Minden igyekezetünkkel
arra kell törekedni, hogy őrizzük a lelki békét és ne háborodjunk fel a
másoktól kapott sértéseken. Ennek érdekében feltétlenül tartózkodni
kell a haragtól, és a figyelem segítségével óvni kell az elmét és a
szívet, hogy megőrizze az egyensúlyt.
A
másoktól kapott sértéseket közömbösen kell viselni és ránevelődni egy
olyan állapotra, mintha a sértések nem is ránk vonatkoznának.
Az ilyen gyakorlat megszerezheti szívünk számára a csöndet és Isten lakóhelyévé teheti.
Csodatévő
Szent Gergely életében látunk példát a szelídségre, akitől egy bizonyos
utcanő nyilvánosan fizetséget követelt, merthogy vele hált volna; erre ő
a legkisebb fölindulás nélkül egy bizonyos barátjának szelíden azt
mondta: „Adj neki hamar annyi pénzt, amennyit követel”. Az asszony,
alighogy átvette a jogtalan fizetséget, ördögi megszállás áldozata lett.
A Szent pedig imádsággal kiűzte belőle az ördögöt is.
Ha
azonban elkerülhetetlen a felháborodás, akkor legalább fékezze meg
nyelvét a Zsoltáros szava szerint: Zavart vagyok, szólni sem tudok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése