé helyezik reményüket. Noha ott állok mindenki előtt,
hogy lásson Engem, csak kevesen vesznek Rólam tudomást. Vezetőik
kegyetlenné váltak, és sok nemzetre vár halál az ő kezük által. Mennyit
sírtam már miattad, teremtés! Miattad, akinek élete most a halál felé
tart. Amikor majd a levegőben kitörő lángnyelvek nyaldossák lakosaidat,
meg fogom kérdezni ezt a nemzedéket: hol találsz menedéket? Kinél? A
Sátánnál? Az egódban és saját magadban?
Elérkezett
Igazságosságom ideje, küszöbön áll e hitetlen nemzedék megbüntetése.
Rendelkezéseimet szó szerint végre fogom hajtani. Amikor mennydörgést
fogtok hallani, fületekben az Én Hangom fog dübörögni, és visszhangozni
fog a Föld végső határáig. Akkor a világ és mindenki, aki benne él,
hallani fogja az Igazságosság Hangját: a gonosz sok nemzetre hoz majd
halált… a pusztulás minden várost elér.
Hallottátok,
hogy Jahve Angyala városokon és nemzeteken fog áthaladni és mindenkit
bűnbánatra fog hívni? Ezek a dolgok fognak megtörténni az elkövetkezendő
napokban.
Ezért ti, akik
beléptetek Udvaraimba, és hisztek kijelentéseimben, imádkozzatok, és ne
rettegjetek vagy féljetek, de ti, akik számtalan éven át gúnyoltátok
kijelentéseimet nyelvetekkel támadva prófétáimat, ti vigyázzatok! Mert
hazugságokkal igazoltátok hazugságaitokat, az Én Szavaimat pedig
valójában a saját sírotokba temettétek. Igen, ti kiforgattátok
Szavaimat. Bűneitek azonban szakadékot támasztottak közöttünk. Az
Igazságosság most nem lesz visszatartva. Bizony mondom nektek, keserűek
lesznek azok a napjaitok, amikor szembeszállok veletek… imádkozzatok, és
ne engedjétek, hogy lecsukódjon szemetek, és elaludjatok!
Így imádkozzatok:
„Jahve, én Istenem, add, hogy eljusson hozzád az imám!
Halld meg irgalmadat és segítségedet kérő kiáltásunkat!
Bocsáss meg azoknak, akik nem hisznek Benned, én Istenem,
és nem bíznak abban sem, hogy hatalmadban áll megmenteni minket.
Ne oltsd ki napjaink világosságát,
ami nélkül egy pillanat alatt megsemmisülne a föld,
hanem Atyai Könyörületedben
szánj meg minket és bocsáss meg nekünk!
Ne engedd, hogy patakokban ontsa vérünket a gonosz lélek!
Bocsásd meg bűneinket, és tartsd vissza haragodat
emlékezvén gyengeségünkre.
Tartsd vissza pusztító angyalaidat,
és adj nekünk még egy esélyt, hogy bebizonyíthassuk,
méltók vagyunk Jóságodra.
Beléd helyezem bizalmamat. Ámen.”
Milyen örömmel
fogom fogadni ezt az imát! Ez az ima, könyörületre fog indítani Engem!
Leányom, megáldom mindazokat, akik szívből imádkozzák majd ezt az imát.
Hadd hallják ezt a próféciát: „a napot és az órát egyedül Én tudom, a ti
Istenetek”. Ezt fogod mondani azoknak, akik majd kérdezik tőled
Igazságosságom idejét, a napot és az órát! A Szeretet szeret téged.
http://ichtys.hu/index.php/84-2016-februar-13
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése