Figyelemre méltó levél

Néhány szempont a levél olvasásához a teológiailag nem képzett olvasóknak

Nem jogi szemüvegen keresztül érdemes olvasni, és nem a benne foglalt kiközösítésekre koncentrálva, hanem inkább külső bírálatként, és megszívlelve belőle azt, ami megszívlelhető. A levél fenn található a magát Bizánci Pátriárkátusnak nevező intézmény honlapján is: http://vkpatriarhat.org.ua/en/ És a magát Elijah-ként aláíró személy videoi is ott láthatók a honlapon, többek között úgy is, hogy éppen kimondja a levelében is szereplő anathemákat, egyházi átkokat.

A katolikus szóhasználatban is ott szerepel még a 19. század végén is (sőt az 1950-ben Mária mennybevételét kimondó dogmában is) hittételek megfogalmazásakor az anathema sit („ki van közösítve”, „ki van átkozva” – az ti., aki a szóban forgó hittétellel ellentétes nézeteket vall). Az egyházi törvénykönyvben, a Kódexben ma is szerepel a kiközösítés. Napjainkra azonban a katolikus egyházi közbeszédből kikopott a „kiátkozás”, „közösítés” kifejezés. Az orthodoxok, vagy más szóval görög keletiek ma is gyakrabban használják.

A levélben felvetett bírálati szempontokra érdemes odafigyelni. Az orthodoxia szemszögéből nézi a Római Katolikus Egyházat, a benne a II. Vatikáni zsinattól lezajló folyamatokat, köztük a zsinat egyik jelszavát, az aggiornamentót, amely a világ felé való nagyobb nyitást jelent. Az valóban megfontolandó, és fél évszázad távlatából visszatekintve könnyebben meg is ítélhető, hogy ennek a nyitásnak mi volt a célja, ill. mi lett az eredménye: a mai világban élő emberek jobb megértése, evangelizálása, vagy pedig az egyház két évezredes, Jézustól kapott hitének a feladása.

Isten törvényeinek a megtartása, vagy elutasítása már az Ószövetségben vagy átkot, vagy áldást von maga után. Ez ugyanúgy érvényes ma is – függetlenül attól, hogy valaki formálisan is kimondja-e az áldást vagy az átkot. Sok ember életében ott láthatók az Istentől és a törvényeitől való elfordulás átkos, átkokat maga után vonó hatásai. Ma még érvényesebbek, mint saját korában Petőfi Sándor szavai: „Isten csodája, hogy még áll hazánk”. A levélben megfogalmazott gondolatokra vetítve: „Isten csodája, hogy még áll ez a világ”, hiszen az e levélben kifejtett autogenocidiumban elpusztította már és folyamatosan pusztítja szinte minden létalapját.

Ez a magát Bizánci Pátriárkának nevező Illés pátriárka – eme a magyar püspökökhöz címzett levele és a pátriárkátus honlapján található egyéb anyagok alapján, úgy látszik – fontos feladatának tekinti az igaz hit védelmét. Szempontjaira érdemes odafigyelni, azok igazságtartalmát megfontolni, és a levélben is hangsúlyozott magyar küldetésre összpontosítva egyre több helyen szentségimádásokat végezni, és imádkozni a Magyar Katolikus Egyházért, hogy általa Isten mentse még, ami menthető az Egyházban és ebben az Istentől elrugaszkodott Európában és világban.

a

--

Szűcs Attila

Lelkipásztori levél a magyar püspökökhöz

Kedves Magyar Püspökök!

Történelmi időkben éltek, melyben mindnyájan tanúi vagyunk a nemzetek fokozatos önpusztításának, a fogyasztás ideológiájának hatása alatt, amely kapcsolatban áll az erkölcstelenséggel és a perverzióval. Ez az eszme előnyben részesíti a homoszexualitást, a pedofíliát, az állatokkal való szexuális érintkezést (zoophilia), a kábítószerek használatát, az eutanáziát, még gyermekek és egészséges emberek esetében is, valamint a szervkereskedelmet. Ez a korszak kegyetlenül keresztényellenes és katolikusellenes. Az egyén önazonossága erodálódott és egyfajta biorobot formálódik a gender ideológia értelmében. Ez a hamis ideológia eltünteti a férfi és nő közötti Isten alkotta különbséget, ezáltal ténylegesen előállít mentálisan zavart egyéneket, akik nemcsak számos tisztátalan, hanem a szadista gonosz lelkek játékszereivé válnak. Ezeket a kétes karaktereket célirányosan kulcspozíciókba helyezik azért, hogy megfélemlítsék a normális embereket anti-törvények felállításával, ezt követő számos szankció és börtönbüntetés kiszabásával. Az Európai Unióban a prioritás nemcsak legalizálni, hanem közvetlenül előnyben részesíteni a homoszexualitást, és a szexuális perverziókat, elidegenítve a gyermekeket szerető szüleiktől, és nemcsak a rendellenesen működő családoktól, hanem a jó családoktól is. A gyermekeknek ezt a családból való kiszakítását olyan mesterséges indokokkal teszik, mint például a „családi erőszak” vagy a „fullasztó szeretet”, kifejezések, melyeket ez a rendszer használ, hogy keresztényi és morális hangzást adjon a nevelésnek. A perverzió népszerűsítése a gyerekek körében már az óvodában elkezdődik. Ez a sátáni ideológia vezeti a nemzeteket és az emberiséget az autogenocidiumba (egy nemzeti önpusztításba), olyan pozitív szakszavak használatával, mint a „gyermekjogok”, „nők jogai”, „gyermekvédelem”. Ezek a kifejezések a megjelenési formái az emberiség elleni legkomolyabb bűnöknek, amelyek rosszabbak, mint a fasizmus, vagy más népirtó ideológiák a történelemben. A tömegkommunikáció ennek a szellemiségnek a kilengései alatt, megváltoztatja az emberek gondolkodását és elősegíti a nemzetek autogenocidiumát, a saját nemzetük elleni népirtást.

A legnagyobb tragédia az, hogy ez az erkölcsi hanyatlás az eretnekségek gyümölcse, amely titokban mint egy daganatos betegség terjed Krisztus Misztikus Testében, ami az Egyház . Az egykori pápa, XVI. Benedek, a Hittani Kongregáció Prefektusaként megengedte, hogy a II. Vatikáni Zsinat után csak olyan papok lehessenek püspökök, akik nyitottak voltak a világ felé. Az ilyen püspökök azután eretnek gondolatokkal párosult, liberális nézeteket vallottak, a zsinat úgynevezett aggiornamento ('a mai naphoz igazodás') jelszavát követvén. A megtévesztés abban állt, hogy az eretnekségek rejtettek voltak, és az eretnek nem nevezte ezeket az eretnekségeket saját nevén. (ez szintén Benedek pápa engedélyével). Ez a mód az, ahogyan az antikrisztusi szellemiség dolgozik. A pozitív kifejezések köntösébe öltöztetve terjedt a legsúlyosabb eretnekség Krisztus Evangéliuma ellen. A Zsinat utáni időszakban igazi reformra lett volna szükség az Egyházon belül bűnbánat és megtérés által. Azonban ennek helyébe az úgynevezett liturgikus reformot tették. Minden esetre ez a reform bűncselekmény az Egyház ellen, mivel kiszorította az őszinte bűnbánatot. A hangsúly többé már nem a megtérésen volt, Isten parancsait megtartva és a vasárnapot helyesen megünnepelve.

Ebben az időben, a 20. század második felében a pogányság gyakorlatai a reneszánszukat élték: a hindu jógán, a buddhista meditációval összekötött harcművészeteken, masszázsokon és az akupunktúrán keresztül, továbbá a társadalomban elterjesztett rock zenei világban (melynek eredete a sátáni voodooból gyökereztethető), mely a drogok használatával és a cinikus életstílussal szoros összefüggésben áll. Az ateista Freud és az okkultista Jung beteg és egyoldalú pszichológiai nézeteit kezdték isteníteni. Továbbá ekkorra tehető a pedofil Kinsey által elindított szexuális forradalom. A Bultmannhoz kapcsolható neo-modernista eretnekségek és a pogányság iránti fogékonyság, amely megmutatkozik a II. vatikáni zsinat pogány vallások iránti deklarációiban, azaz az ő démonaik iránti tiszteletben, beszivárgott az Egyházba. A hűséges katolikus püspököket, papokat és hívőket elszigetelték, kigúnyolták és megbüntették az egyházi tekintély iránti állítólagos engedetlenségük miatt! Ez egy anti-megtérés folyamata volt, teljes nyitottság a világ felé, az úgynevezett aggiornamento!

A kereszténység áporodott sóvá vált, a prófétákat lelkileg megölték, eretnekek kaparintották meg a jövő klérusának képzését és foglalták el a püspöki hivatalokat. Ez bűncselekmény volt, Krisztusnak és az Ő Evangéliumának az elárulása. A szétesés folyamata eszkalálódott II. János Pál pápa alatt, aki hallgatólagosan jóváhagyta az eretnekséget és maga elfogadó gesztust tett a pogányság, a New Age szellemisége felé. A moralizálás mögé bújás az igazi bűnbánat és megtérés hangsúlyozása nélkül, pont ellentétes hatást okozott. A család szétesésének masszív folyamata kezdődött. A tisztátalanság kultuszát a tömegkommunikáció erőteljesen sulykolta. A Vatikán csendben maradt és folytatta az aggiornamento önpusztító programját, az üdvözítő bűnbánat helyett. A hittérítés helyett a pogánysággal való úgynevezett megbékélést és lelki egységet hangsúlyozta.
Eretnek tanok titokban, lavinaszerűen terjedtek el a teológiai karokon, a Szentírás jobb megértésének a látszata alatt, tagadva az alapvető hitigazságokat, mint: Krisztus istenségét, az Ő történelmi és valóságos feltámadását, és a Szentírás isteni sugalmazottságát. Azonban mindezt az úgynevezett tudományos történeti-kritikai módszerrel leplezték, aminek a lényegét már X. Szent Pius pápa is elítélte.

Ezen metódus mögött az ateizmussal összebékített neo-modernizmus volt és áll ma is. Ez a szellemiség a manipuláció olyan szemtelen elveit használja, amely nevetségessé tesz meg nem tért teológiai hallgatókat, és eretnekségeket sulykol elméjükbe, az értelmiségi gőgre alapozva.

Ebben a kritikus időszakban, amikor szükségszerű volt a megtérés, Isten Lelke kiáradt az Egyházra, különösen az úgynevezett Karizmatikus Megújuláson keresztül. Ez a megújulás arra volt hivatott, hogy Krisztus tanúit teremtse meg, (a mártírokat ApCsel 1:8). Az apostolok, különösen Szent Pál apostol követendő példák voltak, és ma is azok. Szent Pál apostol igaz hitvalló volt, Krisztus mártírja.

Őszintén mondhatta, hogy „számomra az élet Krisztus, a halál nyereség” (Fil.1:21)... „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem” (Gal.2:20) A Karizmatikus Megújulást valójában fokozatosan elfojtották a Katolikus Egyházban. A misszió megújulása, amely ezen az alapon kezdődött, hamarosan véget ért. Tehát ez a megújulás nem tudta életre kelteni a paralizált Egyházat. Ki a hibás? Nyilvánvaló, hogy mindkét oldal. Azok, akik elfogadták a lelki megújulást, de ugyanakkor az egyházi hierarchia és a hamis próféták is, az úgynevezett teológusok, akik, visszaélve a megtértek bizalmával, elferdítették a küldetésüket és a mérgező, liberális és neo-modernista teológia elterjesztésének az eszközévé váltak.

Ebben a zsinat utáni időszakban II. János Pál pápa az igaz bűnbánat helyett egy gesztust tett Assisiben, mely által kinyitotta az egyház ajtaját a pogányság szelleme előtt, mely a jóslással, a mágiával, a spiritizmussal van társítva, és amely démonokat imád Isten házában. Mózessel kezdődően és a Szentírás utolsó könyvéig bezárólag kemény küzdelem zajlik ez ellen a szellemiség ellen. A próféták ezt a más vallások és azok démonai iránti „tiszteletet” „lelki paráznaságának” nevezték. A vértanúk visszautasították, hogy akárcsak egy szem tömjént is dobjanak a füstölőbe, és inkább a halált választották, mintsem hogy a démonok előtt hódoljanak! Ezzel a gesztussal II. János Pál súlyos bűncselekményt követett el az Evangélium ellen, az Egyház hagyománya ellen, és az egész Szentírás ellen. Ez a gesztus egy új, de eretnek gondolkodást indított el, mely tévesen veszi fontolóra, hogy a pogány vallások alternatív útjai lehetnek az üdvösségnek! Ez nonszensz és a legfőbb eretnekség! Ez a gesztus gyakorlatilag véget vetett a missziónak. A missziót kezdték becsmérlő módon prozelitizmusnak (erőltetett hittérítői tevékenység) nevezni, amely állítólag veszélyezteti az egyes nemzetek kultúráját.

Következésképp tehát ezen üres állításokkal a Szentlelket kizárták az Egyházból, és a morális hanyatlás elkezdődött. Papsággal kapcsolatos pedofil botrányok terjedtek Amerikától, Írországon át, Ausztráliáig hiteltelenítve a Katolikus Egyházat. Mindezt betetézte, hogy XVI. Benedek pápa azáltal, hogy II. János Pál pápát boldoggá avatta, amivel de facto az Egyház oltárára emelte a neo-modernizmus eretnekségét, amely II. János Pál pápasága alatt az ő hallgatólagos beleegyezésével terjedt. Ezzel együtt kanonizálta az új pogányság és szinkretizmus szellemiségét, amit II. János Pál indított el 1986-ban, Assisiben tett gesztusával. Ez a hittagadó cselekedet precedenst teremtet minden katolikus számára! Az ő boldoggá avatása az aposztázia tetőpontját jelentette az ortodox dogmáktól és hagyománytól, és átkot hozott magára a katolikus egyházra, ugyanis Isten Igéje szerint: „akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdet nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen”

(Gal.1:8-9)!

A Bizánci Katolikus Patriarchátus XVI. Benedekhez folyamodott, hogy vonja vissza a boldoggá avatás lépéseit, még akkor is, ha az életébe kerül. Azonban, mivel ezt nem tette meg, a Patriarchátus nyilvánosan anatémát (kiközösítést) mondott rá 2011. május 1-től. Rajta keresztül ez a kiközösítés az egész Katolikus Egyházra száll. Az anatéma kimondását annak szánták, hogy ráébresszék őt a valóságra, és hogy segítsenek neki, hogy komolyan megbánja, amit tett! Sajnos nem mutatott megbánást és a fertőzés egyre több nemzetre hat. Napjainkban az ukrán nemzet példája annak, hogy hogyan néz ki az átok, amikor leszáll az egész Katolikus Egyházra, amely nemzet felszította az úgynevezett méltóság vagy homoszexualitás forradalmát a bűnbánat helyett (lásd Gudziak püspök és Husar bíboros állásfoglalását). Tehát, az ő aposztáziája miatt a Katolikus Egyház átkot hoz a nemzetekre valamint fizikai és lelki halált vet el. Ez a kíméletlen valóság és mi nem hunyhatunk szemet előle. Igaz katolikusok kérdezik: Hogyan bánjuk meg bűneinket? Hogyan használjuk az eretnekségtől és a zsinat utáni idők erkölcstelen pusztításaitól megtisztított hibátlan keresztény értékeket és hagyományokat?

A magyar nemzet az egyetlen az EU-ban, amely szembe megy a keresztényellenes törvényekkel, és amely deklarálja, hogy a család az emberi társadalom alapja. Az Alkotmányban ez a nemzet tisztán meghatározza, hogy a házasság az egy férfi és egy nő közötti egység, amely által határozottan elutasítják a homoszexuális vagy leszbikus házasságot, melyet a degenerált Európa támogat. A Vatikán és annak jelenlegi Ferenc pszeudo (ál) pápája, hallgatólagos beleegyezését adta az utóbbiakra. Ferenc egyetlen kemény szót sem szól az eretnekség, a szinkretizmus ellen vagy a homoszexuális vagy transszexuális perverzió ellen. Gesztusaival, hallgatásával és jelzéseivel kifejezi egyetértését ezzel a lázadással, amely Isten törvényei és maga Isten ellen irányul. A Bizánci Katolikus Patriarchátus így őrá is kimondja Isten átkát (anathema) a Gal.1:8-9 alapján. Senki nem veheti le róla az átkot, anélkül, hogy önmaga komoly megbánást nem tanúsítana!

Jelenleg, minden katolikus keresztény, legyen az laikus, szerzetes, pap, püspök vagy bíboros, köteles Isten előtt megvallani az igaz, katolikus hitet, és elhatárolni magát a modern eretnekség szellemétől és az egyház hittagadásának (aposztáziájának) szellemétől. Az külsődleges gesztusoknak el kell különülniük a Vatikán átkától! A papok nem említhetik meg a liturgiában a jelenlegi, eretnek „pápa” nevét. Ha valaki mégis ezt teszi, ezzel az külső gesztussal magára és a jelenlévők összességére lehívja az átkot. A hívők kötelessége, hogy felszólítsák az ilyen papot vagy püspököt! Ha ö az átok nyomása ellenére kitart, el kell határolódni az eretnektől, IV. Szent Pál pápa bullája szerint, és többé már nem köt engedelmességi eskü egy ilyen, pszeudo (ál) pápához, püspökhöz vagy paphoz. Az ilyen hitehagyott egyházi struktúra, amely visszautasítja a bűnbánatot, soha többé nem része már Krisztus Misztikus Testének, az Egyháznak! Ezért az a pap, aki kinyilvánítja az egységet Ferenc „pápával” a liturgiában vagy nyilvánosan, az önként átok alatt marad, és befogadja a New Age szellemét, amely kiűzte Isten Lelkét az Egyházból! Az ilyen papok által celebrált liturgia, és kiszolgáltatott szentségek csak vallásos színjátékok, érvénytelenek és értéktelenek! Hogy bűnbánatot mutassanak, minden papnak meg kell vallania az igaz hitet nyilvánosan (a hűségesek jelenlétében), megtagadva a neo-modernizmus szellemét, melyet a történeti-kritikai teológia tanítása révén a teológiai karokon hirdetnek, megtagadva a szinkretizmus szellemét, (azaz Assisi szellemét) a pogány vallások, és azok démonainak a tiszteletével társított szellemiséget, megtagadva a homoszexualitás, transszexualitás hamis toleranciáját, és a szexuális perverzió egyéb formáit! Ezek a bűnök mindenekelőtt az Első Parancs ellen vétenek, melyekért anatéma száll minden papra, püspökre, szerzetesre, vagy a velük közösségben lévő hívőkre

a Gal.1:8-9 alapján!!!

A bűnbánat jele kell, hogy legyen, hogy a pap nem említi meg a jelenlegi, érvénytelen Ferenc pápát a liturgiában! Ehelyett a következő szöveget használhatja: „egységben a katolikus egyház összes, igazhitű (ortodox) pápáival és püspökeivel”.

Az Assisiben tett gesztuson keresztül és az eretnekségen keresztül a sátánizmus szellemét szabadították rá az egyes katolikus nemzetekre. Napjaink keresztényellenes Európájában ennek a gyümölcsét aratjuk le! Az Európai Unióban a kivétel Magyarország! A magyar kormány, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt helyesen határozta meg a házasság lényegét az állam Alaptörvényében. Valójában ezzel visszautasítva az ál-házasságok minden formáját (homoszexuális és skizofrén gender ideológiát)!

Egy másik hősi tett volt a miniszterelnök részéről, az ellenállás, melyet az üzleti rendszer felé tanúsított, amely kihasználta, és távol tartotta az embereket a vasárnap megünneplésétől. A vasárnap helyes megünneplése lehetővé teszi a keresztényeknek, hogy időt szánjanak magukra, családjukra, az imádkozásra, Isten Igéjére, valamint barátságokra, közösségi életre! A kereszténység helyreállítását azokkal a lépésekkel kell kezdeni, amelyeket Magyarország politikai képviselői hoztak meg – a család helyreállításával a vasárnap megünneplésén keresztül! Manapság nem elég csak jelen lenni a vasárnapi liturgián. És, ha ezt a liturgiát egy olyan pap celebrálja, aki egységben van a hitehagyott Vatikánnal, akkor ez inkább az átok forrása, mintsem az áldásé! Fontos, hogy a vasárnap a Feltámadás és a Szentlélek napja legyen, mikor a keresztények időt szentelnek a családi imára, és különösen a keresztény férfiak összegyűljenek és magukat a közösségnek szenteljék a korai keresztények példája nyomán (ApCsel.2:42) Így a férfiak időt találnának az imára, és megtanulnák, hogyan kell betölteni a szerepüket, a családban, mint annak feje, és az Egyházban, és a társadalomban. Kérhetnék a Szentlelket az igaz bölcsességért, hogy védelmezhessék családjukat, hogy felnevelhessék gyermekeiket, hogy együtt küzdhessenek az erkölcsi értékek megőrzéséért, amelyek egy nemzet legnagyobb kincsei.

Közösségek nélkül, apostoli tanítás nélkül, azaz a Biblia és az ortodox hagyomány nélkül valamint a férfiak – akik szent kezüket az Isten felé emelik (1Tim.2:8) – imái nélkül az Egyházat és a nemzetet nem lehet helyreállítani. Ezért a Katolikus Egyház Magyarországon hamis engedelmességben nem lehet alanya a hitehagyás lelkének, amely a hatalmat gyakorolja napjainkban, a Vatikánban. Az nem Krisztus Lelke, hanem csak egy hamis, vallásos kifejezések álruhájába öltöztetett, pszichológiai manipulációkat használó, visszaélő lelki fennhatóság, és az engedelmesség lelke arra, hogy az Egyház és nemzet önmagát pusztítsa.

A Bizánci Katolikus Patriarchátus felhívást intéz minden magyar katolikushoz, éppúgy minden keresztényhez Magyarországon, hogy csatlakozzanak a folytonos imánkhoz, melyben éjt nappallá téve szüntelenül fohászkodunk Istenhez a magyarországi Katolikus Egyház lelki feltámadásáért. 24 ember töltse ki a nap 24 óráját, és mindegyikük tartson egy imaórát havonta egy héten keresztül. 4 csoport töltsön ki 4 hetet, és a kör így ismételje önmagát. Ettől eltekintve, minden egyes résztvevő imádkozzon egy órát este 8 és 9 között, otthon vagy éppen azon a helyen, ahol van.
A hívőknek figyelmeztetnie kell a püspököket és papokat írásban vagy személyesen az eretnekségekkel való a szakítás szükségességére, ugyanígy arra, hogy szakítsák meg az egységet a jelen idők Vatikánjának a szellemiségével.Nektek, Magyarország Püspökei, ideális feltételeitek vannak egy hősi lépés megtételére, hogy elkülönítsétek magatokat a hitehagyó Vatikán eretnekségeitől. Ez a lépés precedenst teremt majd az egész Katolikus Egyház helyreállítására! Ha nem teszitek meg ezt a lépést, sokkal nagyobb felelősséggel tartoztok majd Isten ítélőszéke előtt, mint azok a püspökök, akiknek az államaiban a homoszexualitást legalizálták! Ha megmaradtok a hittagadó Vatikánnak való hamis engedelmességben, akkor nemcsak az Isten törvényével szegültök szembe, hanem Magyarország belső jogával is, amely visszautasítja az azonos neműek házasságát!

Ez a lelkipásztori levél egy prófétai beszéd egész Magyarország számára. Isten adja Nektek, a Ti megváltásotokért! „De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind” (Luk.13:3)

A magyar nemzet minden egyes hűséges keresztényét ajándékozza meg az áldás,

+ Illés

a Bizánci Katolikus Patriarchátus Pátriárkája

+ Metód OSBMr +Timóteus OSBMr

Püspöki titkárok

Donetsk, 2015. május 18.

U.i. Kérjük a magyar keresztényeket, akiknek szívügye saját lelkük megmentése és nemzetük talpra állítása, hogy fordítsák le ezt a szöveget angolról vagy a cseh eredetiről, és küldjék szét email-ben vagy levélben barátaiknak.

Másolatot kapnak:

A Magyar kormány és miniszterelnöke

Magyarország papjai, szerzetesei és katolikus hívei

Az EU tagállamok elnökei

Az EU tagállamok püspökei

Az Orosz Föderáció elnöke és kormánya

Ukrajna és Belorusszia elnökei és kormányai

Az európai Orthodox egyházak püspökei

Vatikáni államtitkárság

Az EU tömegtájékoztatási eszközei