2010. november 14., vasárnap

2010.11.13.

2010. november 13. szombat
Elfelejtettem leírni, hogy csütörtökön, amikor mentem a templomba, ismét láttam ott azt a hajléktalant, aki a bejárati ajtó lépcsőjén szokott ülni. Mielőtt beléptem a templomba, látomásban az Úrjézus ült most a hajléktalan helyén. Jézus: Drága gyermekem, meg kell még tanulnod, hogy akárhányszor látsz egy hajléktalan embert az utcán vagy a templomnál, én mindannyiukban ott vagyok. Amit más emberrel tesztek, velem teszitek. Ezt ne felejtsd el gyermekem!
A csütörtöki napon nagyon elégedetlen voltam magammal és úgy éreztem nem tudom jól végezni a rám bízott feladatokat. Ezért az Úrjézust egyik választottján keresztül megkérdeztem e problémámmal kapcsolatban. Nagyon szép választ kaptam az Úrjézustól, mely nagyon boldoggá tette az egész napomat. Jézus: Az, hogy nem vagy elégedett magaddal, az alázatodat jelenti. Így helyes. Egy a fontos: nekem tetszik, ahogyan a rád bízott feladatokat végzed. Én megértő Isten vagyok és tudom, hogy vannak állapotbeli kötelességeid, főleg a tanulás, melyre időt kell biztosítanod. Áldott légy, kicsi választott gyermekem igyekezeteidért.
Még a csütörtöki nappal kapcsolatban egy csodálatos élményem volt, mely nagyon meglepett engem. Amikor mentem áldozni, egy nagyon szép férfihangot hallottam, mely ezt mondta: „Ez az én testem.” Erre is kaptam egy választ az Úrjézustól. Jézus: Drága gyermekem, most nem láttál engem, hanem hallottál. A hangommal szereztem örömöt neked.
Nagyon boldog voltam ettől a választól, hogy valóban drága Jézusom hangját hallhattam, mely oly gyönyörű, hogy szavakkal leírhatatlan. Megkérdeztem, hogy értette a mondat másik részét. Jézus: Drága gyermekem, úgy értettem, hogy amikor rád került a sor szentáldozásnál, akkor nem engem láttál a pap személyében, hanem a papot.
Ma a szentmise elején hallottam újból az Úrjézus csodálatos hangját és ezt mondta. Jézus: Nagy Szeretettel vártalak benneteket gyermekeim!
A Dicsőség alatt látomásban egy ragyogó, fehér világban jártam. Előttem egy hosszú, fehér lépcső vezetett fel, melynek végén a Szentháromságot láttam. Középen ült a Mennyei Atya fehér ruhában, koronával a fején. A jobbján az Úrjézus ült, egyik lába alatt ott volt a Földgömb. Bal oldalon, pedig a Szentlélek ült fehér ruhában. Az Úrjézus mellett állt a Szűzanya. A lépcső alján angyalok seregei között térden állva láttam magamat is. Kezünket összetéve énekeltük együtt a Szentháromságnak a dicsőséget. Jézus: Drága gyermekem! Láttál minket a trónon ülni és láttad, hogy az egész szentmise a mi jelenlétünkben zajlik. Légy boldog gyermekem, mert ezt nagyon kevesen láthatják.
Evangélium előtt látomásban az Úrjézus fehér ruhában lesétált a lépcsőn hozzánk, mindkét oldalán egy kisangyal sétált vele együtt. A lépcső alján a két angyal térdre borulva várták az Úrjézust. A szószék aranyból volt és ezen olvasta az Úrjézus az evangéliumot nekünk.
A Szent vagy alattaz Úrjézust aranyszínű ruhában láttam középen állni, angyalok seregei vették körül térden állva énekelték neki a Szent vagy-ot. Ugyanezt láttam a Miatyánk alatt is. Jézus: Drága gyermekem! Az aranyszínű ruha az én dicsőségemet jelképezi. Énekeljetek hasonlóan, mint az angyalok, hogy szent nevemet felmagasztaljátok, mert mi, a Szentháromság, háromszorosan szentek vagyunk.
Az Isten Báránya alatt az irgalmas Jézust láttam lefelé sétálni a fehér lépcsőn. Egyszer csak megállt, hátra tekintett a Mennyei Atyára, aki fejével bólintott. Láttam Jézust, hogy kezeit egymás mellé teszi, az ég felé fordítja, és felénk fújt valami piros port, amely mindenkire rászállt. Jézus: Drága gyermekem, Mennyei Atyám belegyezésével irgalmammal borítottalak be titeket a szentmisén.
A szentáldozás alatt azt láttam, hogy most nemcsak az Úrjézus áldoztat meg minket, hanem a jobb oldalán álló Szűzanya is. Amikor egy gyermeket áldoztatott meg a Szűzanya, kedvesen, alázatosan és szeretettel lehajolt hozzá, megáldoztatta, majd pedig az egyik kezével megsimogatta a gyermek arcát. Jézus: Drága gyermekem, Édesanyám hozzám hasonlóan nagy szeretettel áldoztat meg benneteket. Tekintsétek a Szűzanyát példaképeteknek!
A szentmise végén azt láttam, hogy az egész Szentháromság felállt a trónjáról és egyszerre megáldottak minket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
Mielőtt elmentem a templomból, letérdeltem és keresztet vetettem. Látomásban az egész Szentháromság a trónján ült és én a lépcső alján vetettem keresztet előttük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése