1962 április 17.
Sok mindent mondott az édes Üdvözítő. Arra kért, hogy ne adjuk fel a lelki harcot, mert ez a szünet nélküli harc növeli a kegyelmet:
"Kérd meg fiaimat. hogy küldjék a lelkeket Édesanyámhoz, és egyetlen szentbeszédet el ne mondjanak Édesanyám benső tiszteletére való buzdítás nélkül. "A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk." Ezt ragyogtassák szüntelenül a lelkek felé. Tartsák ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. - Te pedig leányom, egész életed minden erejével és áldozatával óhajtsd szüntelenül az Én Országom eljövetelét, hogy Édesanyám Szeretetlángja gyulladjon, terjedjen a szeretet szikrái által."
Egy alkalommal, amint az Úr Jézus elé borultam és életem elpazarolt idején bánkódtam, Ő így szólt:
"A szeretet növelése ellensúlyozza mulasztásaidat A szereteted növelése által kegyelmeim is nagymértékben fognak növekedni lelkedben. (Ugyanakkor még hosszan beszélt velem)
Leányom, amit most mondok, az nemcsak neked szól, add át az Én kedves fiaimnak:
Elmondott szavaim lényegét szőjjék át az ő lelkük gondolataival. A lanyha lelkeket fel kell rázniuk mélyre süllyedt nemtörödömségükből. Először is tudatosítaniuk kell bennük a Velem való bensőséges egyesülés gondolatát, különösen azokkal a lelkekkel, akik gyakran fogadnak ugyan szívükbe de ez mégsem hozza közelebb Hozzám. Hiába fokoznám bennük a lelki elmélyülést, ha ők sarkon fordulnak, ott hagynak. A lelkük mélyén nem is gondolnak Rám a napi munka közepette. Úgy fáj ez Nekem! Úgy, de úgy szenvedek!
Amikor elmondjátok: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, akkor tegyétek is magatokat méltóvá. Ha immár eljöttök. ne fordítsatok Nekem hátat! Tegyétek szíveteket alkalmassá a Velem való állandó egyesülésre már napközben is, egy szerető fohász, egy szerető pillantás által, hisz úgy sóvárgok utánatok! Úgyis oly kevesen jönnek Hozzám. Legalább aki Hozzám jön, az legyen igazán odaadó, bensőséges. Ébresszétek fel lelketekben az Irántam érzett bizalmat - Az fáj a legjobban, hogy nem bíznak Bennem. Hiába van hitük, ha nincs bizalmuk. Enélkül nem tudnak közelembe férkőzni. - Kérd meg fiaimat, ébresszenek bátorítást a lelkekben Mondják el, hogy aki küzd, mily kedves Előttem, hogy a lélek fel ne adja a harcot, mert a szünet nélküli harc növeli bennük az Én kegyelmeimet. Küldjétek őket Édesanyámhoz.
Leánykám kívánj Nekem sok lelket. Ez legyen állandó életcélod.
Azért ragadtalak ki a világból, erre szemeltelek ki. Örülök, hogy legalább te megszántál, megértesz, határtalan fájdalmamban vigasztalsz."
És közben, míg ezeket mondta, határtalan fájdalmát szétárasztotta szívemben - "Uram, Jézusom, én olyan nyomorult bűnös vagyok."' - Ő tovább beszélt hozzám :
- "Leányom, a bűnbánat az, amely közelembe hozott. E mélységes bűnbánatot kérd sok lélek számára. Oly kevés ilyen lélek van, pedig sokakat felszólítok az Én különös követésemre, és nem is vagyok válogatós. Mindenféle körülmények közül választok ki magamnak lelkeket, de sajnos kevés eredménnyel. Kislányom, ma nagyon sokat panaszkodom. Ki kellett öntenem újra Szívem tengernyi bánatát előtted, mert annyi méltatlanságot kell elviselnem a Nekem szentelt lelkektől. Jöjj Hozzám még korábban és vigasztalj még többet! Lépj ki mértékeidből! Szereteted legyen forró, áhítattal teljes Irántam. Szeretettel szenvedj, és figyelj fokozottabb szeretettel az Én hangomra. Hogy az Én hangomat felfoghasd, légy csendes, mert finom hangomat csak a szeretetben elmerülő lélek tudja felfogni. Tartsd ébren az Utánam való vágyakozásodat a szeretet élő áldozata által. A szeretet tűz, melyet csak a szünet nélküli áldozatvállalás tarthat izzásban."
Sok mindent mondott az édes Üdvözítő. Arra kért, hogy ne adjuk fel a lelki harcot, mert ez a szünet nélküli harc növeli a kegyelmet:
"Kérd meg fiaimat. hogy küldjék a lelkeket Édesanyámhoz, és egyetlen szentbeszédet el ne mondjanak Édesanyám benső tiszteletére való buzdítás nélkül. "A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk." Ezt ragyogtassák szüntelenül a lelkek felé. Tartsák ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. - Te pedig leányom, egész életed minden erejével és áldozatával óhajtsd szüntelenül az Én Országom eljövetelét, hogy Édesanyám Szeretetlángja gyulladjon, terjedjen a szeretet szikrái által."
Egy alkalommal, amint az Úr Jézus elé borultam és életem elpazarolt idején bánkódtam, Ő így szólt:
"A szeretet növelése ellensúlyozza mulasztásaidat A szereteted növelése által kegyelmeim is nagymértékben fognak növekedni lelkedben. (Ugyanakkor még hosszan beszélt velem)
Leányom, amit most mondok, az nemcsak neked szól, add át az Én kedves fiaimnak:
Elmondott szavaim lényegét szőjjék át az ő lelkük gondolataival. A lanyha lelkeket fel kell rázniuk mélyre süllyedt nemtörödömségükből. Először is tudatosítaniuk kell bennük a Velem való bensőséges egyesülés gondolatát, különösen azokkal a lelkekkel, akik gyakran fogadnak ugyan szívükbe de ez mégsem hozza közelebb Hozzám. Hiába fokoznám bennük a lelki elmélyülést, ha ők sarkon fordulnak, ott hagynak. A lelkük mélyén nem is gondolnak Rám a napi munka közepette. Úgy fáj ez Nekem! Úgy, de úgy szenvedek!
Amikor elmondjátok: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, akkor tegyétek is magatokat méltóvá. Ha immár eljöttök. ne fordítsatok Nekem hátat! Tegyétek szíveteket alkalmassá a Velem való állandó egyesülésre már napközben is, egy szerető fohász, egy szerető pillantás által, hisz úgy sóvárgok utánatok! Úgyis oly kevesen jönnek Hozzám. Legalább aki Hozzám jön, az legyen igazán odaadó, bensőséges. Ébresszétek fel lelketekben az Irántam érzett bizalmat - Az fáj a legjobban, hogy nem bíznak Bennem. Hiába van hitük, ha nincs bizalmuk. Enélkül nem tudnak közelembe férkőzni. - Kérd meg fiaimat, ébresszenek bátorítást a lelkekben Mondják el, hogy aki küzd, mily kedves Előttem, hogy a lélek fel ne adja a harcot, mert a szünet nélküli harc növeli bennük az Én kegyelmeimet. Küldjétek őket Édesanyámhoz.
Leánykám kívánj Nekem sok lelket. Ez legyen állandó életcélod.
Azért ragadtalak ki a világból, erre szemeltelek ki. Örülök, hogy legalább te megszántál, megértesz, határtalan fájdalmamban vigasztalsz."
És közben, míg ezeket mondta, határtalan fájdalmát szétárasztotta szívemben - "Uram, Jézusom, én olyan nyomorult bűnös vagyok."' - Ő tovább beszélt hozzám :
- "Leányom, a bűnbánat az, amely közelembe hozott. E mélységes bűnbánatot kérd sok lélek számára. Oly kevés ilyen lélek van, pedig sokakat felszólítok az Én különös követésemre, és nem is vagyok válogatós. Mindenféle körülmények közül választok ki magamnak lelkeket, de sajnos kevés eredménnyel. Kislányom, ma nagyon sokat panaszkodom. Ki kellett öntenem újra Szívem tengernyi bánatát előtted, mert annyi méltatlanságot kell elviselnem a Nekem szentelt lelkektől. Jöjj Hozzám még korábban és vigasztalj még többet! Lépj ki mértékeidből! Szereteted legyen forró, áhítattal teljes Irántam. Szeretettel szenvedj, és figyelj fokozottabb szeretettel az Én hangomra. Hogy az Én hangomat felfoghasd, légy csendes, mert finom hangomat csak a szeretetben elmerülő lélek tudja felfogni. Tartsd ébren az Utánam való vágyakozásodat a szeretet élő áldozata által. A szeretet tűz, melyet csak a szünet nélküli áldozatvállalás tarthat izzásban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése