A legrosszabb rémálom következik be azzal, hogy a Magyar Katolikus Rádiónak (MKR) le kell állnia január 16-án 0 órától. Az MKR Haydn Búcsú szimfóniáját sugározza utolsó alkalommal - nyilatkozta Juhász Judit, az MKR vezérigazgató-helyettese ma délután az MTI-nek.
Mint mondta, tudomása szerint a médiatanács mai ülésén nem szerepel a katolikus rádió öt érvényes pályázata. Az MKR ezentúl ugyanis nem középhullámú frekvencián, hanem - pályázatuk kedvező elbírálása esetén - ultrarövid-hullámon adhat majd adást, ám ez utóbbi mindössze szigetszerű lefedettséget biztosíthat majd a rádió számára. Juhász Judit felhívta a figyelmet: a mostani kondíciók alapján az eddigiekkel ellentétben nem lesz lehetőségük a határon túli magyarokhoz szólni, pedig ők szép számmal gyarapították az MKR hallgatóságát. Addig azonban, amíg nem lesz döntés az ultrarövid-hullámú frekvenciákról, csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva lesz lehetősége a műsorszórásra a katolikus rádiónak. Az eddigiekhez képest, amikor akár egymillió ember is hallgathatta műsoraikat, ez mindenképpen visszalépés, a hallgatóktól pedig „tömegével kapják a kétségbeesett leveleket” ezt illetően - hívta fel a figyelmet.
A csökkentett elérésű műsorszórás során is „változatlanul a legnagyobb odaadással és a megszokott jó színvonalon szeretnék tovább folytatni a műsorkészítési munkát” – fogalmazott. Juhász Judit megjegyezte: az Antenna Hungária is jelezte, hogy újratárgyalná a szerződés feltételeit. Ezzel kapcsolatban annak az elképzelésének adott hangot, hogy jó volna a nagy számú hallgatóság érdekében, ha a középhullámról való leállás és az ultrarövid-hullámra való átállás között lenne átmenet, amíg nem nyernek néhány ultrarövid-hullámra kiírt pályázaton.
Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület téli rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón decemberben utalt arra, hogy a Magyar Katolikus Rádiónak januárban lejár a középhullámra szóló sugárzási szerződése, s a püspöki konferencia továbbra is várja több beadott ultrarövid-hullámú frekvenciapályázat eredményét. Elmondta, az MKPK megtesz mindent, hogy a katolikus rádió megmaradjon, és ha nem nyer egyik pályázata sem, akkor „meg kell nézni a konkrét lehetőségeket”.
Mint mondta, tudomása szerint a médiatanács mai ülésén nem szerepel a katolikus rádió öt érvényes pályázata. Az MKR ezentúl ugyanis nem középhullámú frekvencián, hanem - pályázatuk kedvező elbírálása esetén - ultrarövid-hullámon adhat majd adást, ám ez utóbbi mindössze szigetszerű lefedettséget biztosíthat majd a rádió számára. Juhász Judit felhívta a figyelmet: a mostani kondíciók alapján az eddigiekkel ellentétben nem lesz lehetőségük a határon túli magyarokhoz szólni, pedig ők szép számmal gyarapították az MKR hallgatóságát. Addig azonban, amíg nem lesz döntés az ultrarövid-hullámú frekvenciákról, csak interneten és a Magyar Televízió műholdas adásaihoz kapcsolódva lesz lehetősége a műsorszórásra a katolikus rádiónak. Az eddigiekhez képest, amikor akár egymillió ember is hallgathatta műsoraikat, ez mindenképpen visszalépés, a hallgatóktól pedig „tömegével kapják a kétségbeesett leveleket” ezt illetően - hívta fel a figyelmet.
A csökkentett elérésű műsorszórás során is „változatlanul a legnagyobb odaadással és a megszokott jó színvonalon szeretnék tovább folytatni a műsorkészítési munkát” – fogalmazott. Juhász Judit megjegyezte: az Antenna Hungária is jelezte, hogy újratárgyalná a szerződés feltételeit. Ezzel kapcsolatban annak az elképzelésének adott hangot, hogy jó volna a nagy számú hallgatóság érdekében, ha a középhullámról való leállás és az ultrarövid-hullámra való átállás között lenne átmenet, amíg nem nyernek néhány ultrarövid-hullámra kiírt pályázaton.
Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület téli rendes ülése után tartott sajtótájékoztatón decemberben utalt arra, hogy a Magyar Katolikus Rádiónak januárban lejár a középhullámra szóló sugárzási szerződése, s a püspöki konferencia továbbra is várja több beadott ultrarövid-hullámú frekvenciapályázat eredményét. Elmondta, az MKPK megtesz mindent, hogy a katolikus rádió megmaradjon, és ha nem nyer egyik pályázata sem, akkor „meg kell nézni a konkrét lehetőségeket”.
(MTI)
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a püspök kar cigánypasztorációs referense, a Mária Rádió védnöke és önkéntese kifejtette: a Mária Rádió nem tesz tiszteletköröket, egyből a lényegre, az evangéliumra tér. Az egyház küldetése nem taktika vagy stratégia, a cél nem az, hogy mindenáron sokan legyünk és erősek legyünk. „Szívem ujjong üdvözítő Istenemben” – mondta Mária, és ez az öröm a Mária Rádió hangja. Ez szelíd, halk hang, a Góliáttal szemben álló Dávid hangja. A média negyedik hatalmi ágként inkább a pozícióban lévőknek ad lehetőséget a megszólalásra. Ellenben a Mária Rádiót adását az egyszerű hívők készítik – fejtette ki Székely János, hozzátéve: ez olyasmi, mint az özvegyasszony két fillére.
„A Mária Rádió egyből a lényegre tér”
A Mária Rádió nem tesz tiszteletköröket, egyből a lényegre, az evangéliumra tér – mondta az adó öt évvel ezelőtti indulása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Székely János püspök, a rádió védnöke. A Mária Rádió adása 2006. január 15-én indult el.
Baritz Laura domonkos nővér, a Sapientia főiskola gazdaságetikai képzésének vezetője, aki Pénz és élet címmel vezet műsort a rádióban, elmondta: A Mária Rádió missziós szerepet vállal ezzel a műsorral is, hiszen az egyház társadalmi tanítása a közelmúltig „mostohán kezelt téma volt”, a főáramú gazdaság pedig a haszonelvűségen alapszik.
Náray Szabó Gábor akadémikus, a hit és tudomány viszonyát tárgyaló műsor szerkesztője kifejtette: számára a szolgálat nem fáradtság vagy áldozat, hanem öröm. Ez a téma pedig tizenéves kora óta foglalkoztatja.
Szabó Tamás, a Mária Rádió igazgatója elmondta: a Mária Rádió műsorai három fő kategóriába sorolhatóak be: az egyik az ima. Mint megjegyezte, eleinte azt gondolták, ezt unni fogják az emberek, ehhez képest az imaműsorok a legnépszerűbbek közt vannak. Sugároznak rózsafüzért, zsolozsmát és napi szentmisét, mindig az ország más pontjáról. A másik két műsortípus az egyház tanítását ismertető, illetve az életvezetési műsorok.
A magyar Mária Rádió története 1998-ban indult, amikor Habsburg Mihály kezdeményezte a létrehozását. 2000 óta dolgozott ezen egy önkéntes csoport, és végül 2006 elején indult el az adás. A rádió alapelve, hogy száz százalékban önkéntesek készítik a műsorokat, száz százalékig adományokból tartja fenn magát, nincs benne reklám és politika. „Az Istennek szánt idő nem eladó” – szokta mondani Szabó Tamás. A rádiót az első másfél évben a Mária Rádiók Világcsaládja segítette anyagilag, tőlük kapták a berendezéseket, és ők állták a működést is, egyre kisebb mértékben. Azóta azonban önellátó a rádió, és nem kap sem egyházi, sem állami támogatást sem, húszezer ember adományai tartják el.
Szabó Tamás szerint „a kulcs Medjugorjében van”. A Mária Rádió ugyanis először Olaszországban 
indult el, úgy, hogy egy kis helyi rádiót működtető pap – Olaszországban rengeteg helyi adó van, hogy a törött lábú nénik is hallgathassák a misét – ellátogatott Medjugorjéba, majd önkénteseket keresett a rádióhoz, amit Mária nevére keresztelt át. Hamarosan önkéntesek özöne jelentkezett, és pár év alatt Olaszország egyik legnagyobb rádiója lett az adó. „Ez nem emberi erő műve” – véli az elnök.
indult el, úgy, hogy egy kis helyi rádiót működtető pap – Olaszországban rengeteg helyi adó van, hogy a törött lábú nénik is hallgathassák a misét – ellátogatott Medjugorjéba, majd önkénteseket keresett a rádióhoz, amit Mária nevére keresztelt át. Hamarosan önkéntesek özöne jelentkezett, és pár év alatt Olaszország egyik legnagyobb rádiója lett az adó. „Ez nem emberi erő műve” – véli az elnök.A sajtótájékoztató vendége volt Fideli László, az Extrém Rádió egykori tulajdonosa, akitől a Mária Rádió megvette az első frekvenciát. A cél az országos lefedettség, és szeretnének a diaszpórához is eljutni, mert bár Erdélyben és Délvidéken van magyar nyelvű Mária Rádió, és hamarosan a Felvidéken is elindul, a világ magyar szórványát is szeretnék elérni. Emellett szeretnék megismertetni a rádiót azokkal is, akik nem tudnak róla, hogy létezik. A jelenleg használt 17 frekvenciából csak kettőt kaptak az ORTT-től, a többit megvették vagy bérlik. A további bővüléshez is ők maguk kerestek 12 frekvenciát, amit persze csak akkor használhatnak, ha nekik ítéli oda a médiahatóság. Szabó Tamás elmondta: az új médiaszabályozás annyiban lehet előnyös a számukra, hogy erősebb benne az értékelvűség, és talán méltányosabbak lesznek a Mária Rádiót érintő döntésekben, azaz több frekvenciát ítélnek oda nekik.
A Mária Rádió hétszáz önkéntese által készített 115 programot 150 ezren hallgatják a sajtótájékoztatón kiosztott felmérés szerint. A rádió lapját 26 ezren kapják meg címükre minden hónapban. Terveik között szerepel könyvek kiadása, most fordíttatják például az Élni és vállalkozni című bestsellert. Szeretnének nagyobb teret adni a népi hagyományokon nyugvó szakrális zenének, a Család éve kapcsán számos, a családdal foglalkozó adást készítenek majd, és a reggeli magazinokban szeretnének véleményrovatot indítani, amiben közéleti témákról fejtenék ki keresztény szemléletű véleményüket az arra felkért személyek.
Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése