…”Milyen
jelenségek alapján érzi úgy az iszlám hódítás, hogy eljött az idő?
Ismerik a történelmet, jobban mint mi, és le is vonják a
következtetéseket…”
A
migrációt törvényszerűen bekövetkezett eseménynek kell tekintenünk. A
kiváltó okai a periférián olyan erővel jelentkeztek, ami képes volt a
beözönlök százezreit útra kelésre bírni. A lerombolt világukra Nyugat
Európa hamis csillogása mágnesként hatott, és magához vonzotta
mindazokat, akiknek az életkörülményeit a pusztítás rendkívül nehézzé
tette.
***
A
migrációval kapcsolatban érdemes egy történelmi párhuzamot vonni. Már
csak azért is, mert kiváltó okai történelmiek, évszázados gyűlölet
vezérli az iszlámot a kereszténység ellen, és a vallási alapú
hódításban való tevékeny részvétel (szerintük az igaz hit terjesztése)
minden muzulmán kötelessége. Az iszlám barbarizmus elérkezettnek látja
az időt a degenerált, hitét vesztett, harcképtelen ősi ellensége elleni
támadásnak, melynek első fázisa a migránsok rászabadítása Európára.
Régi iszlamista módszer ez, a szemeteknek tartottakat küldték mindig
elsőként a várak, erődök ellen, és amikor azok kifárasztották a
védekezőket és hulláikkal feltöltötték az árkokat, megindult az igazi
támadás. Ha elsőre nem is járt sikerrel, a bomló hullák bűze
elviselhetetlen undort keltettek a védekezőkben, pszichikai nyomás
alatt tartotta őket.
Milyen
jelenségek alapján érzi úgy az iszlám hódítás, hogy eljött az idő?
Ismerik a történelmet, jobban mint mi, és le is vonják a
következtetéseket.
***
Ha
mi is tanulmányozzuk a Római Birodalom bukásának okait, akkor
megállapíthatjuk, hogy a következő három ok volt a bukás előidézője.
Elsőként az idegenek betelepítése, második a homoszexualitás
elterjedése -különösen a katonák között-, a harmadik pedig a pénzügyi
csődök sorozata. Sok egyéb okot is ismerünk, de a felsoroltak hiányában
azok az okok elő sem fordulhattak volna (kereszténység, lumpenosodás,
anyagiasodás)
A
Római Birodalom túlnőtt az ésszerűség keretein, a hódítási vágy
elhomályosította az ezzel járó veszélyek felismerését. A meghódított
területeken a rendnek, a törvényességnek a fenntartását sem tudta
megfelelő szinten a Birodalom biztosítani, ezért állandó
háborúskodások, felkelések, lázongások területévé változott a
periféria, melyet a Limesen túli területekről beszivárgók átjáróháznak
tekintettek. A Birodalom erkölcsi hanyatlása következményeként
legyengült a hadsereg, a légiókban egyre több volt az idegen. A
munkaszeretet ismeretlen fogalommá vált, és rabszolgákkal igyekeztek az
egyre növekvő szükségletet biztosítani. A meghódított térségekbe
barbároknak nevezett népeket telepítettek, akik ellenséges érzülettel
viszonyultak a Birodalomhoz. Az élvezetek és a kényelem hálójába került
rómaiakat erős, brutális barbár népek vették körül, és népesítették be a
Birodalmat is, mely a rabszolgatartó társadalmak minden gondja és baja
(rabszolgalázadások, gazdaságtalan termelés, államszerkezet
fellazulása) ellenére sem változtatott életvitelén. A barbárok
megismerték a birodalom gyengeségeit, de ezzel együtt megtanultak
minden olyasmit, ami a hasznukra válhatott.
Roberto
De Mattei, az olasz Nemzeti Kutatótanács vezetője kutatásokat végzett a
Birodalom bukását kiváltó okok terén. Megállapította, hogy a karhágói
győzelem után a kimondottan homoszexuális és pedofil Karthágó
megfertőzte az római légiókat. A homoszexualitás átszőtte az egész
hadsereget, mely a visszatérése után ezt az elfajzottságot társadalmi
szintre emelte. A római társadalom rövid időn belül elnőiesedett, a
férfias keménység megvetendő tulajdonsággá vált. A hadsereg oly
mértékben meggyengült, hogy idegeneket, etiópokat, négereket kellett
toborozni a légiókba, mely a ezzel elveszítette híres szellemiségét.
Következményeként elszenvedték a teutoburgi katasztrofális vereséget,
mely a három megsemmisült légió elvesztése mellett az egész birodalomban
a lázadások, felkelések, külső támadások sokaságát váltotta ki.
Elveszett a verhetetlenség mítosza, és évszázados sérelmek
törlesztésének jött el az ideje.
A
Római Birodalom a kor csúcstechnikájával rendelkezett. Nem csak az
építkezések és az utak, csatornarendszerek, hírközlés terén előzték meg
a kor szintvonalát, hanem a haditechnikában is. Hajóépítő és
fegyvergyárak működtek, a kereskedelem is átfogta az egész birodalmat.
Ennek ellenére pénzügyi csődök követték egymást, nagy volt a
pénzromlás, egyre kevesebb ezüst volt a római pénzben. Róma a
bordélyházak és ezernyi szajha városa lett, lakosságát már csak a
szórakozás, azon belül is a cirkusz, a véres, halálos cirkuszi műsorok
érdekelték. “Kenyeret és cirkuszt a népnek” volt az uralkodó réteg
jelszava, és ezt igyekeztek is teljesíteni. Óriási összegeket emésztett
fel a munkakerülők eltartása, miközben a perifériákon barbár hadak
gyülekeztek. A betelepülők elérkezettnek látták az időt az átfogó
támadás megindítására, melyhez a barbár népeknek nevezettek jól
felfegyverzett és brutális seregei csatlakoztak. Róma csillaga
lehanyatlott, rablás, erőszak, tömeggyilkosságok jellemezték ezt az
időszakot.
Iskolapélda,
mely napjainkban ismétlődik meg az Atlanti Birodalomban. A betelepülők
óriási tömegei, a homoszexualitás rohamos terjedése és a csődök
sokasága pontosan úgy zajlik, mint egykoron, a Római Birodalomban. A
vietnami szégyenletes vereség hatásaiban a teutoburgival azonos.
Rómának a vereség után még voltak kisebb sikerei, csakúgy mint az
atlantiaknak, de a romlás folyamata gyorsult. A szabadság és a
demokrácia képviseletének hamis mítosza szétfoszlott, és egy nemtelen,
fajtalankodó, élveteg, csak cirkuszra és kényelemre berendezkedett
selejt népség maradt helyette.
Ez
a folyamat a tényezők megmásíthatatlansága miatt visszafordíthatatlan,
a csatlós népeknek van még némi esélyük időben elfordulni a
Birodalomtól. Arminius példáját követve, aki minden hadi tudását a
rómaiak között tanulta és ellenük eredményesen fel is használta.
Túlélésük egyetlen esély a megfelelő időben történő cselekvés. Most van
itt ez az idő, vagy Petőfi szerint; “Itt az idő, most vagy soha!”.
Bojtár András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése